Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Salát Gergely: Han Feizi, a nagy legista

A legtöbb kínai filozófiai iskola nagyra becsülte az erényt, a bölcsességet, az erkölcsös viselkedést. Volt azonban egy olyan tanítás, amely nem törődött ezekkel, s helyettük a szigorú törvényeket, az államérdek mindenek felettiségét hirdette. Ezt az irányzatot nevezik legizmusnak.

A legizmus (fajia) a Kr. e. 5–4. században kezdett kibontakozni a különböző kínai fejedelemségekben. Olyan – egymástól függetlenül működő – politikus-gondolkodók tartoztak hozzá, akik felismerték, hogy az állam irányításához nem elég az uralkodó erényes viselkedése és a nép nevelése. A legista tanokat a Kr. e. 280–233 között élt filozófus, Han Feizi foglalta össze.

A dadogó bölcs

A nagy legista mester Han állam fejedelmi családjába született, s a konfuciánus mester, Xunzi alatt tanult. Mivel azonban dadogott, s így nem tudott hatékonyan érvelni az udvari vitákban, nem jutott jelentős politikai szerephez. Így aztán írásban fejtette ki nézeteit, nem is akárhogyan: a Han Feizi cím alatt 55 fejezetben összegyűjtött munkái stiláris, nyelvi, irodalmi szempontból az ókori kínai filozófiai irodalom csúcspontjának számítanak. Kr. e. 233-ban, amikor a birodalomegyesítő Qin állam már létében fenyegette Hant, az utóbbi fejedelemség Han Feizit küldte követségbe Qin királyához, akinek korábban elnyerték a tetszését Han Feizi írásai. A követet azonban börtönbe vetették, ahol az őt még diákkorából ismerő Li Si, a Qin-beli miniszter megmérgeztette – mire a király felmentő ítélete megérkezett, Han már meghalt.

A törvények uralma

Han Feizi tanításaiban a központi helyet a törvények foglalják el. A legizmus élesen szemben áll a konfucianizmus azon elvével, mely szerint a béke, jólét, jó kormányzás megteremtésére vissza kell térni a régi idők bölcs királyainak módszereihez. Han szerint az idők megváltoztak: míg a régi királyok képesek voltak erényekkel és példamutatással kormányozni, addig a jelenkorban már egészen más eszközökhöz kell nyúlni.

Az emberek – Han szerint – alapvetően rosszak, s teljesen mechanikusan működnek: igyekeznek megszerezni azt, ami jó nekik, illetve elkerülni azt, ami rossz. Az államnak nem kell törekednie az emberek megváltoztatására, hanem ki kell használnia hajlamaikat: jutalmakkal kell ösztönözni őket arra, ami az államnak jó, és büntetésekkel visszariasztani őket attól, ami rossz. Így a „két fogantyúval”, a jutalmak és büntetések rendszerével, vagyis a törvényekkel rá lehet venni az embereket arra, hogy az államérdeknek megfelelően viselkedjenek: szorgalmasan műveljék földjeiket, hősiesen harcoljanak a háborúban, és ne kövessenek el bűncselekményt.

A hivatalnokokat nem származásuk vagy erényeik, hanem képességeik alapján kell kiválasztani, s folyamatosan ellenőrzés alatt kell tartani őket. Ha pedig hibáznak, őket is meg kell büntetni. Mivel a konfuciánusok olyan dolgokat tartanak fontosnak, amelyek az állam számára nem hasznosak, sőt olykor károsak – erény, hagyomány, tanulás –, őket ki kell szorítani a hatalomból, s tanaikat be kell tiltani.

Az uralkodó feladata, hogy megfelelő törvényeket hozzon, és engedelmes hivatalnokapparátust építsen ki: ha ezt megteszi, attól fogva nem is kell közvetlenül beleszólnia a kormányzásba. Az sem számít, hogy erényes-e: az emberek kötelességtudóan szolgálják majd őt.

A legizmus utóélete

A Kínai Birodalmat Kr. e. 221-ben először egyesítő Qin-dinasztia (Kr. e. 221–206) nagymértékben Han Feizi és a legizmus tanaira támaszkodott. A Qint követő Han-dinasztia (Kr. e. 206–Kr. u. 220) alatt a legizmus látszólag visszaszorult, s Kína hivatalos államideológiájává – mintegy kétezer évre – a konfucianizmus vált. A legista tanok azonban valójában nem tűntek el, hanem beépültek a konfucianizmusba és a kínai államélet mindennapi gyakorlatába. A legista elemeket, az erős központi hatalmat, a népesség szigorú ellenőrzését, a szigorú törvényeket magába olvasztó konfucianizmus így a világtörténelem egyik legtartósabb államalakulatának összetartó erejévé vált.

Han Feizi
Han Feizi

Han Feizi (280–233)



Han Feizi

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2008/2. számában