Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfőtől csütörtökig: 11.00 - 18.30
                           ELTE Confucius Institute    youttube.com    Kínai enciklopédia

Szilágyi Zsolt: Ázsiai hunok - xiongnuk

Kína északi határain, a Góbi-sivatagon túli területeken már a történelem korai időszakában is éltek nomád törzsek. Ezeket az északi „barbárokat” a kínaiak hu néven emlegették. Jelenlétük, a letelepültekkel szembeni állandó betöréseik következtében a formálódó kínai birodalomnak már korai korszakában is szembe kellett néznie velük. Ugyanakkor épp ezeknek az összecsapásoknak köszönhető, hogy a kínai források megemlékeztek e népekről, amelyeknek létezéséről saját írásbeliség híján más forrásból nem is értesülhettünk volna.

A kínai határvidéken élő nomád népek közül a xiongnu volt az első, amelyről név szerint megemlékeztek a krónikák. A kínaiak számára így ők lettek a barbár nomádok prototípusai, olyanok, mint a görögök számára a szkíták voltak.

Sima Qian leírása

A xiongnuk – vagy ahogy gyakran emlegetik őket, ázsiai hunok – először Kr. e. 318-ban jelennek meg a kínai forrásokban. Az egymással hadakozó fejedelmek gyakran segédcsapatokként alkalmazták a harcias nomádokat. Az első feljegyzés is egy ilyen esetről szól. A legkorábbi részletes leírást a jeles kínai történetíró, Sima Qian adta közre róluk a Shiji (A történetíró feljegyzései) 110. fejezetében. A leírás annyira pontos és találó, hogy hosszú évszázadokig ez lett az északi barbárok általános leírásának, jellemzésének alapja. Sima Qian részletesen ír a nomádok életmódjáról, szokásairól, öltözködéséről, állatairól. Szót ejt a kínaiak számára csodálatos lovas tudásukról, páratlan íjas tudományukról, s megemlíti, hogy még békeidőben is fegyvert viselnek, és szívesen indulnak rabló portyákra. A leírás szerint a xiongnuk haderejüket jobb- ás balszárnyra osztják, és tízes beosztás alapján szervezik meg. Vezetőjüknek mindenki feltétlen engedelmességgel tartozik. A nomád életmód e tömör leírása ma is megállná a helyét, s alapjaiban még a csaknem másfél évezreddel később Eurázsiában uralkodó mongolokra is jellemző volt.

Az első birodalom

A kínaiak számára a nomádok könnyűlovas harcmodora olyan új technika volt, melyet csak hosszú idő után voltak képesek kiismerni, nem véletlen, hogy sokáig félték az északi határaikon portyázó nomád seregeket. E nomádok elleni védelemként kezdte el építeni Qin Shi Huangdi, az Első Császár azt az erődrendszert, mely végső, ma ismert formáját a Ming-dinasztia alatt érte el, s melyet Nagy Falként ismerünk.

A xiongnuk az ázsiai történelemnek nomád elődeiknél jóval fontosabb szereplőivé váltak. Ez annak köszönhető, hogy ők voltak képesek létrehozni az első jelentős nomád törzsszövetséget és birodalmat. Első uralkodójuk, akinek a nevét ismerjük, Touman/Toumen volt, ő már egy jelentős törzsszövetséget irányított. Felvette az uralkodói címet is, mely a xiongnuknál a shanyu/chanyu volt. Hatalmát azonban nem élvezhette sokáig, mert fia, Maodun/Modu meggyilkolta. Az esemény leírását, mely ismét csak a barbárok kegyetlenségét volt hivatva bizonyítani, Sima Qiannél találjuk meg. Maodun azért, hogy alattvalói hűségéről megbizonyosodjék, megparancsolta harcosainak, hogy mindenkinek arra a célra kell kilőnie nyilait, amelyre az ő nyílvesszője száll. Először saját kedvenc lovát, majd kedvenc feleségét vette célba. Ha valaki nem követte őt, az maga is halál fia lett. Ezek után apja kedves lovára célzott, majd végül Touman esett e véres próba áldozatául.

Akárhogyan szerezte is meg Maodun a shanyu címet, Kr. e. 209–174 közötti uralkodása a Xiongnu Birodalom felvirágzását hozta. A xiongnuk sorra legyőzték a környező nomád népeket – melyek vagy elbuktak a harcban, vagy kénytelenek voltak a xiongnu fennhatósághoz csatlakozni –, illetve Kína ellen is sikeres hadjáratokat folytattak. Ekkor a Han-dinasztia is az északi barbárok adófizetője volt.

Győzelem a yuezhik felett

Maodun fia, Laoshang tovább folytatta apja hódításait. Kr. e. 174–161 közötti uralkodása idején legnagyobb győzelmét a yuezhi nép felett aratta, királyuk koponyájából ivócsészét készíttetett. A yuezhik feletti győzelem hatalmas, nyugatra irányuló népvándorlást indított el, mely nagy jelentőséggel bírt a füves puszta korai történetében. Többek között ennek köszönhető, hogy a kínaiak jobban megismerték a tőlük nyugatra élő népeket: a Han udvar Kr. e. 138-ban követségbe küldte a yuezhikhöz Zhang Qian nevű hivatalnokát, aki részletes beszámolóval szolgált – több mint egy évtizedesre nyúlt – útjáról.

A yuezhik vándorlása, illetve Zhang Qian missziója idején a kínaiak figyelme nyugatra fordult. Ekkor uralkodott a Han-dinasztia egyik legnagyobb császára, Wudi (Kr. e. 140–87), aki nyugatra is hadjáratokat vezetett, ugyanakkor uralkodása az északi nomádokkal folytatott harcok új korszakát is jelentette.

Fordul a kocka

Kína és a nomádok harcait mindig is egyfajta ciklikusság jellemezte. Amikor egy-egy új nomád dinasztia feltűnt Kína határán, általában gyors győzelmeket aratott a letelepültek felett. Idővel azonban a kínaiak megismerték ellenfelüket, kiismerték gyenge pontjait, és hosszú távon mindig győzelmet arattak a hódító barbárok felett. Ilyen értelemben a xiongnu–kínai kapcsolat is örök példának tekinthető. A korai időkben a kínaiak komoly adókat fizettek ugyan a hódítóknak, Wudi idején azonban fokozatosan felülkerekedtek északi szomszédaik felett. A kínai támadások, a leigázott törzsek állandó lázongásai fokozatosan meggyengítették a xiongnu shanyu hatalmát. Kr. e. 46-ban a nomád uralkodó kénytelen volt Kína segítségét kérni lázongó fivére, Zhizhi ellen. Ez az epizód az egységes Xiongnu Birodalom végét jelentette. Kína képes volt megosztani a shanyu hatalmát, a nyugatra menekült Zhizhit legyőzte, a többi xiongnut fennhatósága alá vonta. A Nyugati Han-dinasztia bukásával (Kr. u. 8) a xiongnuk átmenetileg ismét megerősödtek, de hamarosan birodalmuk megint kettészakadt, a déli xiongnuk behódoltak Kínának, az Északi Xiongnu Birodalmat pedig a Keleti Han-dinasztia a Kr. u. 1. század végén – a korábbi xiongnu alattvaló xianbei törzsek segítségével – megdöntötte.

Ezzel az epizóddal a Kínától északra elterülő pusztákon új nomád birodalom, a xianbei-ek által vezetett törzsszövetség vette át az irányítást. Ők folytatták azt a történeti hagyományt, mely a belső-ázsiai nomád államok kialakulásának és összeomlásának sajátos jegyeit hordozza magán, s melynek első képviselője a Xiongnu Birodalom volt.

Egyes kutatók szerint a xiongnuknak egyenes leszármazottai az 5. században Európában megjelenő hunok. Bár a hun népnevet a tudomány nagy biztonsággal azonosítani tudta a kínai forrásokban szereplő xiongnu népnévvel, az európai hunok etnikai kapcsolata a Han-dinasztia határain élő ázsiai nomádokéval közel sem ilyen biztos. A rokonságra megdönthetetlen bizonyíték a mai napig nem áll rendelkezésünkre.

Ázsiai hunok - xiongnuk

Ázsiai hunok - xiongnuk

Ázsiai hunok - xiongnuk

Ázsiai hunok - xiongnuk

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2009/2. számában