A Xindaobao interjúja Hamar Imrével

2016. október 09.

Xinhua Hírügynökség, Budapest, 2016. október 5.

„Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés egy Kína és más országok között kibontakozó, új együttműködési módozat, amely egy kölcsönös előnyökkel megvalósuló együttműködési forma” – fogalmazta meg a Xinhua Hírügynökségnek adott interjúban, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar „Egy övezet egy út” Kutatóközpontjának megalakulása alkalmából a sinológus Hamar Imre, az újonnan létrejött kutatóközpont igazgatója.

A magyarországi sinológiában nagy hírnévnek örvendő tudós, Hamar Imre, az „Egy övezet egy út” Kutatóközpont igazgatói tisztségén kívül számos egyéb tisztséget is betölt: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a nemzetközi ügyek dékánhelyettese, a Távol-keleti Intézet igazgatója, a Kínai Tanszék vezetője, valamint az ELTE Konfuciusz Intézet igazgatója. Az „Egy övezet egy út” Kutatóközpont létrehozását ő maga indítványozta.

Hamar Imre beszámolt arról, hogy az „Egy övezet egy út” Kutatóközpont létrehozását az Eötvös Loránd Tudományegyetem nagy erőkkel támogatta – „a kutatóközpont munkájában nem csak a kínai, arab, török és mongol tanszékek érintettek, hanem az ókori Selyemút-kutatáshoz is szorosan kapcsolódik, remélem, hogy a különböző tudományterületek kutatói közösen fognak részt vállalni ebben.”

„Az „Egy övezet egy út” egy mai koncepció, míg a Selyemút a múlthoz tartozik – mondta – mi nem csupán az „Egy övezet egy út” eszméjét akarjuk kutatni, hanem ezzel egy időben, kiváló tudományos hagyományainkra alapozva, modern szemszögből akarjuk megközelíteni a Selyemút kutatását.”

Hamar Imre elmondta, hogy Magyarország mindig is kiemelten fontosnak tartotta a belső-ázsiai térség kutatását, a tudományterület számos kutatója pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett. A magyar nép Ázsiából ered, ezért az idők során számos magyar tudós indult útnak Belső-Ázsiába, a magyarság gyökereit keresve. „Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sokan ismerik a török, ujgur stb. nyelveket, a tudományterülethez kötődő szakértők száma pedig a nyugati egyetemek szakértőinek számát is meghaladja. Ez a mi erősségünk. Úgy vélem, teljes mértékben képesek vagyunk bekapcsolódni az „Egy övezet egy út” program kutatómunkájába, képesek vagyunk érdemben hozzájárulni a programhoz” – mondta.

Elmondása alapján megtudtuk, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetem egy tudományos kutatási pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémiához, kifejezetten az „Egy övezet egy út” és a Selyemút kutatásának témájában. Ha a projekt megvalósul, akkor kb. tíz tudós kutatót fog tömöríteni, köztük régészeket, valamint a török, tibeti, ujgur stb. nyelvekben jártas nyelvészeket. Hamar Imre felfedte, hogy ha a projekt öt éven belül jelentős eredményeket ér el, akkor újabb támogatásért pályázhat a Magyar Tudományos Akadémiánál.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit jelent Magyarország számára az „Egy övezet egy út”, Hamar Imre rámutatott, hogy az „Egy övezet egy út” stratégia képes arra, hogy még szorosabbá fűzze a Magyarország és Kína közti politikai, gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatokat. Hamar Imre a két ország oktatás területén megvalósuló együttműködésének jövőjéhez különösen nagy reményeket fűz. Elmondta, hogy Magyarország szívesen látna még több kínai diákot, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vagy az ország más egyetemein folytassák tanulmányaikat, ugyanakkor azt is reméli, hogy még több magyar diák fog Kínába menni, hogy megtanulja a nyelvet, és szakmai ismereteket szerezzen.

(Forrás: Xinhua Hírügynökség: http://mp.weixin.qq.com)