Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfőtől csütörtökig: 11.00 - 18.30
                           ELTE Confucius Institute    youttube.com    Kínai enciklopédia

Muszka Katalin: Ban Zhao, Kína első történésze

A Han-kor egyik legkiemelkedőbb írástudója, egyben a Középső Birodalom első női történésze egy tehetséges és művelt nő, a híres Ban családból származó Ban Zhao volt.

Ban Zhao születésének és halálának pontos időpontja nem tisztázott, a Keleti Han-korban élt valamikor Kr. u. 49 és 120 között. Apja és testvérei biztatására már kiskorában elkezdett ismerkedni a konfuciánus klasszikusokkal, majd felcseperedvén széleskörű csillagászati, történelmi és földrajzi ismereteket is a magáévá tett, hogy ezzel nem csak családjának, de korának is egyik legműveltebb írástudójává váljék. Amikor tizennégy éves lett, feleségül vette őt a vele egy vidékről származó Cao Shishu, akinek nyílt és élettel teli természete jól megfért a lány aprólékosságával és kifinomultságával. Egy fiuk és több lányuk született. Boldog házasságban éltek egészen Cao korai haláláig, ami után Ban Zhao özvegyi ruhát öltött, s szeretett férje iránti hűségből soha többé nem ment újra férjhez.

Az illusztrációk Gu Kaizhi (344–406) híres tekercsképének, A nevelőnő intelmeinek (Nüshi zhentu) részletei. A festmény a császári udvar hölgyeit tanítja helyes viselkedésre. Eredetije nem maradt fenn, csak egy Tang-kori másolata.

A Hanshu és az udvari élet

Írói vénája legelőször akkor mutatkozott meg, amikor segített bátyjának, Ban Gunak a Hanshu, azaz A Han-dinasztia története megszerkesztésében. A Hanshu Kína egyik legjelentősebb történetírói alkotása, mely a Nyugati Han-dinasztia történetét beszéli el Kr. e. 206-tól Kr. u. 25-ig. A művet még Ban Zhao történész édesapja, Ban Biao kezdte el írni, majd bátyja, a szintén történész Ban Gu folytatta, aki azonban idővel bajba keveredett, és a börtönben lelte halálát. Ban Zhao, hogy eleget tegyen édesapjuk utolsó kívánságának, hosszú évek aprólékos munkájával maga fejezte be A Han-dinasztia történetét, azon belül is a 13–20. fejezet nyolc táblázatát és a 26. fejezet csillagászati feljegyzéseit. Ezek mintául szolgáltak a későbbi korok történeti műveihez is.

Ban Zhao a császár engedélyével bebocsátást nyert az udvari könyvtárba, hogy a régi iratokat tanulmányozhassa. A félbemaradt részek kiegészítése mellett rendbe tette az apja és a bátyja által írt fejezeteket. Így a Hanshu a Ban család több mint harmincévnyi áldozatos munkájának köszönhetően 111-ben készült el. A császár elismerése jeléül meghívta Ban Zhaót, akit tiszteleti nevén Huibannak vagy férje után Cao úrhölgynek is neveztek, hogy tanítsa a császárnét és a császári ágyasokat. Ban Zhao elfogadta a felkérést, és udvari tanítómesterré vált. A császári udvarban nagy tisztelettel vették körül, és „mesternek” (laoshi) szólították.

Intelmek nőknek

A nagy műveltségű asszony, akinek tanácsát és véleményét kikérték a kor kiemelkedő írástudói is, nemcsak a Hanshunak köszönheti hírnevét. Nagyszerű költő és író is volt, számos verses és prózai művet – fu költeményeket, kommentárokat stb. – írt, melyek nagy része sajnos elveszett. Leghíresebb fu-verse A keleti hadjárat (Dongzheng fu).

Legjelentősebb ránk maradt műve az Intelmek nőknek (Nüjie), melyben hét fejezeten keresztül ecseteli, milyen is az illő viselkedés a lányok és asszonyok számára az élet egyes területein. A könyv szerint a nők feladata a férfiak szolgálata, az özvegyeknek nem szabad újra férjhez menniük, s a nők számára mindennél fontosabb a „négy erény”: a női erény (fude), illetve a megfelelő beszéd (fuyan), külső (furong) és viselkedés (fugong).

Levél a császárnak

Ban Zhao legmerészebb műve minden kétséget kizáróan a Han-dinasztia He császárának írt levele, melyben kéri, hogy a messzi nyugati területeken szolgálatot teljesítő fiatalabbik bátyját, Ban Chaót mentse fel a szolgálat alól, így az végre a nyugati barbároktól hazatérhessen családja körébe. A császár meghatódott az asszony testvéri szeretetből fakadó bátorságától és nagyszerűen megfogalmazott levelétől, s eleget tett kérésének.

A fiatalabbik báty, aki hadvezérként és diplomataként vitte sokra, majdnem harminc évig szolgált a nyugati határvidéken, s jó kapcsolatokat alakított ki az ott élő népekkel. Érdemes megjegyezni, hogy a kínaiul tanulók számára is fontos örökséget hagyott hátra, mégpedig két kínai mondást. Az első az „Elhajítja az ecsetet, s hadba száll” (Toubi congrong), tehát feladja az írástudói ambíciókat a katonai karrierért; a másik mondás pedig a „Hogyan is foghatnál tigriskölyköt, ha nem lépsz be a tigris barlangjába?” (Buru huxue, bude huzi), mely azt jelenti, hogy ha valamit el akarunk érni, vállalni kell a kockázatot.

Utolsó évek

He császár halála után felesége, az özvegy Deng császárné egy csecsemőt ültetett az Ég Fiának trónusára, és saját kezébe vette a kormányzást. A hatalom birtokosaként sokszor kérte ki bölcs tanítómestere, Ban Zhao véleményét, aki ettől fogva politikai tanácsadóként is működött az udvarban. Az e téren tanúsított erőfeszítéseiért a császárné birtokot adományozott az asszony fiának, Cao Chengnek.

Ban Zhao, az egyik legragyogóbb női elme a Középső Birodalom történetében, hosszú kort ért meg, hetvenes éveiben járt, amikor örökre lehunyta szemét. Gyászszertartásáról és a megfelelő tiszteletadásról személyesen az özvegy császárné gondoskodott. Ban Zhao emlékét nem csak írásai, de egy 2001-ben íródott kunqu opera és a Vénuszon róla elnevezett kráter is őrzik.

Gu Kaizhi (344–406): A nevelőnő intelmei - tekercskép

Gu Kaizhi (344–406): A nevelőnő intelmei - tekercskép

Gu Kaizhi (344–406): A nevelőnő intelmei - tekercskép

Gu Kaizhi (344–406): A nevelőnő intelmei - tekercskép

Gu Kaizhi (344–406): A nevelőnő intelmei - tekercskép

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2010/2. számában