Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Szojka Éva Szilvia: A hagyományos és a modern wushu

Talán nincs olyan megnyilvánulása a hagyományos kínai kultúrának, amely hazánkban népszerűbb lenne, mint a harcművészet. Több tízezer igazolt sportoló űzi valamelyik kínai harcművészeti ágat, a modern küzdelmi formáktól a lágyabb, elsősorban egészségmegőrzést szolgáló technikákig.

A wushu legalapvetőbb jelentésében a kínai harcművészetek összességét jelöli. Ez a fogalom csak az utóbbi időkben vált ismertté, sokaknak valószínűleg a kung-fu (hivatalos átírásban: gongfu) elnevezés sokkal ismerősebbnek hangzik. A wushu, illetve a kung-fu egyaránt jelenti a hagyományos és modern kínai harcművészeteket, a külső és belső irányzatokat, a pusztakezes és a fegyveres formákat.

Belső és külső, északi és déli iskolák

Az évszázadok során rengeteg irányzat, és azokon belül még több iskola jött létre. A harcművészeti iskolákat több szempont szerint szokás felosztani. Beszélhetünk külső és belső, északi és déli, valamint hagyományos és modern irányzatokról. A leggyakoribb a külső és belső iskolák szerinti megkülönböztetés. A külső iskolák közé tartozik többek között a hosszú ököl, a déli ököl, a déli imádkozó sáska, a majom stílus stb. A belső stílusok közé tartozik például a taijiquan, a xingyi quan és a bagua zhang.

A még a mai napig is létező hagyományos kung-fu iskolákban egyaránt tanítanak formagyakorlatokat, harci alkalmazásokat és küzdelmet. A modern iskolákban a formagyakorlatok és a küzdelem gyakorlása különvált, az előbbi a modern wushu keretében tanulható, az utóbbi pedig az ún. sanda, vagy magyarul kínai boksz köré épülő iskolákban.

Az utóbbi években a már Kínán kívül is egyre ismertebbé váló modern wushu sokban eltér a hagyományos iskoláktól, ugyanis egyszerűbb elemek mellett tartalmaz sok, nehezen elsajátítható akrobatikusabb elemet is, ami miatt gyakran harcművészeti tornának szokás nevezni.

Harcos szerzetesek

Az elsősorban kínai harcművészeti filmekből, dokumentumfilmekből, bemutatókból a leginkább ismert kínai harcművészeti irányzat a Shaolin kung-fu, amelynek kialakulásához sok legenda fűződik – ezek valóságalapja a történelem homályába vész. Kevesen tudják azonban, hogy a manapság harcos szerzeteseknek nevezett Shaolin papok első generációja – akiket először lehetett látni bemutatókon – körülbelül 22 éve kezdte meg gyakorlását a Shaolin mesterek vezetése alatt. (Harcos szerzetesnek azokat nevezzük, akik nem válnak felszentelt buddhista papokká, és akikre, amíg a templomban tartózkodnak, sokkal kevesebb szabály és előírás vonatkozik, mint felszentelt társaikra. A templomból kilépve pedig lényegében szabad emberek, akik a Shaolin templom szellemének megfelelően oktatnak.) Akkor mindössze 25 gyerek került a templom falai közé, képességeiket több fordulóban alaposan felmérve 800 jelentkező közül válogatták ki őket. A nehéz bekerülés után pedig hosszú éveken át igen kemény edzéseken jutottak el arra a szintre, amelynek eredményét mi ma bemutatókon csodálhatjuk. Ők voltak azok a harcos szerzetesek, akik felcseperedve és a templomot elhagyva elsőként szóródtak szét a világban, hogy a Shaolin kung-fut oktassák világszerte az őket lelkesen fogadó tanítványoknak.


Wushu

Wushu
Wushu

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2008/1. számában