Confucius Institute - Budapest, Hungary

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

The Sayings Of Confucius

Konfuciusz Konfuciusz – kínai nevén Kongzi 孔子 vagy Kongfuzi 孔夫子 – Kr. e. 551–479 között élt. Konfuciusz maga nem írta le tanításait, de a tanítványai lejegyezték és összegyűjtötték a vele folytatott beszélgetéseiket. Főleg ebből a Beszélgetések és mondások (Lunyu 論語) címet viselő rövid gyűjteményből ismerjük Konfuciusz eszméit.

Az alábbi válogatott idézeteket Tőkei Ferenc fordításában olvashatjuk.


„Ne keseregj azon, hogy senki sem ismer,
keresd inkább, hogy a hírnévre méltó légy.””

不患莫己知,求為可知也。

[IV.14.]

„Az égalatti kormányzásában a nemes ember semmit sem helyesel és semmit sem tagad meg oktalanul; mindig az igazságosság a mértéke.”

君子之於天下也,無適也,
無莫也,義之於比。

[IV.10.]

„Aki ezer hadiszekeret kiállító fejedelemséget kormányoz, az gondosan ügyeljen a szolgálatokra és legyen szavahihető, mérsékelje a kiadásait és szeresse az embereit, s a népet csak alkalmas időben vegye igénybe.”

道千乘之國,敬事而信,節用而愛人,使民以時。

[I.5.]

„Hallgatni és mindent megjegyezni,
tanulni és soha meg nem unni,
tanítani másokat és soha bele nem fáradni:
e három erény közül vajon melyik van meg bennem?”

默而識之,學而不厭,
誨人不倦,何有於我哉?

[VII.2.]

„„Az az írástudó, aki ugyan az igazságra törekszik, de szégyenli rossz ruháját és rossz ételét,
az még nem méltó rá, hogy eszmét cseréljek vele.””

士志於道,而恥惡衣惡食者,
未足與議也!

[IV.9.]

„Természetük révén az emberek közel állnak egymáshoz, csak szokásaik révén kerülnek egymástól távol.”

性相近也,習相遠也。

[XVII.2.]

„A nemes ember békeszerető, de nem azonosul akárkivel.
A közönséges ember akárkivel azonosul,
de nem békeszerető.”

君子和而不同;小人同而不和。

[XIII.23.]

„A közép mozdulatlanságának erénye a tökéletesség legmagasabb foka.
S már régóta igen kevés ember érte csak el.”

中庸之為德也,其至矣乎!民鮮久矣!

[VI.27.]

„Az öregeknek legyen nyugodalmuk, a barátok bízzanak egymásban, a fiataloknak viseljék gondját.”

老者安之,朋友信之,少者懷之。

[V.25.]

„Aki ismeri az erényt, nem ér fel azzal,
aki az erényt szereti is.
Aki pedig szereti, nem ér fel azzal,
aki gyönyörűségét is leli benne.”

知之者不如好之者,
好之者不如樂之者。

[VI.18.]

„Van, aki képes arra, hogy velünk együtt tanuljon,
de nem képes velünk együtt a követendő utat járni.”

可與共學,未可與適道。

[IX.28.]

„A nemes ember tökéletesíti mások jó tulajdonságait,
és nem fokozza mások rossz tulajdonságait.
A közönséges ember fordítva csinálja.”

君子成人之美,不成人之惡;小人反是。

[XII.15.]

„Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert.
Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat.
Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni,
sem a szavait nem vesztegeti el.”

可與言,而不與之言,失人;
不可與言,而與之言,失言。
知者不失人,亦不失言。

[XV.7. ]

„Vajon messze van-e tőlünk az emberség erénye?
Hiszen az emberséget csak akarnom kell, s máris elértem.”

仁遠乎哉?我欲仁,斯仁至矣。

[VII.29. ]

„Még egy tíz háztartással rendelkező faluban is biztosan akad olyan, aki épp annyira hűséges és szavahihető,
mint én,
de aligha akad, aki tanulni is annyira szeretne, mint én!”

十室之邑,必有忠信如丘者焉,不如丘之好學也。

[V.27. ]

Eleinte úgy volt, hogy ha kapcsolatba kerültem valakivel,
akkor a beszédét hallva bíztam a tetteiben.
Most azonban, ha valakivel kapcsolatba kerülök
s hallom a beszédét, megvizsgálom a tetteit is.

始吾於人也,聽其言而信其行;
今吾於人也,聽其言而觀其行。

[V.9.]

Ha a nemes ember étkezésében nem keresi a jóllakottságot,
lakozásában nem keresi a kényelmet,
gondos a szolgálataiban, körültekintő a beszédében,
megkeresi az erényeseket és azokhoz igazítja magát,
akkor elmondhatjuk róla, hogy szereti a tanulást.

君子食無求飽,居無求安,敏於事而慎於言,
就有道而正焉,可謂好學也已。

[I.14.]

Ha három évig nem térünk le az apa útjáról, akkor beszélhetünk fiúi szeretetről.

三年無改於父之道,可謂孝矣。

[I.11.]

A nemes ember cselekszik, mielőtt beszél,
és azután tetteinek megfelelően tanít.

先行其言,而後從之。

[II.13.]

Ha egy hivatalt viselő ember bátor, de hiányzik belőle
az igazságosság, akkor felfordulást támaszt.

君子有勇而無義為亂。

[XVII.22.]

A nemes ember magabiztos, de nem veszekedik;
társulni kész, de nem pártoskodó.

君子矜而不爭,群而不黨。

[XV.21.]

Ha megvizsgáljuk egy ember cselekedeteit, ha megállapítjuk tetteinek okait,
és ha megtudjuk, mi teszi megelégedetté,
akkor vajon el tud-e rejtőzni előlünk,
el tudja-e rejteni igazi lényét?

視其所以,觀其所由,察其所安。人焉叟哉?人焉叟哉?

[II.10.]

Hogyan is nézhetném, hogy vannak, akik magasan állnak, de méltatlan a szívük; végzik a szertartásokat,
de hiányzik belőlük a tisztelet, meggyászolják szüleiket,
de nem éreznek fájdalmat!

居上不寬,為禮不敬,臨喪不哀,吾何以觀之哉?

[III. 26.]

A legjobb az, ha valakit a földijei közül a jók szeretnek,
a rosszak pedig gyűlölnek.

不如鄉人之善者好之,其不善者惡之。

[XIII.24.]

A nemes ember elviseli a nyomort, a közönséges ember azonban fékevesztett lesz a nyomortól.

子固窮;小人斯濫矣。

[XV.1.]

Az igazságtalansággal szerzett gazdagság és előkelőség olyan az én szememben, akár az úszó felhő.

不義而富且貴,於我如浮雲。

[VII.15.]

A nyilazáskor nem a bőr átszakítása a céltáblán a legfőbb dolog, mert hiszen az emberek ereje nem egyenlő.
Éppen ez a régiek útja.

射不主皮,為力不同科,古之道也。

[III.16.]

Meghallgatni a panasztevőket és igazságot szolgáltatni nekik, éppen úgy tudom, mint bárki más.
Ami azonban szükséges volna: elérni, hogy senkinek se legyen panasza.

聽訟,吾猶人也。必也,使無訟乎!

[XII.13]

Akiben nem él harag amiatt, hogy az emberek nem ismerik, vajon nem nemes ember-e?

人不知而不慍,不亦君子乎?

[I.1]

Figyelmeztetés nélkül máris megkövetelni a munka befejezését: zsarnokság.
Késlekedve adni ki a parancsot, de azonnali végrehajtást követelni: garázdálkodás.

不戒視成謂之暴;慢令致期謂之賊。

[XX.2.]

Nem értem, hogyan is lehetne valamire való
az olyan ember, aki nem szavahihető.

人而無信,不知其可也。

[II.22.]

Aki nem tételezi fel előre a csalást, és nem gondolja azt előre, hogy nem hisznek neki, ám az ilyesmit mégis idejében felfedezi, az kiváló ember!

不逆『詐』,不億『不信』。抑亦先覺者,是賢乎?

[XIV.33.]

Még senkivel sem találkoztam, aki éppúgy szerette volna az erényt, mint a külső szépséget.

吾未見好德,如好色者也。

[IX.17.]

Lehetnek olyanok, akik cselekszenek anélkül,
hogy tudnák, miért. Én ezt nem teszem.
Én sok mindent meghallgatok,
kiválasztom belőle a jót, s azt követem.

蓋有不知而作之者,我無是也。多聞,擇其善者而從之。

[VII.27.]

Szegénynek lenni és nem elégedetlenkedni: nehéz.

貧而無怨,難。

[XIV.11.]

Szüleid éveiről sohasem szabad megfeledkezned; egyrészt örülnöd kell nekik, másrészt aggódnod miattuk.

父母之年,不可不知也:
一則以喜,一則以懼。

[IV.20.]

Aki látja, mi az igazságosság, mégsem cselekszi, abból hiányzik a bátorság.

見義不為,無勇也。

[II.24.]

Ha harmadmagammal utazom, a másik kettő
feltétlenül mesteremmé lesz.
Mert én kiválasztom bennük a jót és követem,
ami pedig rossz bennük, azt kijavítom magamban.

三人行,必有我師焉:擇其善者而從之,其不善者而改之。

[VII.21.]

A nemes ember lassú akar lenni a szavaiban,
de fürge a tetteiben.

君子欲訥於言,而敏於行。

[IV.23]

Ha a barátok között sok a szemrehányás,
akkor a barátság messze távolodik.

朋友數,斯疏矣。

[IV.25]

A nemes ember nyugodt és megelégedett,
a közönséges embernek azonban szüntelenül aggodalmai vannak.

君子坦蕩蕩,小人長戚戚。

[VII.36]

Ha egy csomó ember egész napját együtt tölti, és beszélgetésük sohasem terelődik az igazságosságra,
hanem mindig csak saját kis ravaszkodásaikkal foglalkoznak,
az bizony nehéz eset!

群居終日,言不及義,好行小慧;難矣哉!

[XV.16]

A ravasz beszéd összezavarja az erényt.
A kis dolgokban való türelmetlenség nagy terveket is összezavarhat.

巧言亂德。小不忍,則亂大謀。

[XV.26]

Ha a nemes ember nem komoly, akkor nincs is tekintélye,
és amit tanul, az nem erősödik meg benne.

君子不重,則不威;學則不固。

[I.8.]

Az erény nem maradhat egyedül, biztosan társra talál.

德不孤,必有鄰。

[IV.24.]

A Dalok Könyvének háromszáz verse van,
     de egyetlen sora tartalmazza valamennyit, ez:
’Gondolataidban ne legyen hitványság.’

詩三百,一言以蔽之,曰:『思無邪』。

[II. 2.]

Aki mindenkit csak a szájából jövő szép szavakkal fogad,
azt legtöbbször meggyűlölik az emberek.

禦人以口給,屢憎於人。

[V. 4.]

A nemes ember az igazságossághoz ért jól,
a kis ember pedig a haszonleséshez.

君子喻於義,小人喻於利。

[IV. 16.]

Aki tanul és a tanultakat állandóan gyakorolja is,
vajon nem lehet-e megelégedett?

學而時習之,不亦說乎?

[I. 1.]

A legtöbbre a hűséget és szavahihetőséget kell becsülni,
nem szabad olyanokkal barátkozni, akik nem érnek annyit, mint mi.

主忠信。無友不如己者。

[I. 8.]

Még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki képes lett volna meglátni a saját hibáit, és lelkében be is vádolta volna magát.

吾未見能見其過,而自訟者也。

[V.26.]

Ha gyengéd célzással figyelmeztetnek bennünket,
lehet annak nem örülni?
A legfontosabb azonban, hogy a mondottakat végig is gondoljuk!

巽與之言,能無說乎?繹之為貴!

[IX.23.]

Szent embert látni még nem volt alkalmam;
csak nemes embert volt alkalmam látni,
s nekem ez is elég.

聖人,吾不得而見之矣;得見君子者,
斯可矣。

[VII.25.]

A szomszédság embersége nagyon értékes dolog.
Aki lakóhelyet választván nem emberségesek között telepszik meg,
az nem okos ember.

里仁為美。擇不處仁,焉得知?

[IV.1.]

    „Ki tud kimenni a házból, ha nem az ajtón át?
Hogy van akkor, hogy a helyes úton senki sem jár?”

誰能出不由戶?何莫由斯道也?

[VI.15.]

    „Előfordul, hogy a növény kisarjad, de nem bont virágot.
    Előfordul az is, hogy kivirágzik, de nem érlel gyümölcsöt.”

苗而不秀者,有矣夫!秀而不實者,有矣夫!

[IX.21.]

    „Ha az országot jól kormányozzák,
bátor lehetsz szavaidban is, tetteidben is.
    De ha az országot rosszul kormányozzák,
a tetteidben bátor légy, szavaidban pedig megfontolt.”

邦有道,危言,危行;邦無道,危行,言孫。

[XIV.4.]

    „A régi idők magabiztos emberei még tartózkodók voltak,
a mai magabiztosak azonban dühöngők és fékezhetetlenek.
    A régi idők ostobái legalább egyenesek voltak,
a mai ostobák azonban már csalók.”

古之矜也廉,今之矜也忿戾;
古之愚也直,今之愚也詐而已矣。

[XVII.16.]

„Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken,
akkor ki fogja játszani a büntetést, de a szégyent nem fogja ismerni.”

道之以政,齊之以刑,民免而無恥。

[II.3.]

„A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse,
de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.”

民可使由之,不可使知之。

[VIII.9.]

„A régi időkben aki tanult, önmagáért tette.
Manapság aki tanul, mások elismeréséért teszi.”

古之學者為己;今之學者為人。

[XIV.25.]

„Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek,
amelybe tartoznak.”

人之過也,各於其黨。

[IV.7.]

„Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát.”

過而不改,是謂過矣!

[XV.29.]

„Aki nem emberséges, az nem tud sokáig szükségben élni,
    és nem tud hosszú ideig jólétben élni.”

不仁者,不可以久處約,不可以長處樂。

[IV.2.]

„Ha kiváló embert látsz, arra gondolj, hogy egyenlő légy vele.
Ha pedig nem kiválót látsz, fordulj bensődbe és vizsgáld meg magadat.”

見賢思齊焉;見不賢而內自省也。

[IV.17.]

„Aki erényével gyakorolja a kormányzást,
az olyan, akár az északi sarkcsillag,
amely mozdulatlanul a helyén marad,
bár minden csillag mozog körülötte.”

為政以德,譬如北辰居其所而眾星共之。

[II.1.]

„Bevégzett dolgokról nem érdemes beszélni,
megtörtént dolgokat nem érdemes kifogásolni,
elmúlt dolgokat nem érdemes szidalmazni.”

成事不說,遂事不諫,既往不咎。

[III.21.]

„A mértéken túlmenni ugyanolyan hiba, mint nem érni el.”

過猶不及。

[XI.15.]

„Csak aki a régit ápolgatva ismeri meg az újat,
csak az lehet mások tanítójává.”

溫故而知新,可以為師矣。

[II.11.]

„Aki még az életet sem ismeri,
hogyan ismerhetné meg a halált?”

未知生,焉知死?

[XI.11.]

„Ha a régiek nem mondtak ki valamit szavakban, azért tették,
mert szégyellték volna, hogy tetteik nem érik utol azokat.”

古者言之不出,恥躬之不逮也。

[IV.21.]

„Gazdagság és előkelőség – ezt kívánják az emberek.
De ha nem a helyes úton jutnál hozzá, nem szabad élned vele.”

富與貴,是人之所欲也;不以其道得之,不處也。

[IV.5.]

„Csak amikor elérkezik a téli hideg, akkor vesszük észre,
hogy a fenyő és a ciprus utolsónak veszti el leveleit.”

歲寒,然後知松柏之後彫也。

[IX.26.]

„Aki gyors eredményt kíván, nem jut messzire;
aki kicsi haszonra néz, nem visz végbe nagy dolgokat.”

欲速則不達;見小利則大事不成。

[XIII.17.]

„Akik különböző úton járnak,
nem adhatnak egymásnak hasznos tanácsokat.”

道不同,不相為謀。

[XV.39.]

„Aki nem tudja jól irányítani önmagát,
hogyan tudna jól irányítani másokat?”

不能正其身,如正人何?

[XIII.13.]

„Amíg az apa él, figyelni kell az akaratát.
Ha az apa meghalt, a tetteit kell megnézni.”

父在,觀其志;父沒,觀其行。

[I. 11.]

„A ravasz beszéd s a tettetett külső
ritkán párosul az emberséggel.”

巧言令色,鮮矣仁!

[I. 3.]

„Az olyan ember, kiből hiányzik az emberség, mit is tud kezdeni a muzsikával?”

人而不仁,如樂何?

[III.3.]

„A fiatalokkal (is) tisztelettel kell bánni,
mert ki tudja, nem szárnyalnak-e túl bennünket a jövőben.”

後生可畏,焉知來者之不如今也?

[IX.22.]

„Ha hibázunk, nem szabad félni attól, hogy kijavítsuk.”

過,則勿憚改。

[I.8.]

„A nemes ember sohasem vetélkedik.”

君子無所爭。

[III.7.]

Mi az igazi tudás?
A tudottról tudni, hogy tudjuk;
a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk:
ez az igazi tudás.

知之為知之,不知為不知,是知也。

[II.17.]

Ha felemeled az egyeneseket és eltávolítod a görbéket,
akkor a nép engedelmeskedik.
De ha felemeled a görbéket és eltávolítod az egyeneseket,
a nép nem engedelmeskedik.

舉直錯諸枉,則民服;舉枉錯諸直,則民不服。

[II.19.]

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság;
gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”

學而不思則罔,思而不學則殆。

[II.15.]

„Sose búsúljatok, hogy az emberek nem ismernek benneteket;
azon búsuljatok, hogy ti nem ismeritek az embereket.”

不患人之不己之,患不知人也。

[I.16.]