Százéves az ELTE Kínai tanszék

2023. november 20.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen éppen 100 évvel ezelőtt, 1923 novemberében alakult meg a Kelet-ázsiai Intézet, ezzel Magyarországon megkezdődött a kínai nyelv és kultúra egyetemi szintű oktatása. A jubileumot egyetemi és állami vezetők, diplomaták és a hazánkban működő kínai vállalkozások képviselői együtt ünnepelték az Aula Magnában.

Borhy László rektor köszöntőjében felidézte, hogy a kínai nyelv és kultúra magas szintű közvetítésében az ELTE az egyik első közép-kelet európai felsőoktatási intézmény volt. Megemlékezett a Kelet-ázsiai Intézet korábbi vezetőiről, köztük Pröhle Vilmosról, illetve Ligeti Lajosról, akiknek műhelyéből aztán a magasan képzett magyar sinológusok első generációja (Csongor Barnabás, Tőkei Ferenc, Ecsedy Ildikó) is kikerült.

Az intézet későbbi tanárai, Józsa Sándor és Galla Endre még hallgatóként az első magyar egyetemisták voltak, akik ösztöndíjjal tanulhattak Kínában az 1950-es években, hogy aztán oktatóként még magasabb szintre emeljék az ELTE-n zajló képzést. A rektor kiemelte Mártonfi Ferenc szerepét is, aki különös hangsúlyt fektetett a tudományos nyelv oktatására. A kilencvenes évek közepén a gazdasági megszorítások a felsőoktatásra is negatív hatással voltak, majd 2002-től Hamar Imre professzor vette át a Kínai Tanszék vezetését, irányítása alatt újra dinamikus fejlődésnek indult a kínai oktatás,

jelenleg alapképzésen 182, mesterképzésen 14, doktori képzésen pedig 18 hallgató tanul kínai nyelvet.

Beszéde zárásaként Borhy László méltatta az intézet érdemeit a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztésében, és hasonló sikereket kívánt a következő évszázadra is.

Borhy László akadémikus, az ELTE rektora

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fontos mérföldkőnek nevezte a jubileumot és kiemelte, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem számos Nobel-díjas, Wolf-díjas és Abel-díjas kutatót nevelt ki. A nagykövet szerint az ELTE erős nemzetközi beágyazottságát jól példázza, hogy az egyetem 14 kínai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, és falai között jelenleg 322 kínai hallgató tanul. Felidézte, hogy Magyarország 1949-ben az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot az akkor megalakult Kínai Népköztársasággal, és szintén az elsők között írta alá 2013-ban az „Egy Övezet, Egy Út” programról szóló dokumentumot. Gong Tao reményét fejezte ki, hogy a két ország virágzó gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatai tovább erősödnek a jövőben, végül köszönetet mondott azoknak az állami vezetőknek, hazánkban tevékenykedő kínai vállalkozásoknak és akadémiai szereplőknek, akik sokat tettek a kínai nyelv és kultúra népszerűsítéséért Magyarországon.

Gong Tao nagykövet

Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy Magyarország és Kína 2017-ben elindította átfogó stratégiai partnerségi programját, amely a magas szintű diplomáciai találkozókon túl több gazdasági együttműködési projektben testesült meg. Jelenleg négy kínai város érhető el légi úton Magyarországról, a hazánkba látogató kínai turisták száma pedig 2011 és 2019 között ötszörösére emelkedett. Az oktatási együttműködések közül kiemelte a Stipendium Hungaricum programot, amelynek keretében évente kétszáz kínai hallgató folytathat felsőoktatási tanulmányokat Magyarországon.

Stifter Ádám keleti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

A Távol-keleti Intézet a legjobb hely arra, hogy a hallgatók releváns tudást kapjanak a gyorsan változó világban, amelyben Kína szerepe folyamatosan növekszik – fogalmazott köszöntőjében Eszterhai Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója, aki maga is tíz évet töltött az ELTE-n hallgatóként és kutatóként. Magyarországnak nagy szüksége van olyan magasan képzett szakértőkre, akik az itt szerzett tudást le tudják fordítani gyakorlati eredményekre – tette hozzá.

Eszterhai Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója

Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy gazdasági és kulturális partnerség alapja egyaránt a magas szintű oktatás, amelyben az ELTE vezető szerepet tölt be Magyarországon, jó alapot teremtve a kölcsönös tiszteleten alapuló hosszútávú együttműködésekhez.

Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke

Rao Wangjing, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) igazgatóhelyettese a két ország közötti erős irodalmi kapcsolatokat emelte ki. Mint mondta, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kertész Imre, Esterházy Péter vagy Krasznahorkai László neve nem ismeretlen a kínai olvasók előtt, akik a műveken keresztül mélyebben is megismerhették a magyar irodalmat és kultúrát. A CASS Irodalomtudományi Intézetének 70 éves történetéből felidézte a Pál Miklós sinológussal folytatott közös munkát, egyben reményét fejezte ki, hogy az akadémia és az ELTE Kínai Tanszék közötti együttműködés, valamint diákcsere-programok révén tovább erősödhetnek a felek közti oktatási és kutatási kapcsolatok.

Rao Wangjing, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) igazgatóhelyettese

Jia Dezhong, a Pekingi Idegennyelvi Egyetem (BFSU) rektorhelyettese szerint az elmúlt évszázadban számos, a kínai nyelvet és kultúrát magas szinten ismerő szakértő került ki az ELTE-ről, a BFSU és az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig számos diákcsere-programban, kutatásban és nyelvi képzésben működött együtt, szélesítve mind a kínai, mind a magyar hallgatók látókörét. Az alelnök szorgalmazta a BFSU és az ELTE közötti együttműködés bővítését.

Jia Dezhong, a Pekingi Idegennyelvi Egyetem (BFSU) rektorhelyettese

Hamar Imre, az ELTE BTK Távol-keleti Intézet igazgatója, a Kínai Tanszék vezetője, a Konfuciusz Intézet igazgatója a személyes hangvételű történeti visszatekintés után arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás után hazánkba érkezett kínai vállalkozók, valamint az elmúlt években Magyarországon megvalósult kínai beruházások egyaránt nagy számban igényeltek magasan képzett, a kínai nyelvet és kultúrát behatóan ismerő szakembereket, ezért a tanszék a nyelvi és nyelvtanári képzéseivel folyamatosan fejlődve alkalmazkodott az aktuális kihívásokhoz. A virágzó gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően és a jelenkori igényekre reagálva a tanszék mesterképzését a jövőben gazdasági, jogi és informatikai ismeretekkel egészítik ki – zárta beszédét.

Hamar Imre, az ELTE BTK Távol-keleti Intézet igazgatója, a Kínai Tanszék vezetője

A beszédeket követő színes kulturális programban a közönség magyar és kínai zeneműveket hallhatott a Zhejiangi Zenei Konzervatórium növendékeinek előadásában, megismerhette a kéthúros kínai hegedű, az erhu, valamint a citerára emlékeztető 21 húros guzheng hangzását. A Magyar Chan Wu Szövetség tradicionális oroszlántánc-bemutatót tartott Mike Sándor, számos hazai és nemzetközi kung-fu verseny győztesének közreműködésével, Kövér Kristóf európa-bajnok és tanítványai pedig a kung-fu különböző ágait vonultatták fel bemutatójukban.

Fotók: Csóka Ferenc