Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Nagy Márton: Laozi, a taoizmus atyja

A kínai gondolkodást meghatározó filozófiai iskolák közül az egyik legfontosabb – a konfucianizmus mellett – a taoizmus volt. Az iskola alapítójának Laozit tartják, aki mind a mai napig nagy tiszteletnek örvend nemcsak Kínában, de a világ többi részén is.

Laozi (Lao-ce), vagyis az „Öreg mester” életéről roppant keveset tudunk, egyetlen fennmaradt életrajzát A történetíró feljegyzései (Shiji) című munka tartalmazza, amely jó pár évszázaddal a mester állítólagos nyugatra távozása után keletkezett. E szerint Li Dannak hívták, Chu államban született, s könyvtárosi tisztséget töltött be a Zhou udvarban. Konfuciusz idősebb kortársaként szokták emlegetni, akitől a hagyomány szerint egy alkalommal maga Konfuciusz is tanácsokat kért a szertartásokra vonatkozóan. A neki tulajdonítható művet, Az Út és Erény könyvét (Daodejing, Tao Te king), terjedelmére utalva nevezik még Ötezer szavas klasszikusnak is.

A könyv 81 rövid fejezetből, avagy versszakból áll, melyet két részre szokás felosztani. Az Út könyve teszi ki az első 37 fejezetet, majd ezt követi az Erény könyvének 44 fejezete. Maga a mű szinte bizonyosan Laozi koránál később keletkezett, s akadnak olyan szövegváltozatok is, melyben a két könyv sorrendje fel van cserélve. A mű születéséről szóló legenda szerint Laozi egy bivaly hátán nyugatra távozott, s csak egy Yin Xi nevű határőr unszolására foglalta írásba tanításait. Laozi történeti személy volt, ám a későbbi korokban életéhez számtalan legendás történetet fűztek. Alakjában a dao (tao), az „út” tökéletes megtestesülését tisztelték, s a népi vallásosságban, Laojun (Lao úr) néven, isteni rangra emelték, s szertartásokat mutattak be tiszteletére.

Az Út és Erény könyve a kínai filozófia és irodalom vitathatatlanul legközismertebb alkotása, mely egyben egyike a világ legtöbb nyelvre lefordított műveinek. Népszerűségének legfőbb oka, hogy mindvégig titokzatos, többértelmű nyelvezetben íródott, s rövid, tömör fejezetei rendkívül erőteljesek, közmondásszerűen egyszerűek, mégis misztikus és megfejthetetlen szuggesztióval hatnak.

A műnek címet, s egy vallásnak nevet adó dao a világ alapvető eleme, mely mindennek az eredete és végpontja, a tökéletes egység megnyilvánulása. Mindenben jelen van, soha sem változik, mégis mindent megváltoztat, passzív, ám mégis minden belőle származik. A bölcs feladata nem más, minthogy teljes belső természetét ehhez a daóhoz igazítsa. Az első részt képező Dao könyve magával a daóval foglalkozik, s megpróbálja körülírni annak körülírhatatlan természetét. Az Erény könyve pedig inkább azt taglalja, hogy ez miképpen alkalmazható, alkalmazandó magára a társadalomra nézve.

A Laozi által leírt uralkodó nem szigorú rendeletekkel, büntetésekkel vagy jutalmakkal kormányoz. A társadalom számára elengedhetetlen jó kormányzás a dao által elérhető erény révén történik. Az ideális uralkodó a nem-cselekvés által uralkodik. Ez semmiképpen sem passzivitást jelent, sokkal inkább az erény erejével összhangban lévő cselekvést, az eredendő, gyermeki természetbe való agresszív és határozott beavatkozás elvetését. A dao legfőbb jellemzői a lágyság, a nőiesség, a spontaneitás, az üresség.

Laozi tanítása és a taoizmus évezredeken keresztül nagy hatással volt a kínai gondolkodásra. Az evilági kötelezettségekkel foglalkozó konfucianizmussal szemben a taoizmusban az emberek befelé fordulhattak, s belső világukat fejleszthették. Éppen ezért a két tanítás a gyakorlatban nem állt élesen szemben egymással: a taoista klasszikusokat a konfuciánus írástudók is jól ismerték, s hivatali feladataik elvégzése után gyakran Laozi tanait tanulmányozták.

Laozi (Lao-ce)

Laozi (Lao-ce)



A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2008/1. számában