Salát Gergely előadása: Fordítás, ferdítés – a kínai versfordítás problémái

2022. március 10.

Dr. Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszék tanszékvezetője Fordítás, ferdítés – a kínai versfordítás problémái címmel megtartotta előadását az ELTE Konfuciusz Intézetében.

Az egyetemi oktató prezentációjában a klasszikus kínai verseket helyezte fókuszba, azok kínairól magyarra történő átfordításának nehézségeit. A szakember egy nagyon egyszerű hasonlattal fejezte ki az idegen nyelvű vers fordításának paradoxonát, hiszen ez pontosan olyan, mintha azt akarnánk prezentálni, hogyan lehet bilincsben táncolni, azaz lehet-e egyáltalán. Mint elmondta, számos dolgot kell figyelembe vennie annak, aki arra vállalkozik, hogy klasszikus kínai műveket ültet át magyar nyelvre. Az első problémát általában az okozza, hogy a klasszikus kínai műveknek erős formai kötöttségei vannak. Ezt a fajta visszafogott esztétikát úgy, mint a sorok számának, a soronkénti szótagok számának tartását kifejezetten nehéz feladat a híresen nagy szótagszámmal dolgozó magyar nyelvvel visszaadni.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a klasszikus kínai költeményekhez dallam is társult, ez a fajta zeneiség is elveszik a fordítói munka során, nem beszélve a vizuális hatásról, hiszen az írásjegyeket lehetetlen visszakölcsönözni a latin betűket használó magyar nyelvvel, így azt a fajta élményt, amit egy kínai vers látványa nyújt, annak jelentéstartalmára való tekintet nélkül, a magyar fordítás az eltérő írott nyelvi kifejezésmód miatt, sosem fogja visszatükrözni.

A fordítási nehézségek nem csak a két nyelv eltérő logikájából fakadnak, hanem a kulturális különbségekből is, a versben megjelenő szimbólumoknak ugyanis tudnunk kell a jelentéstartalmukat ahhoz, hogy értsük mit akart kifejezésre juttatni a vers írója. A kétértelmű nyelvi kifejezések, idézetek és a metaforák használata nem kis nehézséget okoznak a magyar olvasók számára, akik magyarázat és háttértudás nélkül, aligha értenék meg a klasszikus kínai költészet legszebb darabjait. A kínai versek értelmezésekor, tehát meg kell tanulnunk a sorok között olvasni, erre eklatáns példa a klasszikus kínai versben megjelenő kedvelt költői kép „a férjét hazaváró csalódott asszony”, aki átvitt értelemben könnyen lehet, hogy valójában egy hivatalnok, akinek az a bánata, hogy hiába reménykedik, nem lép feljebb a hivatalnoki ranglétrán, csak várja a szakmai kitüntetést, mint feleség a hitvesét, vagyis szó sincs romantikus vágyódásról.

A kutató miután felvázolta a kínai versek fordításának kihívásait, egy Kína szerte ismert művet, Li Bai "Csöndes éjszaka gondolat" című szerzeményét hozta el hét magyar fordító tolmácsolásában (Franyó Zoltán, Illyés Gyula, Képes Géza, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Szedő Dénes, Weöres Sándor), majd az említett szerzők versfordításait elemezte és hasonlította össze, bemutatva a fordítási nehézségeket, torzításokat vagy éppen felhívta a figyelmet egy jól megoldott fordítási feladatra.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy kínai-magyar műfordításra való törekvés van, noha tökéletes versfordítás nyelvre való tekintettel nélkül lehetetlen vállalkozás, hiszen bármennyire is precíz a fordító és hű az eredeti szöveghez, elkerülhetetlen, hogy ne csempésszen bele valamit a saját gondolati világából, ne merítsen költői eszköztárából. Ennek ellenére Dr. Salát Gergely arra bátorította a hallgatóságot, hogy akit foglalkoztat a kínai nyelv, kísérletezzen a kínai versek magyarra fordításával, mert egy nagyon izgalmas tevékenység, így reméli, hogy egyre több fiatal olvasó és kutató figyelme fordul a kínai költészet felé, ezzel új szintre emelve a kínai költészet magyarországi fordítását és népszerűsítését.

Az online eseményen 29-en vettek részt, a másfél órás előadás után, az érdeklődők kérdéseket tettek fel az ELTE BTK Kínai Tanszékének egyetemi docensének.