Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Salát Gergely: Menciuzsu (Mengzi), Konfuciusz követője

A Kr. e. 6–5. században élt Konfuciusz tanításait a mester halála után tanítványai, követői adták tovább, fejlesztették, egészítették ki. Konfuciusz egyik leghíresebb követője Mengzi, latinos nevén Menciusz volt, aki elsősorban az emberi természet jóságáról szóló tanával vált ismertté.

Menciusz (Kr. e. 372–289) a Hadakozó fejedelemségek korában élt, egy olyan időszakban, amelyben Kína területén egymással élethalálharcot folytató fejedelemségek uralkodtak. Ő is, mint kora bölcseinek többsége, arra kereste a választ, hogy miként lehetne rendet, békét, biztonságot teremteni a zavaros világban. A konfuciánus iskola híveként Menciusz is azt vallotta, hogy a válságra a megoldás az erényes kormányzás lehet, s az uralkodónak nem erőszakkal, hanem példamutatással kell kormányoznia. Sorra járta kora fejedelemségének udvarait, hogy rávegye az uralkodókat tanításai követésére, azonban sorra csalódnia kellett. Gondolatai a Mengzi című könyvben maradtak fenn, amely nagyrészt az egyes fejedelmekkel, főhivatalnokokkal folytatott beszélgetéseit tartalmazzák.

A lázadás joga

Menciusz egyik újítása volt elődjeihez képest, hogy kimondta: ha az uralkodó nem elég erényes, és képtelen megvalósítani a jó kormányzást, akkor a népnek joga van fellázadni ellene, és egy erényes férfiút ültetni a trónra. Nem csoda, hogy e gondolata miatt sok korabeli és későbbi uralkodó kifejezetten veszélyesnek minősítette tanait, s előfordult, hogy könyvét betiltották. Ugyanakkor a jogos lázadás koncepciója idővel szerves része lett a kínai gondolkodásnak.

Az emberi jóság

Menciusz leghíresebb – és legvitatottabb – tanítása az, hogy az emberi természet alapvetően jó. Ezt többek között azzal a képpel igazolta, hogy ha valaki – legyen az a legmegátalkodottabb gonosztevő – meglát egy kisgyermeket, aki egy kút peremén játszik, akkor első spontán reakciója az, hogy odarohan megmenteni. Vagyis mindenkiben megvan a jóság csírája, amely egy ilyen különleges helyzetben előbukkan. Az embernek az a kötelessége, hogy folyamatos önműveléssel a benne eredendően meglévő jóságot „előhozza”, s kifejlessze magában a négy erényt: az emberséget (ren), az igazságosságot (yi), a szertartásosságot (li) és a bölcsességet (zhi). Ha valaki igazán megismeri és kifejleszti a benne rejlő erényeket, azzal megérti az Ég rendjét is, és képes lesz harmóniát teremteni Ég, Föld és Emberiség hármasa között. Az uralkodónak az a feladata, hogy biztosítsa a nép jólétét és nevelését, s ha ez sikerül neki, akkor nem lesz szüksége kényszerre és erőszakra.

Az utókor

Menciusz tanaival szemben egy másik konfuciánus bölcs, Xunzi (Kr. e. 312–230 k.) lépett fel először, aki azt vallotta, hogy az emberi természet alapvetően rossz, így minden, ami jó, emberi és társadalmi erőfeszítés eredménye. Innentől fogva mintegy ezer évig a konfucianizmusban – s így a hivatalos állami ideológiában – nagy viták folytak arról, hogy Menciusznak vagy Xunzinek volt-e igaza az emberi alaptermészetet illetően. Végül az 1100-as években egyértelműen a Menciusz-féle idealizmus hívei kerekedtek felül. Az ekkori neokonfuciánus gondolkodók Menciuszt Konfuciánus után a második legnagyobb kínai bölcsnek nyilvánították, a Mengzi című könyvet felvették a „négy kanonikus könyv” közé, s így Menciusz tanai nyolcszáz éven át – egészen a császárság bukásáig – a hivatalnokvizsgák anyagába tartoztak, meghatározva az egész kínai politikai és szellemi elit gondolkodását.



Mengzi (Menciusz)
Mengzi (Menciusz)

Mengzi (Menciusz) (i. e. 372–289)


Mengzi (Menciusz)

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2009/1. számában