Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Salát Gergely: A 2010-es shanghai-i világkiállítás

A 2010-es shanghai-i világkiállítás a legek expója: minden korábbinál több pénzt költöttek rá, nagyobb területen helyezkedik el, több résztvevővel és látogatóval büszkélkedhet. Az esemény egyszerre jelzi Kína megnövekedett fontosságát a világban, illetve Kínán belül Shanghai városának különleges szerepét.

Kína és a nagy nemzetközi kiállítások kapcsolata meglepően hosszú múltra tekint vissza. Már 1851-ben, a londoni Kristálypalotában megrendezett legelső világkiállításon is megjelentek kínaiak, igaz, egyikük sem hivatalosan. Egyikük egy Xu Rongcun nevű kantoni kereskedő volt, aki Shanghaiban, amikor hírét vette az expónak, jó üzleti lehetőséget szimatolva tizenkét csomag első osztályú selyemmel rögtön felült egy Londonba tartó hajóra. Ott végül nagy sikert aratott, áruját Viktória királynő aranyéremmel tüntette ki. Egy másik, Qing-kori hivatalnokruhát viselő kínai személy egy korabeli angol olajfestményen tűnik fel a Kristálypalotában. Róla később kiderítették, hogy Xishengnek hívták, Guangdongból származott, s nem hivatalnok volt, hanem tengerész vagy kereskedő, akinek hajója épp Londonban járt a világkiállítás megnyitója idején. Egyes források szerint egy Amerikából érkezett kínai színésznő is fellépett az eseményen. A kínai kormány azonban hivatalosan még nem képviseltette magát.

Kína és az expók

1876-ban a Qing-dinasztia már részt vett a philadelphiai kiállításon, 1904-ben pedig St. Louisba küldte el képviselőit. A Kínai Köztársaság 1915-ben San Franciscóban jelent meg – ezután azonban 67 évig Kína távol maradt az expóktól, csak a „reform és nyitás” meghirdetése után, 1982-ben vett részt újra világkiállításon. Azóta viszont számos expón és tematikus vásáron megjelent, s 1993-ban tagjává vált a Nemzetközi Kiállítási Irodának, a világkiállításokat felügyelő szervezetnek.

Ami a házigazdai szerepet illeti, ennek gondolatát már 1894-ben felvetette egy könyv, amelyet Guangxu császár is olvasott. A mű tudós szerzője már ekkor Shanghait ajánlotta a majdani kínai világkiállítás helyszínéül, mint Kelet és Nyugat találkozóhelyét. A következő években Liang Qichao tudós-politikus és Sun Yat-sen, a kínai köztársaság atyja is megfogalmazta egy Kínában rendezendő expó ötletét. Kisebb rendezvényeket sikerült is megszervezni. Az első Kínában rendezett modern típusú kiállítás az 1910-es Nanyangi Ipari Kiállítás volt Nanjingban; a köztársasági időszakban pedig 1929-ben került sor a hangzhoui Nyugati-tavi Kiállításra – ez utóbbinak már húszmillió látogatója volt. A történelem viharai azonban megakadályozták, hogy az univerzális világkiállításról szóló tervek valósággá váljanak.

Shanghai pályázik

Az utóbbi évtizedekben Kína módszeresen készült arra, hogy egy világkiállítás házigazdája lehessen. A kínaiak sokáig kisebb rendezvények megszervezésével gyűjtötték a tapasztalatokat. Az 1999-es Kunmingi Kertészeti Világkiállítás sikeres megrendezése adta meg a végső lökést: ez év végén a kínai kormány úgy döntött, hogy Shanghai megpályázza a 2010-es expó rendezési jogát.

A Nemzetközi Kiállítási Iroda 2002-ben döntött a pályázatokról. Shanghai mind a négy körben a legtöbb szavazatot kapta, így a végeredmény teljesen egyértelmű lett (rajta kívül a koreai Yeosu maradt még végig versenyben). A rendezési szándékot Kína népe is egyértelműen támogatta: egy 2000-es közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 94,4%-a egyetértett azzal, hogy Kína pályázzon, 92,6% vallotta, hogy Kína képes az expó megrendezésére, s 78,6% bízott benne, hogy a kínai rendezés sikeres lesz.

Előkészületek

A döntés után Shanghai azonnal nekilátott az előkészületeknek, amelyekre a kikötőváros többet költött, mint Peking a 2008-as olimpiára. Az expóterület megtisztítása 18 ezer család és 270 gyár elköltöztetésével járt. A 2010. május 1. és október 31. közötti eseményre 5,28 km2-nyi területet jelöltek ki a Huangpu-folyó két partján, ami némileg nagyobb, mint Budapest V. és VI. kerülete együttvéve. Kiképeztek 1,7 millió önkéntest, építettek 6 új metróvonalat, beszereztek több ezer új taxit és buszt, energiatakarékosra cserélték a város közvilágítását – és még sokáig sorolhatnánk a megdöbbentő méretű fejlesztéseket.

A szervezők 70 millió látogatóra számítanak – többségükben kínaiakra –, s ezt a számot az eddigi adatok alapján meg is fogják haladni. Ezzel megdől az 1970-es osakai világkiállítás 64 milliós rekordja.

Haibao és társai

A shanghai expó angol jelmondata: „Jobb város, jobb élet” (a kínai változat: „A város, mely az életet még szebbé teszi”), s ez az első világkiállítás, amely kifejezetten a városi lét kérdéseivel foglalkozik. A választást indokolja, hogy jelenleg a világ népességének 55%-a él városokban, és ez a szám a jövőben jelentősen növekedni fog. A városlakók számára az élhető környezet, a fejlődés fenntarthatósága létkérdés.

Az expó logójának alapszíne a zöld. Három egymás kezét fogó embert ábrázol, akiknek alakja a kínai shi 世 („világ”) írásjegyre emlékeztet, s az embléma tervezőinek szándéka szerint az emberiség nagy családját jelképezi. A rendezvény kabalája Haibao (nevének jelentése: „tenger kincse”), egy vidám, világoskék figura, akinek alakja a kínai ren 人 („ember”) írásjegyet idézi. Az expó hivatalos dalait a legnagyobb kínai sztárok éneklik, például Jackie Chan.

shanghai-i világkiállítás

Kelet Koronája és Lila Selyemhernyó

A világkiállításon 189 ország és több mint félszáz nemzetközi szervezet vesz részt, így Shanghai a kiállítók számát tekintve is rekordot döntött. A Shanghaiban való megjelenést mindenki olyan fontosnak tartotta, hogy a globális pénzügyi válság ellenére is csak két–három jelentkező mondta vissza a részvételt. Aki pedig ott van, az igyekszik a lehető legtöbbet megmutatni magából.

shanghai-i világkiállítás

Illusztrációképp érdemes itt megemlíteni néhányat a népszerűbb pavilonok közül. A legnagyobb érdeklődés természetesen a házigazda Kína pavilonját veszi körül, mely a Kelet Koronája nevet viseli. A vörös színű, fordított piramis alakú épület egyrészt egy ősi kínai uralkodói fövegre emlékeztet, másrészt szerkezete a hagyományos kínai épületek dougong nevű konzolrendszerére utal. Három szintjével, 26 focipályányi területével ez az expó legnagyobb kiállítási csarnoka, s a látogatók megismerhetik belőle a kínai városok múltját, jelenét és jövőjét.

Sokan kíváncsiak a japán pavilonra. A „Lila Selyemhernyó-sziget” becenevű építmény tulajdonképpen egy hatalmas lélegző sátor, ahol a látogatók egyszerre találkozhatnak a japán csúcstechnikával – hegedülő robottal, a lépésekre áramot fejlesztő padlóval – és hagyományokkal, például klasszikus színházzal. Szintén népszerű a koreai ábécé alapbetűiből álló dél-koreai pavilon, ahol „virtuális barátok”, vagyis hologramfigurák vezetik körbe az érdeklődőket. Az Egyesül Arab Emírségek pavilonja három sivatagi homokdombot formáz, míg Pakisztán egy középkori erőd mását építette fel

Vidám Utca, Érzéki Város

Az európai pavilonok közül a legnagyobb visszhangja talán a brit épületnek van. A „Mag-katedrális” 20 méter magas, sündisznószerű építmény, amelynek „tüskéit” hatvanezer darab 7,5 m hosszú vastag üvegszál adja. A szélben hajladozó szálakba növények magvait foglalták bele, s nappal bevezetik a fényt az épületbe, éjszaka pedig színesen világítanak. A hollandok nem is pavilont építettek, hanem „Vidám Utca” néven egy levegőben kanyargó sétaösvényt, amelyet kéttucatnyi hangulatos ház szegélyez.

shanghai-i világkiállítás

A franciák „Érzéki Városa” valóban az érzékekre hat: itt érezhetjük Franciaország illatait és ízeit, láthatjuk festményeit és filmjeit, megtapinthatjuk kertjeit és szökőkútjait. A lengyelek hagyományos népi papírkivágásba „csomagolták” pavilonjukat, a csehek hokikorongokból rakták ki Prága óvárosának alaprajzát, a dánok pedig elhozták a Kis hableányt, amely korábban sosem hagyta el Koppenhága kikötőjét. Mi, magyarok a Gömböc nevű matematikai találmány köré építettük pavilonunkat, amely keljfeljancsiként mindig talpra áll.

A fő nyertes: Shanghai

A shanghai-i expo nem csupán egy az ötévente megrendezett univerzális világkiállítások sorában, jelentősége jóval nagyobb a szokásos expókénál. Kína részéről ez – a pekingi olimpia után – egy újabb jó alkalom arra, hogy megmutassa magát a világnak, és hogy megerősítse helyét a nemzetközi közösségben. Ugyanakkor a kiállítás a világ számára is kihagyhatatlan lehetőséget jelent arra, hogy megjelenhessék Kínában, a világ legnépesebb piacán.

És persze nem elhanyagolható az a szerep sem, amelyet az expó játszik Shanghai fejlődésében. A város nem titkolja, hogy újra Kelet-Ázsia egyik legfontosabb nemzetközi metropoliszává, Kína kapujává kíván válni. A világkiállítás miatt megújított infrastruktúra, illetve a városra irányuló figyelem révén Shanghai nagy lépést tett e cél elérése felé – és a város lakóit ismerve biztosak lehetünk benne, hogy az expóban rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben ki is használják a maguk és városuk gyarapodása érdekében.

shanghai-i világkiállítás

shanghai-i világkiállítás

shanghai-i világkiállítás

shanghai-i világkiállítás

shanghai-i világkiállítás

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2010/2. számában