Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Szojka Éva Szilvia: Zhuangzi, a taoista kóbor gondolkodó

Zhuangzi az egyik leghíresebb taoista gondolkodó volt, műve pedig az Út és Erény könyve mellett a legismertebb taoista alkotás. Tanításában megjelennek ugyan a legalapvetőbb taoista fogalmak (nem-cselekvés, dao stb.), stílusa, gondolkodásmódja mégis teljesen egyedi a kínai filozófiában. Kora legtöbb gondolkodója azt vizsgálta, hogy miként lehet rendet tenni a kaotikus külső világban – Zhuangzi viszont azt kereste, hogyan lesz béke, rend az egyén belső világában.

Zhuangzi (más néven Zhuang Zhou) a Hadakozó fejedelemségek korában, valamikor a Kr. e. 4. század második felében élt. Műve, a Zhuangzi, mely a kor szokásának megfelelően a szerző nevét viseli magán, nem csak filozófiailag, hanem szépirodalmilag is értékes olvasmány. A könyvben fura alakok, mitológiai lények és a szokásostól eltérő módon megjelenített ismert személyek, filozófusok bukkannak fel. Zhuangzi sajátos stílusban, anekdotákba, különös történetekbe szőve fejti ki tanításait.

A dolgok átalakulása

Zhuangzi szerint a dolgok spontán, szüntelen, az ember által nem kontrollálható átalakulásban vannak. A dolgok átalakulása soha nem ér véget, s az emberi világ fogalmaitól függetlenül zajlik. Ezzel kerül összeütközésbe az elvárásokkal teli emberi világ, amely beteljesülést, létrehozást foglal magában, vagyis olyan dolgokat, amelyek szemben állnak az Ég spontán működésével. Éginek és emberinek ebben a szembenállásában látja Zhuangzi az emberi élet visszásságainak gyökerét.

A szabad kóborlás

Zhuangzi központi témája a fizikai test és az emberi világ által létrehozott kötelékek meghaladása, a fenti ellentmondás feloldása. Ugyanis amíg a külső és belső kötelékek általi valóság a meghatározó számunkra, addig kimerítjük magunkat a hírnévért, vagyonért, érdemekért és jó társadalmi megítélésért folytatott küzdelemben. Zhuangzi célja túllépni ezen a mechanizmuson – önfeledt állapotban a világban járva-kelve, de attól elhatárolódva átélni a dolgok szüntelen alakulását, megélni, hogy mi is részei vagyunk az Égből, a daóból fakadó szüntelen változásnak.

A dolgok egyenlősége

A „dolgok egyenlősége” nem más, mint a dolgokra nem megkülönböztetően, nem valamilyen szempontból tekinteni. Ha az ember a világot nem – az önmagával való ­– szembenállásban éli meg, akkor, ahogy a külvilágra tekint, már nincs meg benne az „önmaga” fogalma, és így az „önmagából” való kiindulás mozzanata. Amikor megszűnik a dolgok valamilyenként való szemlélése, akkor az elkülönülés a „magam” és a „mások” viszonyában is semmivé foszlik, így a szembenállás helyébe a dolgok egyenlőségének élménye kerül.

A bölcs és a kormányzás

A kor többi gondolkodójánál a bölcs az eszményi uralkodó megtestesítője, aki – elérve az adott tanítás szellemi magaslataiba – megfelelően tudja irányítani az Égalattit. Zhuangzi bölcse azonban nem foglalkozik a kormányzás kérdésével. A bölcs nála az emberi világhoz való hozzáállásának megváltoztatásával, a dolgoktól egyfajta távolságtartásban éli az életét. Ugyanakkor, ha a sorsa révén mégis a kormányzással vagy a világ ügyeivel kell foglalkoznia, akkor nem tér ki kötelessége elől, így nem szegül szembe a sorssal, az Ég akaratával. Így a dolgok alakulásának spontaneitását elfogadva, a világban a dolgok között járja a maga égi útját.

Utóélet

Zhuangzi éles elméjű kritikusként nem csak kora gondolkodóinak bírálatát adja. Meglátásai a dolgokról, a világról, az ember és a világ viszonyáról korokon átívelve mind a mai napig megragadják az olvasókat. Tanításai az Éggel, a daóval való harmónia elérésének, az Égtől kapott igaz valónk kiteljesítésének gondolatával a kínai filozófia későbbi gondolkodóira voltak nagy hatással, szellemi gyakorlatai pedig a vallásos taoizmus és a buddhizmus – elsősorban a chan – meditációs elméletét és technikáját befolyásolták.

Zhuangzi (Zhuang Zhou) - Kr. e. 4. század

Zhuangzi (Zhuang Zhou) - Kr. e. 4. század


Zhuangzi (Zhuang Zhou) - Kr. e. 4. század
Zhuangzi (Zhuang Zhou) - Kr. e. 4. század

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2010/1. számában