1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F,    Tel: (36)-(1)-411-6597
     

• Nyitólap
• Rólunk
• Oktatás
• Rendezvények
• Kultúra
• Nyelvleckék
• Hírvilág
• Letöltések
• Fórum

Kérdőszavak

Általános szabályok:

A kérdőszavak mindig azon a helyen állnak, ahol az a szó állna a mondatban, amire rákérdezünk.
A kérdőszó nem ugyanaz, mint a kérdő partikula (pl. : ma 吗、ne 呢). A kérdőszavaknak saját jelentésük van, a kérdő partikuláknak nincs.
Ha van egy mondatban kérdőszó, akkor nem teszünk a mondat végére ma 吗 kérdőpartikulát.

Kérdőszavak:

shéi 谁 (ki?, kik?, kinek?, kiknek?)

Például:

Kijelentés	Kérdés
她是我们的老师。 Tā (ő) shì (lenni) wǒmen (mi) de lǎoshī (tanár). Ő a mi tanárunk.	谁是你们的老师？ Shéi (ki?) shì (lenni) nǐmen (ti) de lǎoshī (tanár)? Ki a ti tanárotok?
我们的老师是她。 Wǒmen (mi) de lǎoshī (tanár) shì (lenni) tā (ő). A mi tanárunk ő.	你们的老师是谁？ Nǐmen (ti) de lǎoshī (tanár) shì (lenni) shéi (ki?)? A ti tanárotok ki?
她是我们的老师。 Tā (ő) shì (lenni) wǒmen (mi) de lǎoshī (tanár). Ő a mi tanárunk.	她是谁的老师？ Tā (ő) shì (lenni) shéi (ki?) de lǎoshī (tanár). Ő kinek / kiknek a tanára?

shénme   什么 (mi?, mit?, milyen?)

Például:

这是什么？    Zhè (ez) shì (lenni) shénme (mi?)? Ez mi?

你要什么？ Nǐ (te) yào (akarni) shénme (mi?)? Mit szeretnél? / Mit kérsz?

这是什么书？ Zhè (ez) shì (lenni) shénme (mi?) shū (könyv)? Ez milyen könyv?

Megjegyzés: Ha a shénme 什么 főnév előtt áll, akkor jelentése: milyen?

zěnmeyàng 怎么样 (milyen? Olyan értelemben, hogy: mi a véleményed róla, hogy tetszett?, mit szólsz hozzá?)

Megjegyzés: a zěnmeyàng 怎么样 mindig a mondat végén áll.

Például:

昨天的京剧怎么样？  Zuótiān (tegnap) de jīngjù (pekingi opera) zěnmeyàng (milyen?)?
Milyen volt a tegnapi pekingi opera?

我们明天去游泳，怎么样？ Wǒmen (mi) míngtiān (holnap) qù (menni) yóuyǒng (úszni), zěnmeyàng (milyen?)?
Holnap menjünk úszni, mit szólsz hozzá?

shénme shíhou 什么时候 (mikor?)

Megjegyzés: a mikor kérdőszó helye alany és állítmány között van (az időhatározó – kivételesen – állhat a mondat elején is, de az erre rákérdező shénme shíhou 什么时候 csak alany és állítmány között állhat.)

Például:

你什么时候去游泳？ 我明天去游泳。 Nǐ (te) shénme shíhou (mikor?) qù (menni) yóuyǒng (úszni)?
Wǒ (én) míntiān (holnap) qù (menni) yóuyǒng (úszni).

Te mikor mész úszni?
Én holnap megyek úszni.

nǎ 哪 (melyik?)

Például:

你是哪国人？Nǐ (te) shì (lenni) nǎ (melyik) guó (ország) rén (ember)?
Milyen nemzetiségű vagy? Melyik országból jöttél?

我是匈牙利人。Wǒ (én) shì (lenni) Xiōngyálì (Magyarország) rén (ember).
Magyar vagyok.

nǎr 哪儿 (hol?, hova?)

A valahol lenni jelentésű zài után jelenti azt, hogy hol?,
a menni jelentésű qù után pedig azt, hogy hova?

Például:

你在哪儿？ Nǐ (te) zài (valahol lenni) nǎr (hol?)?
Hol vagy? 我在北京。
Wǒ (én) zài (valahol lenni) Běijīng (Peking).
Pekingben vagyok.

你去哪儿？ Nǐ (te) qù (menni) nǎr (hova)?
Hova mész? 我去学校。
Wǒ (én) qù (menni) xuéxiào (iskola).
Az iskolába megyek.

jǐ 几 és duōshao多少 (hány?, mennyi?)

A jǐ 几-vel általában 10 alatti, a duōshao 多少-val pedig 10 fölötti számra kérdezünk rá.
A hónapokból és a hónap napjaiból bár 10-nél több van, mégis mindig jǐ 几-vel kérdezünk.

Például:

今天几月几号？ Jīntiān (ma) jǐ (hány?) yuè (hónap) jǐ (hány?) hào (nap)?
Ma hányadik hónap hányadik napja van?

你有多少钱？  Nǐ (te) yǒu (van) duōshao (mennyi) qián (pénz)?
Mennyi pénzed van?