Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfőtől csütörtökig: 11.00 - 18.30
                           ELTE Confucius Institute    youttube.com    Kínai enciklopédia

Szilágyi Zsolt: Mongolok a kínai trónon

A belső-ázsiai pusztákon élő nomádok számára az évszázadok során mindig Kína volt a gazdagság jelképe és hódításaik legfőbb célpontja. Többször betörtek a kínai területekre, időlegesen kisebb-nagyobb győzelmeket is arattak a gazdag szomszéd felett. Néha ez a győzelem lehetőséget adott arra, hogy a nomádok kínai mintára uralkodói dinasztiákat hozzanak létre.

Nem volt ez másként a XIII. század elején létrejött mongol állam idején sem. Dzsingisz, akit 1206-ban minden mongolok kánjának választottak, néhány évvel később már az Észak-Kínában uralkodó tangut és dzsürcsi államok ellen fordult. A csaknem három évtizedig tartó folyamatos harcok következtében Kína északi része mongol fennhatóság alá került, ami megfelelő alapot nyújtott a gazdag Dél későbbi elfoglalásához is.

Eltérő értékelés

Erről a korszakról másként emlékeznek a kínai források, és másként a mongol történeti munkák. A mongolok természetesen legfényesebb győzelmeik között tartják számon Kína elfoglalását, hiszen a mongol birodalom ebben a korszakban érte el legnagyobb kiterjedését. A kínai, illetve a nyugati hódításoknak köszönhetően olyan birodalom jött létre, mely sem korábban, sem azóta nem volt a világtörténelemben. A kínaiak természetesen az idegen hódítás és elnyomás időszakaként élték meg ezt a korszakot.

Kubiláj, a nagykán

A kínai trónon uralkodó mongol Yuan-dinasztia megalapítása Kubiláj kán nevéhez fűződik, aki Dzsingisz unokájaként 1260-ban szerezte meg a mongol nagykáni trónt. Kubiláj már az 1250-es években a kínai Song-dinasztia elleni támadások vezetője volt, s 1259-ben Möngke nagykán halálakor is ezen a területen tartózkodott. Követői itt választották meg minden mongolok kánjának, ám mivel a döntést sokan illegitimnek tartották, rövid testvérharc után csak 1263-ban szilárdult meg véglegesen Kubiláj hatalma.

A nagykán már uralma kezdetén is szívesen tartózkodott a kínai területeken, s a mongol nagykáni pozíció lehetőséget adott számára ahhoz, hogy nagy álmát beteljesítve a mongolok hatalmát egész Kínára kiterjessze. 1271-ben kínai mintára saját dinasztiát alapított, amely a Yuan („Kezdet”) nevet kapta. Közben tovább folytatta hódításait Dél-Kínában, s 1279-re sikerült megsemmisítenie az ottani Song-dinasztiát. Ezzel a Yuan lett az első olyan nem kínai eredetű dinasztia, mely képes volt hatalmát egész Kínára kiterjeszteni.

Kubiláj, a császár

Kubiláj erősen központosított hatalmat épített ki, mely leginkább származási alapon szerveződött. A mongol uralkodói réteg rátelepedett a kínai közigazgatási rendszerre, mongolok, és nem han kínaiak kerültek a fontosabb pozíciókba, így a hanok jelentős elnyomás alatt éltek. Jórészt ennek köszönhető a Yuan-kor negatív értékelése.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Kubiláj számos pozitív lépést is tett. A kereskedelem és az áruszállítás megkönnyítése érdekében újjáépítette a Nagy-csatornát, fejlesztette az úthálózatot, a postaszolgálatot. Felépítette és székhelyévé tette Dadut, a mai Pekinget – ekkor lett a város először egész Kína fővárosa. Közkórházakat és magtárakat építtetett, melyek tartalékait ínséges időkben szétosztották az éhezők között. Uralkodása alatt kétszer is papírpénzt bocsátottak ki, igaz, a dinasztia hatalmának gyengülésekor ez gyorsan elértéktelenedett.

Udvara a kultúra központja volt. Találunk itt konfuciánus bölcseket éppúgy, mint taoista papokat, buddhista lámákat, sőt nesztoriánus keresztényeket és muszlimokat is. Kubiláj alatt a tibeti sza-szka-pa rend vezetője, Phagszpa láma a császár legfőbb tanácsadójaként jelentős befolyásra tett szert.

Az utódok

A Yuan-dinasztia fénykora az alapító uralkodásának időszaka volt. Hatalmát nem tudta kiszemelt utódjára, fiára, Csicsi hercegre örökíteni, mivel ő 1285-ben életét vesztette, így Kubilájt unokája, Temür követte (1294–1307), aki nagyapja méltó utódjának bizonyult. Halála után azonban a mongolok hatalma gyorsan meggyengült, belharcok törtek ki közöttük, s a kínaiak felkelések sorát indították ellenük. Az utolsó mongol császár 1368-ban menekült el Kínából, s helyére Zhu Yuanzhang, a Ming-dinasztia megalapítója lépett.

Mongolok a kínai trónon
Kubiláj kán

Dzsingisz kán


Dzsingisz kán

Kubiláj kán


Mongolok a kínai trónon

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2008/1. számában