Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Horváth Alíz: A széllel zeng – a papírsárkány története

A kínaiak számos – azóta világ minden táján elterjedt – értékes találmányt adtak a világnak, mint a papír, az iránytű, a puskapor vagy éppen az idősek és fiatalok által egyaránt kedvelt papírsárkány. Hogyan is alakult e „játékszer” története? Miből készül és mi mindenre használták az idők során? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Mai kínai nevét a papírsárkány a Tang-korban (618–907) kapta, ekkor nevezték el ezt a találmányt fengzhengnek, ami annyit tesz: „széllel zengő”. Nem véletlen a névválasztás, ugyanis ebben az időszakban a sárkányokat elsősorban hadászati célokra használták, segítségével tudták felmérni például a seregek közti távolságot, sok esetben pedig bambuszból készült sípot szereltek rá, így hangot is adott. Ez az időszak azért is jelentős, mert ekkor vált a sárkányeregetés szórakozássá. Az uralkodók különösen élvezték a sárkányok látványát, Xuanzong császár kedvence állítólag a „Nyolc halhatatlan átkel a tengeren” nevű sárkány volt.

A „széllel zengő” ekkor kezdett elterjedni a világ más részein is, így például Koreában, Japánban, Malajziában, Indonéziában, Thaiföldön, illetve Polinéziában – itt egyébként pálmalevelekből is készítenek sárkányokat, amelyeket máig használnak a halászok.

A Ming- (1368–1644) és a Qing-dinasztia (1644–1911) idején a sárkánykészítés szinte már iparággá vált, amelyet összekapcsoltak a szintén rendkívüli népszerűségnek örvendő papírkivágással és a faragással. Az esztétikai fejlődés mellett megtartották a sárkányok gyakorlati funkcióját is, hiszen továbbra is ellátták őket kis bambuszsípokkal, amelyeknek a hangja akár több kilométerre is elhallatszott. Ebben az időszakban a sárkányok már az irodalomban is megjelentek, például a Vörös szoba álmának méltán híres szerzője, Cao Xueqin révén, akinek nemcsak fő művében jelenik meg a sárkány, hanem külön könyvet is szánt a sárkánykészítés fortélyainak bemutatására.


Kínai papírsárkány

Repülő sas és segélykérés

A széllel zengő papírsárkány történetének bemutatását ugyan a Tang-dinasztiától kezdtem, de e találmány létrejötte valójában sokkal korábbra tehető. A feljegyzések szerint ugyanis már a Kr. e. 5. században megjelent a sárkány, méghozzá a híres filozófus, Mo Di (Mozi) nevéhez kötve. A legenda szerint Mo Di a Shandong tartománybeli Lu-hegyen élt, ahol tanítványa, Lu Ban (Gongshu Ban) segítségével fából készített egy sast, amelyet egy napig is tudtak reptetni. Lu Ban később továbbfejlesztette a technikát, és olyan sárkányt alkotott, amelyet akár három napig is a levegőben tudott tartani.

Sárkányok, legyezők, Majomkirály

A felhasznált anyagok tekintetében a fát később a papír váltotta fel. Fennmaradt egy történet, amely szerint a 6. században, a Liang-dinasztia idején már papírsárkányokat terveztek, amelyekben különböző üzeneteket rejtettek el. Egy fontos csata során például a császár – szorult helyzetében – ekképpen kért felmentősereget, csakhogy az ostromló sereg lelőtte a levegőben repülő papírsárkányt. A papír megjelenése egyben a sárkányok széleskörű elterjedését is eredményezte, hiszen az alapanyagok ezáltal sokkal olcsóbbak lettek, így a köznép körében is népszerűvé vált ez az időtöltés.

A sárkányokat alakjuk szerint három csoportba szokás osztani: az egyiket az állat alakú sárkány (pl. sárkány, bagoly, főnix, lepke, fecske), a másikat a mítoszok, irodalmi művek szereplői (pl. a Majomkirály), a harmadik csoportot pedig a mindennapi használati tárgyakat formázó sárkányok képezik (pl. legyező, lampion).

Sárkányfesztivál, sárkánymúzeum

A sárkányok elkészítési módja és formája tartományonként eltér. Kiemelendő például Tianjin városa, ahol sok kisebb-nagyobb, fecske alakú sárkányt kötnek csokorba, amelyek reptetés közben olyan látványt nyújtanak, mint egy igazi fecskeraj. Az észak-kínai Shandong tartomány szintén híres a sárkánykészítés terén, itt ugyanis százlábú alakú sárkányokat készítenek, amelyek akár több száz méter hosszúak is lehetnek. E tartományban különösen fontos szerepet tölt be ez a „mesterség”, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente megrendezett Nemzetközi Sárkányfesztivál Weifang városában. Ennek én magam is szemtanúja voltam, hiszen tavaly tavasszal alkalmam nyílt ellátogatnom ebbe a bájos kisvárosba, ahol minden a papírsárkányokhoz kötődik: egyes utcák és terek mellett a fesztiválnak helyet adó stadiont is a papírsárkányról nevezték el, továbbá itt található a világ egyik legkitűnőbb papírsárkány-múzeuma is.

A papírsárkány hosszú története során számos változáson ment keresztül, különböző célokra használták fel, szépsége mindenkit elbűvölt a császártól a köznépig, s népszerűsége mind a mai napig tart. A sárkány a világ minden tájára elrepült, modern változatát pedig szinte mindenki kipróbálta már, ez ugyanis nem más, mint a repülőgép.

Kínai papírsárkány

Kínai papírsárkány

Kínai papírsárkány

Kínai papírsárkány

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2009/1. számában