Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Tóth Andrea Judit: A papírkivágás művészete

Egy ősi kínai legenda szerint egy művelt hölgy rendszerint késő estig mély gondolatokba merülve üldögélt az ablaka előtt. Egy éjjel, amikor meglátta a szélben táncoló bambusz árnyékát az ablakon, ecsetet fogott, és egyenesen az ablak papírjára festette az árnyék körvonalait. A legenda szerint innen ered az a kínai hagyomány, hogy az emberek – főként a jelesebb ünnepek alkalmával – aprólékosan kivágott papírfigurákkal díszítik az ablakaikat, ajtófélfáikat, falaikat.

Hogy valójában mikor és hogyan is született ez a művészeti ág, tudományosan nehéz megállapítani. Egyes kutatók szerint a tradíció az ókori temetkezési szokásokra vezethető vissza. Számos jel utal arra, hogy a papírból kivágott figurákat a holtakkal együtt eltemették vagy a temetés során elégették, annak reményében, hogy a papírból kivágott tárgyak majd a halott hasznára lesznek a túlvilágon.

Papír és olló

A papír sajnos nem túl ellenálló anyag, így meglehetősen kevés ilyen jellegű régészeti lelet maradt fenn. A legkorábbi tárgyi bizonyítékokat 1595-ben találták Turpan környékén, s ezek az 5–6. századra datálhatók.

A papírkivágás, mint a kínai kézművesség egyik meghatározó ága, Kína egész területén elterjedt. Elsősorban a szegényebb vidékek, falvak földműves asszonyainak művészete, mert mindössze egy olló és papír kell hozzá. Az egyszerűbb formákat előkészítés nélkül, közvetlenül vágják ki, míg a bonyolultabb alkotásokat előre megtervezett, papírra nyomtatott rajzok alapján készítik, különleges ollók és szikék segítségével.

Színek, szimbolika

A kivágásnak többféle technikája létezik. Az alkotók a tervezett forma függvényében hajtogatott vagy sima papírt használnak. Az összehajtott papírból szimmetrikus ábrák jönnek létre, míg a sima papírból tetszőleges egyedi formák alakíthatók ki. Az eredetileg használt papírok egyszínűek voltak, de az idők során mindinkább elterjedt a többszínű alapanyag is, amely újfajta szépséget és nagyobb kifejezőerőt kölcsönzött a figuráknak. Kína sokszínűsége a papírkivágások stílusjegyeiben is megmutatkozik. Az északi területeken az egyszerűbb, nyersebb formavilág jellemző, míg délen a kifinomult, díszes stílust kedvelik.

A papírkivágások hagyományos témái a vallási babonákhoz kötődtek, és szimbolikus jelentéssel bírtak, de az alkalmazott színek is jelképes tartalmat hordoztak. Kifejezték a haragot, a boldogságot, megtestesítették a jót és a rosszat, akár egy színházi előadás szereplőinek arcfestése. A piros például a napot, az igazságot, a boldogságot jelképezte. A színek szimbolikája napjainkra szinte teljesen eltűnt, a témák köre pedig jelentősen kibővült. A vallási babonák, legendák és hősök mellett a papírkivágások témájaként megjelentek az evilági alkotóelemek, a hétköznapi lét jelenetei vagy a természeti motívumok.

Ünnepi alkalmak

Kínában minden ünnep jó alkalom a papírkivágások készítésére. Az esküvők alkalmával például soha nem felejtik el piros papírból kivágni a szerencse és a boldogság írásjegyét, hogy aztán ezzel díszítsék az ifjú pár szobáját. A hagyomány szerint az első nap, amikor az újdonsült feleség megérkezett a férje családjához, át kellett adnia a saját kezűleg készített papírkivágásait. A férj családja ezek alapján ítélhette meg a fiatalasszony kézügyességét.

A többi ünnep alkalmával a feldíszített ajtófélfák, ablakok, falak ünnepi hangulatot varázsolnak a házakba, és mind a mai napig a bőséges termést, a boldogságot és jólétet hivatottak biztosítani a családok számára.

Kínai papírkivágás
Kínai papírkivágás
Kínai papírkivágás
Kínai papírkivágás
Kínai papírkivágás

Kínai papírkivágás

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2010/2. számában