ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

Egy kínai nő – akinek nevét nem hozták nyilvánosságra – 2008-ban feleségül ment egy kanadai állampolgárhoz, akit az év elején ismert meg az interneten. A férfi még abban az évben Kínába utazott, s a következő újév előtt összeházasodtak. Egy hónapig éltek együtt, ezalatt rájöttek, hogy különböző természetük és szokásaik miatt nem jönnek ki jól egymással. Amikor az asszony marihuánafogyasztáson kapta férjét, hatalmas vita tört ki köztük, s ezután a férfi visszarepült Kanadába. 2009 októberében visszatért Kínába, de a kapcsolatuk nem jött rendbe, így a következő hónapban megint hazament, és soha többé nem jött Kínába.

Az asszony később válásért folyamodott a Changning Kerületi Népi Bírósághoz, hogy szabadon élhessen tovább. A bíróság mostani ítéletében kimondta a válást, arra hivatkozva, hogy a pár két éve nem él együtt, így a gyakorlatban elváltnak tekinthető.

Forrás: Global Times, Shanghai, 2013-03-14

Wu Xiaoqing környezetvédelmi miniszterhelyettes újságíróknak elmondta: a Kínában egyre nagyobb problémát jelentő környezetszennyezés a gyors iparosodásra és városiasodásra vezethető vissza. Az ezekkel járó magas energiafogyasztás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezettség, illetve a járművek számának növekedése gyakran okoz szmogot, különösen Pekingben, Tianjinben, Hebei tartományban, a Jangce és a Gyöngy-folyó deltájában.

A fenti régiók az ország területének csak 8%-át teszik ki, de ide koncentrálódik a szénfogyasztás 42%-a, a gázolaj- és benzinfogyasztás 52%-a, az acélfelhasználás 55%-a, a betonfelhasználás 40%-a. Az itt kibocsátott kéndioxid, nitrogénoxid és füst az országos kibocsátás 30%-át teszi ki, s az egy négyzetkilométerre jutó szennyezőanyag-kibocsátás ötször magasabb e területeken, mint a kínai átlag.

„Sok áldozatot hoztunk a gazdasági fejlődési modellünkért. Ha nem változtatunk a modellen, és nem módosítjuk az ipar struktúráját, elmaradott termelési módszereinket és életmódunkat, akkor a szmog csökkentése és a levegőminőség javítása nagyon nehéz lesz” – mondta a miniszterhelyettes.

Ebben az évben Kína több mint 440 légszennyezettség-figyelő állomást épít 116 városban. 2013 végére 950 állomás fog valós idejű adatokat szolgáltatni országszerte.

Forrás: Global Times, Peking, 2013-03-16

A főváros vezetői bejelentették, hogy csökkentik az úgynevezett „három közfogyasztásra” – vagyis autóvásárlásra, külföldi utazásra és fogadásokra – költött összegeket. Emellett a korábbinál több hivatalt köteleznek az ilyen irányú költéseik összegének nyilvánosságra hozatalára. Ebben az évben már 87 szerv fogja publikálni vonatkozó adatait, míg 2012-ben 78, 2011-ben pedig 44 volt az ilyen szervek száma.

Hivatalos adatok szerint a pekingi városi kormányzat 2011-ben 158,47 millió yuant (25,5 millió USD) költött külföldi utazásokra, 611,26 millió yuant új autók beszerzésére, illetve járművei karbantartásra, továbbá 9,05 millió yuant fogadásokra és vacsorákra.

Szakértők szerint a mostani intézkedések megfelelnek az általános trendeknek, de további lépésekre lenne szükség. A „három közkiadás” kategóriái túl általánosak, így a valós információkról pontatlan képet adnak, és amíg a tételes költségvetések nem nyilvánosak, a rendszer nem elég átlátható.

Forrás: Global Times, Peking, 2013-03-15

Zhang Shuhua, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Információ és Intelligencia Intézetének vezetője a Népi Politikai Tanácskozó Testület éves ülésén szólalt fel. A professzor szerint az angoltanulás – amely előfeltétele a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak – elvonja a diákok figyelmét szakirányú tanulmányaikról. Sokan csak azért nem kerülnek be felsőoktatási intézménybe, mert nem sikerül jól az angol tesztjük a felvételin, attól függetlenül, hogy milyen szakra mennének. Munkahelyi előléptetéseknél és fizetésemeléseknél is elvárhatják az angoltudást, akár kell az alkalmazottaknak használniuk idegen nyelvet a munkájában, akár nem. Sok embernek sosincs szüksége nyelvtudásra, mégis sok energiát kell angoltanulásra fordítaniuk, ami nyilvánvaló pazarlás.

Zhang Shuhua felszólalása nagy vitát váltott ki az interneten, a Sina Weibo nevű mikroblog-szolgáltatónál egy-két nap alatt kilencven ezren szóltak hozzá a témához. Voltak, akik egyetértettek a professzorral, s például arra panaszkodtak, hogy míg sokan az angol miatt nem kerülnek be a választott szakjukra, mások, akiknek alapvető ismereteik sincsenek specializációjuk tárgyáról, angoltudásuk miatt felvételt nyernek. Mások szerint azonban az angol elengedhetetlen Kína nemzetközi kommunikációjához és a tudományos munkához. Voltak hozzászólók, akik azt javasolták, hogy az angoltanulás választható lehetőség legyen az iskolákban, s az egyetemistáktól is attól függően várjanak el nyelvtudást, hogy pályafutások során kívánják-e használni. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a nyelvtanítás Kínában nem elég hatékony, túlságosan a vizsgákra koncentrál a valós kommunikációs készségek helyett.

Forrás: Global Times, Xinhua, Peking, 2013-03-14

A Huangpu-folyóból a városi hatóságok 5916 döglött állatot emeltek ki egy nap alatt. Mivel e folyóból származik Shanghai csapvízének 22%-a, a vízben úszó tetemek pánikot váltottak ki. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy a rothadó sertések nem okoztak szennyeződést a csapvízben, ugyanakkor az egyik vízmintában egy csak sertésekre terjedő vírusfajtát találtak. Sok lakos saját tesztberendezésével vizsgálta meg a vizet, hogy adatait az interneten publikálja; mások vicceket gyártottak az esetről.

„Vidám az élet Shanghaiban – csak megnyitjuk a csapot, és hopp, már ömlik is a friss sertéshúsleves” – írta egy internetes felhasználó egy számtalanszor megosztott bejegyzésben. Mások döglött disznókat fotosopoltak a Pi élete (Life of Pi) című sikerfilm plakátjára, a címet Disznó életére (Life of Pig) módosítva.

Hosszú idő után derült csak ki, hogy a döglött állatok egy Jiaxing városi sertéstelepről kerültek a folyóba. A Zhejiang tartományi városban százezer sertéstelep működik, amelyek összesen 7 millió állatot nevelnek. Ebből évi 4,5 millió került piacra, felük Shanghaiba. Jiaxing Shanghai húsellátásának egyik fontos forrása, ezért a városi kormányzat tervei, amelyek szerint a sertések számát 2015-re 2 millióra csökkentik, komoly aggodalmat váltottak ki. Ugyanakkor a sok állat sok problémát okoz. 3%-os átlagos elhullással számolva évente 210 ezer sertéstetemtől kell megszabadulni, s bár a döglött állatokért a megsemmisítő telepek 80 yuant adnak, sok gazda egyszerűen a folyóba vagy az útszélre dobja a nála elhullott állatokat. Idén eddig különösen sok, 70 ezer állat hullott el az időjárás és a tartási módszerek hirtelen változásai miatt.

Az is sok problémát okoz, hogy lelkiismeretlen gazdák a betegségben elhullott állatok húsát is értékesítik, közegészségügyi veszélyt okozva. Emiatt egy internetező megjegyezte: tulajdonképpen Shanghai polgárai szerencsések, hogy a hatezer elhullott állat a folyójukban, és nem az asztalukon kötött ki.

Forrás: Xinhua, Shanghai, 2013-03-14

A Guangdong tartományi Dongguanban, a Hengli városhoz tartozó Cuntou faluban a helységet vezető falusi bizottság – vagyis az elöljáróság – a saját épülete bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán nyilvánosságra hozta a falu összes házas asszonyának nevét, férjük nevét, lakcímüket, személyiigazolvány-számukat és azt, hogy milyen módon védekeznek a nem kívánt terhesség ellen. A lépésre állítólag a születésszabályozási rendelkezések betartatásának érdekében volt szükség.

A falusiak felháborodtak a lépés miatt, panaszukat először a Nandu Napilap, később a Nanfang Napilap közölte. Az elöljáróság egyik alkalmazottja szerint az adatok nyilvánosságra hozatala „segít a falusiaknak, hogy felfedezzék, megszegték-e a születésszabályozási politikát, és hogy sikeresek legyenek családtervezési munkájukban.” Az alkalmazott azt is elmondta, hogy az intézkedésre felettesük, a Hengli városi Népesedési és Családtervezési Szolgáltatási Központ utasítására került sor. A központ azonban tagadta, hogy ilyen utasítást adott volna: állításuk szerint csak annak publikálását kérték, hogy a házas asszonyok használnak-e valamilyen fogamzásgátlási módszert az után, hogy gyerekük született. Ígéretet tettek rá, hogy a továbbiakban fokozzák alárendeltjeik ellenőrzését.

A leleplező újságcikkek megjelenése után a hirdetőtáblát eltávolították.

Zhan Zhongle, a Peking Egyetem jogász professzora a Global Timesnak elmondta: a falusiaknak megsértették a magánélethez való jogát, így a helyi vezetők törvényt sértettek.

Forrás: Global Times, Dongguan, 2013-03-13

A Közbiztonsági Minisztérium közleménye szerint 360 gyanúsítottat tartóztattak le, akik részt vettek süketnéma személyek rablásra és betörésre való felbujtásában. A rendőrség 21 vidéki régióban 61 bűnszervezetet göngyölített fel, és 70 süketnéma személyt szabadított ki a bűnözők hálójából.

A gyanúsítottak közösségi hálókon csábították el süketnéma iskolák diákjait, munkát vagy utazási lehetőséget ígérve nekik. Valójában azonban bűncselekményekre kényszerítették őket.

Kína a múlt héten bocsátott ki egy 2013-2020-ra vonatkozó akciótervet az emberkereskedelem visszaszorítására. A cél az, hogy csökkentsék az emberrablásos bűncselekmények számát, és az áldozatokat visszajuttassák eredeti környezetükbe.

Forrás: Xinhua, Peking, 2013-03-13