Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Salát Gergely: Mozi, a motizmus alapítója

A nem sokkal a konfucianizmus után született motizmus a Kr. e. 5–3. században az egyik legbefolyásosabb kínai filozófiai iskola volt, amely folyamatos vitában állt riválisaival. Rövid virágzás után azonban a motizmus háttérbe szorult, szövegei nagyrészt elvesztek, s megszűnt élő iskola lenni.

A motizmust Modi, más néven Mozi alapította (Kr. e. 470–391 k.), akiről az iskola a nevét kapta. Mozi életéről keveset tudunk: valószínűleg alacsony származású volt, kishivatalnokként szolgálta Lu és Song államot, majd iskolát alapított, ahová tömegesen érkeztek a tanítványok. Ők vitték és fejlesztették tovább Mozi tanításait a következő évszázadokban.

Haszonelvűség

Mint szinte minden korabeli kínai filozófus, Mozi is azt kutatta, hogy miként lehet rendet, békét, jólétet teremteni a zűrzavaros korban, amelyben élt. A jó és a rossz mércéjének – az erény- és hagyományközpontú konfucianizmussal szemben – a hasznosságot tette meg: szerinte ami hasznos a társadalomnak, az jó; ami haszontalan, az rossz. Emiatt szembeszállt a konfuciánus rítusokkal: elítélte a zenét, a költséges temetéseket és szertartásokat, hiszen azok nemcsak hogy nem hajtanak hasznot, de meg is terhelik a népet. Ezekkel szemben Mozi az őszinte érzelmekre helyezte a hangsúlyt: ha például valaki meghal, azt szívből kell meggyászolni, nem pedig pazarló ceremóniákkal. Szintén a hasznosság fontossága miatt Mozi azt is elítélte, hogy a hivatalokat születési előjogok, rokoni kapcsolatok alapján töltötték be, szerinte ugyanis az uralkodónak érdem és tehetség alapján kell kiválasztania tisztviselőit.

Egyetemes szeretet

Mozi leghíresebb tanítása az „egyetemes szeretet”, amely miatt sok támadás érte az iskolát. A konfucianizmus – és általában a kínai hagyomány – rendkívül fontosnak tartja, hogy az emberek a közöttük lévő kapcsolat fokának megfelelően szeressék egymást, törődjenek egymással. Például nyilvánvaló és helyes, hogy az ember jobban szereti a saját szüleit, mint szomszédjának szüleit; a saját földijeit, mint más vidékek lakóit. Ezzel szemben Mozi azt mondja, hogy ez a fokozatokra osztott szeretet konfliktusokat, békétlenséget okoz, hiszen az embereket elválasztja egymástól. Ezért ő azt javasolja, hogy az „egyetemes szeretet” jegyében mindenki azonos módon szeressen mindenkit: a másik szüleivel törődjünk éppen úgy, mint a sajátunkkal, a más gyerekét szeressük úgy, mint a sajátunkat. Ezzel minden összeütközést megelőzünk, s nem lesz többé háborúskodás. Ennek megvalósításában azonban Mozi – ugyanúgy, mint a többi kínai iskola – nem tud elszakadni a hierarchikus szemlélettől: úgy véli, hogy az egyetemes szeretet érvényesülését az uralkodónak kell biztosítania felülről, s az alattvalóknak kötelességük engedelmeskedni neki. Ugyanakkor Mozi a tanításának transzcendens igazolást is ad, azt állítva, hogy az egyetemes szeretet az Ég törvénye.

A motista iskola

Tanainak terjesztésére és gyakorlatba ültetésére Modi és követői afféle iskolahálózatot építettek ki Kína különböző fejedelemségeiben. Ezekben a tanítványok szigorú hierarchikus rendben, aszketikus körülmények között éltek. Érdekessége volt ezen iskoláknak, hogy a motizmus alapvető pacifizmusa ellenére a tanítványok katonai tanácsadókként szolgáltak a fejedelmi udvarokban. Ez azonban csak látszólagos ellentmondás: Mozi ugyanis azt hirdette, hogy az igazságos védekező háború kifejezetten helyes, ezért iskolája követőinek jártasságot kell szerezniük a védekező háborúk technikáiban. Ezért ha egy fejedelemséget támadás fenyegetett, szívesen fordult a – több haditechnikai újítást is bevezető – motistákhoz segítségért. Mozi követői azonban nemcsak a háború iránt érdeklődtek: a nevük alatt maradt fenn néhány olyan szövegtöredék is, amely logikával, geometriával, matematikával és más tudományágakkal foglalkozik.

Az iskola utóélete

Amikor az Első Császár a Kr. e. 3. század végén elrendelte a „nagy könyvégetést”, a motista iskola szövegeinek nagy része is megsemmisült. Az ezt követő Han-korban a konfucianizmus, vagyis a motizmus legádázabb ellenfele vált uralkodó eszmévé, így a motizmus gyakorlatilag eltűnt, maradék szövegeit csak afféle régi érdekességekként kezelték. E szövegek – hiányosan – a Mozi című könyvben maradtak fenn. A Mozi kutatása ma reneszánszát éli, hiszen Mozi számos, filozófiatörténetileg igen fontos eszmét fogalmazott meg.

Mozi

Mozi (i. e. 470–391 k.)


Mozi
Mozi

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2009/2. számában