Confucius Institute - Budapest, Hungary

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

The Sayings Of Confucius

Konfuciusz Konfuciusz – kínai nevén Kongzi 孔子 vagy Kongfuzi 孔夫子 – Kr. e. 551–479 között élt. Konfuciusz maga nem írta le tanításait, de a tanítványai lejegyezték és összegyűjtötték a vele folytatott beszélgetéseiket. Főleg ebből a Beszélgetések és mondások (Lunyu 論語) címet viselő rövid gyűjteményből ismerjük Konfuciusz eszméit.

Az alábbi válogatott idézeteket Tőkei Ferenc fordításában olvashatjuk.


„Aki tanul és a tanultakat állandóan gyakorolja is, vajon nem lehet-e megelégedett?”

學而時習之,不亦說乎?

[I.1.]

„Akinek messzi földről jött barátja akad, vajon nem örülhet-e?”

有朋自遠方來,不亦樂乎?

[I.1.]

„Akiben nem él harag amiatt, hogy az emberek nem ismerik, vajon nem nemes ember-e?”

人不知而不慍,不亦君子乎?

[I.1.]

„A ravasz beszéd s a tettetett külső ritkán párosul az emberséggel.”

巧言令色,鮮矣仁!

[I.3.]

„Aki ezer hadiszekeret kiállító fejedelemséget kormányoz, az gondosan ügyeljen a szolgálatokra és legyen szavahihető, mérsékelje a kiadásait és szeresse az embereit, s a népet csak alkalmas időben vegye igénybe.”

道千乘之國,敬事而信,節用而愛人,使民以時。

[I.5.]

„A fiatal ember otthon tisztelje a szüleit, házon kívül tisztelje az idősebbeket di , legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot, de bizalmas viszonyban legyen az emberségesekkel. Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére fordíthatja.”

弟子,入則孝,出則弟,謹而信,凡愛眾,而親仁。行有餘力,則以學文。

[I.6.]

„Ha a nemes ember nem komoly, akkor nincs is tekintélye, és amit tanul, az nem erősödik meg benne.”

君子不重,則不威;學則不固。

[I.8.]

„A legtöbbre a hűséget és szavahihetőséget kell becsülni, nem szabad olyanokkal barátkozni, akik nem érnek annyit, mint mi.”

主忠信。無友不如己者。

[I.8.]

„Ha hibázunk, nem szabad félni attól, hogy kijavítsuk.”

過,則勿憚改。

[I.8.]

„Amíg az apa él, figyelni kell az akaratát. Ha az apa meghalt, a tetteit kell megnézni.”

父在,觀其志;父沒,觀其行。

[I.11.]

„Ha három évig nem térünk le az apa útjáról, akkor beszélhetünk fiúi szeretetről.”

三年無改於父之道,可謂孝矣。

[I.11.]

„Ha a nemes ember étkezésében nem keresi a jóllakottságot, lakozásában nem keresi a kényelmet, gondos a szolgálataiban, körültekintő a beszédében, megkeresi az erényeseket és azokhoz igazítja magát, akkor elmondhatjuk róla, hogy szereti a tanulást.”

君子食無求飽,居無求安,敏於事而慎於言,就有道而正焉,可謂好學也已。

[I. 14.]

„Sose búsúljatok, hogy az emberek nem ismernek benneteket; azon búsuljatok, hogy ti nem ismeritek az embereket.”

不患人之不己之,患不知人也。

[I.16.]

„Aki erényével gyakorolja a kormányzást, az olyan, akár az északi sarkcsillag, amely mozdulatlanul a helyén marad, bár minden csillag mozog körülötte.”

為政以德,譬如北辰居其所而眾星共之。

[II.1.]

„A Dalok Könyvének háromszáz verse van, de egyetlen sora tartalmazza valamennyit, és ez: ’Gondolataidban ne legyen hitványság.’”

詩三百,一言以蔽之,曰:『思無邪』。

[II.2.]

„Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani a büntetést , de a szégyent nem fogja ismerni.”

道之以政,齊之以刑,民免而無恥。

[II.3.]

„Ha a népet erénnyel kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz.”

道之以德,齊之以禮,有恥且格。

[II.3.]

„A szülőknek egyedül attól kelljen tartaniuk, hogy fiúk megbetegszik.”

父母唯其疾之憂。

[II.6.]

„Ha megvizsgáljuk egy ember cselekedeteit, ha megállapítjuk tetteinek okait, és ha megtudjuk, mi teszi megelégedetté, akkor vajon el tud-e rejtőzni előlünk, el tudja-e rejteni igazi lényét ?”

視其所以,觀其所由,察其所安。人焉叟哉?人焉叟哉?

[II.10.]

„Csak aki a régit ápolgatva ismeri meg az újat, csak az lehet mások tanítójává.”

溫故而知新,可以為師矣。

[II.11.]

„ A nemes ember cselekszik, mielőtt beszél, és azután tetteinek megfelelően tanít .”

先行其言,而後從之。

[II.13.]

„A nemes ember egyetemes és nem részrehajló; a kis ember részrehajló és nem egyetemes.”

君子周而不比,小人比而不周。

[II.14.]

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”

學而不思則罔,思而不學則殆。

[II.15.]

„A régiekétől eltérő tanokhoz igazodni nagyon ártalmas dolog.”

攻乎異端,斯害也己。

[II.16.]

„Mi az igazi tudás? A tudottról tudni, hogy tudjuk; a nem tudottról pedig tudni, hogy nem tudjuk: ez az igazi tudás.”

知之為知之,不知為不知,是知也。

[II.17.]

„Ha felemeled az egyeneseket és eltávolítod a görbéket, akkor a nép engedelmeskedik. De ha felemeled a görbéket és eltávolítod az egyeneseket, a nép nem engedelmeskedik.”

舉直錯諸枉,則民服;舉枉錯諸直,則民不服。

[II.19.]

„Közeledj az emberekhez komolysággal, s tisztelettudó lesz; légy szülőtisztelő és kegyes, akkor hűséges lesz hozzád; emeld fel a jókat és tanítsd a tökéletleneket, akkor buzgó lesz erényeiben.”

臨之以莊,則敬;孝慈,則忠;舉善而教不能,則勤。

[II.20.]

„Nem értem, hogyan is lehetne valamire való az olyan ember, aki nem szavahihető.”

人而無信,不知其可也。

[II.22.]

„Aki látja, mi az igazságosság yi 義 , mégsem cselekszi, abból hiányzik a bátorság.”

見義不為,無勇也。

[II.24.]

„Az olyan ember, kiből hiányzik az emberség, mit is tud kezdeni a muzsikával?”

人而不仁,如樂何?

[III.3.]

„Az ünnepi szertartásokban a túlzásoknál jobb a mérséklet; a gyászolásban pedig a pontosságnál jobb az őszinte bánat.”

禮,與齊奢也,寧儉;喪,與其易也,寧戚。

[III.4.]

„A nemes ember sohasem vetélkedik.”

君子無所爭。

[III.7.]

„A nyilazáskor nem a bőr átszakítása a céltáblán a legfőbb dolog, mert hiszen az emberek ereje nem egyenlő. Éppen ez a régiek útja.”

射不主皮,為力不同科,古之道也。

[III.16.]

„Bevégzett dolgokról nem érdemes beszélni, megtörtént dolgokat nem érdemes kifogásolni, elmúlt dolgokat nem érdemes szidalmazni.”

成事不說,遂事不諫,既往不咎。

[III.21.]

„Hogyan is nézhetném, hogy vannak, akik magasan állnak, de méltatlan a szívük; végzik a szertartásokat, de hiányzik belőlük a tisztelet, meggyászolják szüleiket , de nem éreznek fájdalmat!”

居上不寬,為禮不敬,臨喪不哀,吾何以觀之哉?

[III.26.]

„A szomszédság embersége nagyon értékes dolog. Aki lakóhelyet választván nem emberségesek között telepszik meg, az nem okos ember.”

里仁為美。擇不處仁,焉得知?

[IV.1.]

„Aki nem emberséges, az nem tud sokáig szükségben élni, és nem tud hosszú ideig jólétben élni.”

不仁者,不可以久處約,不可以長處樂。

[IV.2.]

„Aki igazán az emberségre törekszik, az nem tesz semmi gonoszságot.”

苟志於仁矣,無惡也。

[IV.4.]

„Gazdagság és előkelőség – ezt kívánják az emberek. De ha nem a helyes úton jutnál hozzá, nem szabad élned vele.”

富與貴,是人之所欲也;不以其道得之,不處也。

[IV.5.]

„Nem találkoztam még olyan emberrel, aki az emberséget igazán szerette, a nem-emberséget pedig igazán gyűlölte volna. Aki szereti az emberséget, az semmit sem tarthat többre nála.”

我未見好仁者,惡不仁者。好仁者,無以尚之。

[IV.6.]

„Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek, amelybe tartoznak.”

人之過也,各於其黨。

[IV.7.]

„Aki reggel meghallgatta az igazságot, az este akár meg is halhat.”

朝聞道,夕死可矣!

[IV.8.]

„Az az írástudó, aki ugyan az igazságra törekszik, de szégyenli rossz ruháját és rossz ételét, az még nem méltó rá, hogy eszmét cseréljek vele.”

士志於道,而恥惡衣惡食者,未足與議也!

[IV.9.]

„Az égalatti kormányzásában a nemes ember semmit sem helyesel és semmit sem tagad meg oktalanul; mindig az igazságosság a mértéke.”

君子之於天下也,無適也,無莫也,義之於比。

[IV.10.]

„Aki minden cselekedetével a hasznot hajhássza, arra sokan megharagszanak.”

放於利而行,多怨。

[IV.12.]

„Ne keseregj azon, hogy nincsen hivatalod, inkább azon aggódj, hogy érdemes légy reá.”

不患無位,患所以立。

[IV.14.]

„Ne keseregj azon, hogy senki sem ismer, keresd inkább, hogy a hírnévre méltó légy.”

不患莫己知,求為可知也。

[IV.14.]

„A nemes ember az igazságossághoz ért jól, a kis ember pedig a haszonleséshez.”

君子喻於義,小人喻於利。

[IV.16.]

„Ha kiváló embert látsz, arra gondolj, hogy egyenlő légy vele. Ha pedig nem kiválót látsz, fordulj bensődbe és vizsgáld meg magadat.”

見賢思齊焉;見不賢而內自省也。

[IV.17.]

„Szüleidet szolgálván hibáikra szelíden figyelmeztesd őket. Ha látod, hogy semmiképpen nem akarnak rád hallgatni, akkor kettőzd meg tiszteletedet anélkül, hogy visszavonnád tanácsodat . Még ha ők rosszul bánnak is veled, nem szabad zúgolódni ellenük.”

事父母几諫,見志不從,又敬不違,勞而不怨。

[IV.18.]

„Szüleid éveiről sohasem szabad megfeledkezned; egyrészt örülnöd kell nekik, másrészt aggódnod miattuk.”

父母之年,不可不知也:一則以喜,一則以懼。

[IV.20.]

„Ha a régiek nem mondtak ki valamit szavakban, azért tették, mert szégyellték volna, hogy tetteik nem érik utol azokat.”

古者言之不出,恥躬之不逮也。

[IV.21.]

„A nemes ember lassú akar lenni a szavaiban, de fürge a tetteiben.”

君子欲訥於言,而敏於行。

[IV.23.]

„Az erény nem maradhat egyedül, biztosan társra talál.”

德不孤,必有鄰。

[IV.24.]

„Ha barátok között sok a szemrehányás , akkor a barátság messze távolodik.”

朋友數,斯疏矣。

[IV.25.]

„Aki mindenkit a csak szájából jövő szép szavakkal fogad, azt legtöbbször meggyűlölik az emberek.”

禦人以口給,屢憎於人。

[V.4.]

„Eleinte úgy volt, hogy ha kapcsolatba kerültem valakivel, akkor a beszédét hallva bíztam a tetteiben. Most azonban, ha valakivel kapcsolatba kerülök s hallom a beszédét, megvizsgálom a tetteit is.”

始吾於人也,聽其言而信其行;今吾於人也,聽其言而觀其行。

[V.9.]

„Sohasem láttam még hajlíthatatlan embert.”

吾未見剛者。

[V.10.]

„Az öregeknek legyen nyugodalmuk, a barátok bízzanak egymásban, a fiataloknak viseljék gondját.”

老者安之,朋友信之,少者懷之。

[V.25.]

„Még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki képes lett volna meglátni a saját hibáit, és lelkében be is vádolta volna magát.”

吾未見能見其過,而自訟者也。

[V.26.]

„Még egy tíz háztartással rendelkező faluban is biztosan akad olyan, aki épp annyira hűséges és szavahihető, mint én, de aligha akad, aki tanulni is annyira szeretne, mint én!”

十室之邑,必有忠信如丘者焉,不如丘之好學也。

[V.27.]

„Ki tud kimenni a házból, ha nem az ajtón át? Hogy van akkor, hogy a helyes úton senki sem jár?”

誰能出不由戶?何莫由斯道也?

[VI.15.]

„Akiben a természetes tulajdonságok túlszárnyalják a műveltséget, az vadember. Akiben a műveltség szárnyalja túl a természetes tulajdonságokat, az közönséges írnok. Akiben a műveltség és a természetes tulajdonságok kiegyensúlyozódtak, az nemes emberré lett.”

質勝文則野,文勝質則史。文質彬彬,然後君子。

[VI.16.]

„Aki ismeri az erényt , nem ér fel azzal, aki az erényt szereti is. Aki pedig szereti, nem ér fel azzal, aki gyönyörűségét is leli benne.”

知之者不如好之者,好之者不如樂之者。

[VI.18.]

„Aki a középszerű emberek fölött áll, azt érdemes tanítani a magas dolgokra. Aki azonban a középszerű embernek is alatta marad, azt nem lehet a magas dolgokra tanítani.”

中人以上,可以語上也;中人以下,不可以語上也。

[VI.19.]

„Aki emberies, az elsősorban a nehéz dolgokkal törődik, és csak másodsorban a belőlük származó sikerrel. Ezt nevezzük emberségnek.”

仁者先難而後獲,可謂仁矣。

[VI.20.]

„A nemes ember kiterjedt tudást szerez a könyvekből, viselkedését pedig a szertartásokhoz igazítja; így lesz képes rá, hogy sose térjen le a helyes útról.”

君子博學於文,約之以禮,亦可以弗畔矣夫!

[VI.25.]

„A közép mozdulatlanságának erénye a tökéletesség legmagasabb foka. S már régóta igen kevés ember érte csak el .”

中庸之為德也,其至矣乎!民鮮久矣!

[VI.27.]

„Én csak közvetítek, de nem alkotok újat. Megbízhatónak tartom és szeretem a régieket.”

述而不作,信而好古。

[VII.1.]

„Hallgatni és mindent megjegyezni, tanulni és soha meg nem unni a tanulást , tanítani másokat és soha bele nem fáradni: e három erény közül vajon melyik van meg bennem?”

默而識之,學而不厭,誨人不倦,何有於我哉?

[VII.2.]

„Hogy az erényt nem ápolom magamban; hogy amit tanulnom kellene, nem mondatom el magamnak; hogy ismerem ugyan kötelességemet, de nem vagyok képes teljesíteni; és hogy a hibáimat nem vagyok képes kijavítani – íme, ezek miatt aggódom.”

德之不修,學之不講,聞義不能徒,不善不能改,是吾憂也。

[VII.3.]

„Törekedj mindig a helyes útra, szilárdan ragaszkodj az erényhez, igazodj mindig az emberség elvéhez, szórakozásodat pedig keresd a művészetekben.”

志於道,據於德,依於仁,游於藝。

[VII.6.]

„Az igazságtalansággal szerzett gazdagság és előkelőség olyan az én szememben, akár az úszó felhő.”

不義而富且貴,於我如浮雲。

[VII.15.]

„Amit tudok a dolgokról, az nem született velem. Szeretem a régieket és mohón kutatom őket.”

我非生而知之者,好古,敏以求之者也。

[VII.19.]

„Ha harmadmagammal utazom, a másik kettő feltétlenül mesteremmé lesz. Mert én kiválasztom bennük a jót és követem, ami pedig rossz bennük, azt kijavítom magamban .”

三人行,必有我師焉:擇其善者而從之,其不善者而改之。

[VII.21.]

„A mesternek négy alapvető tanítása volt: a műveltség, az erkölcs, a hűség és a megbízhatóság.”

子以四教:文,行,忠,信。

[VII.24.]

„Szent embert látni még nem volt alkalmam; csak nemes embert volt alkalmam látni, s nekem ez is elég.”

聖人,吾不得而見之矣;得見君子者,斯可矣。

[VII.25.]

„Igazán jó embert látni még nem volt alkalmam; csupán állhatatos embert volt alkalmam látni, s nekem ez is elég.”

善人,吾不得而見之矣;得見有恆者,斯可矣。

[VII.25.]

„Lehetnek olyanok, akik cselekszenek anélkül, hogy tudnák, miért. Én ezt nem teszem. Én sok mindent meghallgatok, kiválasztom belőle a jót, s azt követem.”

蓋有不知而作之者,我無是也。多聞,擇其善者而從之。

[VII.27.]

„Vajon messze van-e tőlünk az emberség erénye? Hiszen az emberséget csak akarnom kell, s máris elértem!”

仁遠乎哉?我欲仁,斯仁至矣。

[VII.29.]

„Hogy is merészelném magamat szentnek vagy tökéletes erényűnek ren tartani? De szakadatlanul igyekszem, anélkül hogy beléunnék, és tanítom az embereket, anélkül hogy belefáradnék. Ez minden, amit el lehet mondani rólam.”

若聖與仁,則吾豈敢?抑為之不厭,誨人不倦,則可謂云爾已矣。

[VII.33.]

„A mértéktelenség zabolátlansághoz vezet, a túlzott mértékletesség pedig zsugorisághoz. Nos, a zsugoriság még mindig jobb, mint a zabolátlanság.”

奢則不孫,儉則固。與其不孫也,甯固。

[VII.35.]

„A nemes ember nyugodt és megelégedett, a közönséges embernek azonban szüntelenül aggodalmai vannak.”

君子坦蕩蕩,小人長戚戚。

[VII.36.]

„A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse, de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt.”

民可使由之,不可使知之。

[VIII.9.]

„Aki szereti bátorságát fitogtatni, s elégedetlen a szegénységével, az végül felfordulást támaszt.”

好勇疾貧,亂也。

[VIII.10.]

„ A nemes ember arra törekszik, hogy szavahihető legyen, szeret tanulni, haláláig megőrzi a tanultakat , s egyre tökéletesíti erényét.”

篤信好學,守死善道。

[VIII.13.]

„Akinek nincs hivatali tisztsége, az ne foglalkozzék a kormányzás dolgaival.”

不在其位,不謀其政。

[VIII.14.]

„Az olyan embert, aki becsvágyó létére nem egyenes, aki ostoba létére nem tanulni vágyó, aki egyszerű létére nem megbízható, én sehogy sem tudom megérteni.”

狂而不直,侗而不愿,悾悾而不信,吾不知之矣。

[VIII.16.]

„Minden tovafolyik, akárcsak ez a folyó , meg nem állva sem nappal, sem éjjel.”

逝者如斯夫!不舍晝夜。

[IX.16.]

„Még senkivel sem találkoztam, aki éppúgy szerette volna az erényt, mint a külső szépséget.”

吾未見好德,如好色者也。

[IX.17.]

„Előfordul, hogy a növény kisarjad, de nem bont virágot. Előfordul az is, hogy kivirágzik, de nem érlel gyümölcsöt.”

苗而不秀者,有矣夫!秀而不實者,有矣夫!

[IX.21.]

„A fiatalokkal is tisztelettel kell bánni, mert ki tudja, nem szárnyalnak-e túl bennünket a jövőben.”

後生可畏,焉知來者之不如今也?

[IX.22.]

„Ha megszívlelendő tanácsot kapunk, lehet azt nem helyeselni? A legfontosabb azonban, hogy a tanács szerint tökéletesítsük is önmagunkat.”

法語之言,能無從乎?改之為貴!

[IX.23.]

„Ha gyengéd célzással figyelmeztetnek bennünket, lehet annak nem örülni? A legfontosabb azonban, hogy a mondottakat végig is gondoljuk.”

巽與之言,能無說乎?繹之為貴!

[IX.23.]

„Aki örül a figyelmeztetésnek , de nem gondolja végig, aki helyesli a tanácsot , de nem tökéletesíti önmagát, azzal én igazán nem tudok mit kezdeni.”

說而不繹,從而不改,吾末如之何也已矣!

[IX.23.]

„A hadseregtől el lehet rabolni a vezérét, de még egy közemberről sem lehet elrabolni a jóra való szándékát.”

三軍可奪師也,匹夫不可奪志也。

[IX.24.]

„Csak amikor elérkezik a téli hideg, akkor vesszük észre, hogy a fenyő és a ciprus utolsónak veszti el leveleit.”

歲寒,然後知松柏之後彫也。

[IX.26.]

„Az okos ember nem tévelyeg, a tökéletes erényű nem aggódik, a bátor ember nem fél.”

知者不惑;仁者不憂;勇者不懼。

[IX.27.]

„Van, aki képes arra, hogy velünk együtt tanuljon, de nem képes velünk együtt a követendő utat járni.”

可與共學,未可與適道。

[IX.28.]

„Aki még az életet sem ismeri, hogyan ismerhetné meg a halált?”

未知生,焉知死?

[XI.11.]

„A mértéken túlmenni ugyanolyan hiba, mint nem érni el.”

過猶不及。

[XI.15.]

„Legyőzni önmagunkat és visszatérni a tisztességhez: ez a tökéletes erény. Aki egy napra is, de legyőzi önmagát és visszatér a tisztességhez, azt az égalatti tökéletes erényűnek fogja tartani. A tökéletes erény önmagunktól függ; hogy is függne másoktól?”

克己復禮,為仁。一日克己復禮,天下歸仁焉。為仁由己,而由仁乎哉?

[XII.1.]

„Ami a tisztességgel ellenkezik, ne lásd; ami a tisztességgel ellenkezik, ne halld; ami a tisztességgel ellenkezik, ne mondd; ami a tisztességgel ellenkezik, ne tedd.”

非禮勿視,非禮勿聽,非禮勿言,非禮勿動。

[XII.1.]

„Soha ne tedd másoknak azt, amit magadnak nem kívánsz!”

己所不欲,勿施於人!

[XII.2.]

„A nemes ember nem ismeri a bánatot, sem a félelmet.”

君子不憂不懼。

[XII.4.]

„Aki bensejét vizsgálva nem talál hibát magában, az miért is bánkódna, mitől is félne?”

內省不疚,夫何憂何懼?

[XII.4.]

„A fejedelem legyen fejedelem, az alattvaló legyen alattvaló, az apa legyen apa, a fiú legyen fiú.”

君,君;臣,臣;父,父;子,子。

[XII.11.]

„Meghallgatni a panasztevőket és igazságot szolgáltatni nekik éppen úgy tudom, mint bárki más. Ami azonban szükséges volna: elérni, hogy senkinek se legyen panasza.”

聽訟,吾猶人也。必也,使無訟乎!

[XII.13.]

„A nemes ember tökéletesíti mások jó tulajdonságait, és nem fokozza mások rossz tulajdonságait. A közönséges ember fordítva csinálja.”

君子成人之美,不成人之惡;小人反是。

[XII.15.]

„Kormányozni annyi, mint a helyes útra igazítani.”

政者,正也。

[XII.16.]

„Hűségesen figyelmeztesd és ügyesen vezesd a barátaidat .”

忠告而善道之!

[XII.22.]

„A nemes ember óvatos tartózkodást tanúsít mindenben, amihez nem ért.”

君子於其所不知,蓋闕如也。

[XIII.3.]

„Ha száz esztendeig csupa erényes ember kormányozná a fejedelemséget, át tudná formálni még a leggonoszabb embereket is, és lemondhatnának a halálbüntetésről. Milyen igaz ez a mondás!”

『善人為邦百年,亦可以媵殘去殺矣。』誠哉是言也!

[XIII.11.]

„Aki nem tudja jól irányítani önmagát, hogyan tudna jól irányítani másokat?”

不能正其身,如正人何?

[XIII.13.]

„Aki gyors eredményt kíván, nem jut messzire; aki kicsi haszonra néz, nem visz végbe nagy dolgokat.”

欲速則不達;見小利則大事不成。

[XIII.17.]

„A nemes ember békeszerető, de nem azonosul akárkivel . A közönséges ember akárkivel azonosul, de nem békeszerető.”

君子和而不同;小人同而不和。

[XIII.23.]

„A legjobb az, ha valakit a földijei közül a jók szeretnek, a rosszak pedig gyűlölnek.”

不如鄉人之善者好之,其不善者惡之。

[XIII.24.]

„A nemes ember méltóságteljes, de nem gőgös. A közönséges ember gőgös, de nem méltóságteljes.”

君子泰而不驕;小人驕而不泰。

[XIII.26.]

„Aki szilárd, kitartó, egyszerű és szavaiban szerény, az közel áll a tökéletes erényhez.”

剛、毅、木訥,近仁。

[XIII.27.]

„Ha az országot jól kormányozzák, bátor lehetsz szavaidban is, tetteidben is. De ha az országot rosszul kormányozzák, a tetteidben bátor légy, szavaidban pedig megfontolt.”

邦有道,危言,危行;邦無道,危行,言孫。

[XIV.4.]

„A tökéletes erényű ember mindig bátor is, aki azonban bátor, még nem feltétlenül tökéletes erényű.”

仁者,必有勇;勇者,不必有仁。

[XIV.5.]

„Aki szereti a fiát , megtehetné-e, hogy ne ösztönözze szigorúsággal?”

愛之,能勿勞乎?

[XIV.8.]

„Szegénynek lenni és nem elégedetlenkedni: nehéz.”

貧而無怨,難。

[XIV.11.]

„Aki hasznot látva az igazságosságra gondol, aki veszélyt látva kész feláldozni az életét, aki még hosszú évek múlva sem felejti el az életében valaha kötött megállapodás szavait, arról azért elmondhatjuk, hogy tökéletes ember.”

見利思義,見危授命,久要不忘平生之言;亦可以為成人矣!

[XIV.13.]

„Aki szerénység nélkül beszél <ígérget>, az a megvalósítást ugyancsak nehéznek fogja találni.”

其言之不怍,則為之也難!

[XIV.21.]

„A nemes ember a fennkölt dolgokban járatos, a közönséges ember az alantasakban.”

君子上達;小人下達。

[XIV.24.]

„A régi időkben aki tanult, önmagáért tette. Manapság aki tanul, mások miatt <az elismerésért> teszi.”

古之學者為己;今之學者為人。

[XIV.25.]

„A nemes embernek három erénye van, s ezekre én nem vagyok képes. Tökéletes erényű, s nincs oka bánatra; bölcs és sohasem téved; bátor, és nincs oka félelelmre.”

君子道者三,我無能焉:仁者不憂;知者不惑;勇者不懼。

[XIV.30.]

„Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Egyedül az aggaszt, ha valamire nem vagyok képes.”

不患人之不己知,患其不能也。

[XIV.32.]

„Aki nem tételezi fel előre a csalást, és nem gondolja azt előre, hogy nem hisznek neki, ám az ilyesmit mégis idejében felfedezi, az kiváló ember!”

不逆『詐』,不億『不信』。抑亦先覺者,是賢乎?

[XIV.33.]

„”

以直報怨,以德報德。

[XIV.36. A rosszaságot egyenességgel <igazsággal> kell viszonozni, a jóságot pedig jósággal.]

„Nem zúgolódom az Ég ellen, nem vádolom az embereket. Alul kezdem a tanulást és fölfelé haladok. Aki engem ismer, az vajon nem az Ég?”

不怨天,不尤人;下學而上達。知我者,其天乎!

[XIV.37.]

„Ha tanaim előre haladnak, azt az Ég rendelte el, ha pedig tanaim nem tudnak előre haladni, azt is az Ég rendelte el.”

道之將行也與?命也;道之將廢也與?命也。

[XIV.38.]

„A nemes ember elviseli a nyomort, a közönséges ember azonban fékevesztett lesz a nyomortól.”

子固窮;小人斯濫矣。

[XV.1.]

„Aki szavaiban hűséges és megbízható, tetteiben komoly és figyelmes, az akár a déli vagy északi barbárok országában is eredményesen tevékenykedik. Aki azonban szavaiban nem hűséges és nem megbízható, tetteiben nem komoly és nem figyelmes, az vajon tevékenykedhet-e eredményesen akár a saját körzetében vagy falujában is?”

言忠信,行篤敬,雖蠻貊之邦行矣;言不忠信,行不篤敬,雖州里行乎哉?

[XV.5.]

„Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el.”

可與言,而不與之言,失人;不可與言,而與之言,失言。知者不失人,亦不失言。

[XV.7.]

„Ahhoz, aki nem gondol a távoli gondokra, feltétlenül közel van a bánat.”

人無遠慮,必有近憂。

[XV.11.]

„Aki sokat kíván önmagától, de keveset másoktól, az távoltartja magától az elégedetlenséget.”

躬自厚,而薄責於人,則遠怨矣!

[XV.14.]

„Ha egy csomó ember egész napját együtt tölti, és beszélgetésük sohasem terelődik az igazságosságra, hanem mindig csak saját kis ravaszkodásaikkal foglalkoznak, az bizony nehéz eset!”

群居終日,言不及義,好行小慧;難矣哉!

[XV.16.]

„A nemes ember magabiztos, de nem veszekedik; társulni kész, de nem pártoskodó.”

君子矜而不爭,群而不黨。

[XV.21.]

„A nemes ember senkit sem emel hivatalba pusztán a szavai alapján, de a szavakat sem veti el az ember alapján.”

君子不以言舉人;不以人廢言。

[XV.22.]

„Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek!”

己所不欲,勿施於人。

[XV.23.]

„A ravasz beszéd összezavarja az erényt. A kis dolgokban való türelmetlenség nagy terveket is összezavarhat.”

巧言亂德。小不忍,則亂大謀。

[XV.26.]

„Akit a sokaság gyűlöl, azt még meg is kell vizsgálni; akit a sokaság szeret, azt még meg is kell vizsgálni mielőtt megítélnénk .”

眾惡之,必察焉;眾好之,必察焉。

[XV.27.]

„Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát.”

過而不改,是謂過矣!

[XV.29.]

„Megtettem, hogy egész nap nem ettem, egész éjjel nem aludtam, és csak gondolkodtam. Semmi hasznom nem volt belőle. Tanulni a legokosabb.”

吾嘗終日不食,終夜不寢,以思;無益,不如學也。

[XV.30.]

„A nemes embert nem a kicsiny dolgokban lehet megismerni, de rá lehet bízni nagy dolgokat. A közönséges emberre nem lehet nagy dolgokat bízni, de fel lehet ismerni a kicsiny dolgokban.”

君子不可小知,而可大受也;小人不可大受,而可小知也。

[XV.33.]

„Az erény gyakorlását senki sem engedheti át a mesterének.”

當仁,不讓於師。

[XV.35.]

„A nemes ember szilárd kötelességében , de nem makacs szavaiban .”

君子貞而不諒。

[XV.36.]

„Akik különböző úton járnak, nem adhatnak egymásnak haszos tanácsokat.”

道不同,不相為謀。

[XV.39.]

„Háromféle barátság hasznos, és háromféle barátság káros. Egyenes, őszinte és sokat tudó emberrel barátkozni hasznos. Álszent, behízelgő és pergőnyelvű emberrel barátkozni káros.”

益者三友,損者三友;友直,友諒,友多聞;益矣。友便辟,友善柔,友便佞損矣。

[XVI.4.]

„Akivel a tudás vele születik, az a legmagasabb rendű ember. Aki a tudást tanulással szerzi meg, az másodiknak következik. Aki ostoba, de tanul, az harmadiknak következik. Aki pedig ostoba és nem is tanul, az bizony a legalacsonyabb rendű ember.”

生而知之者,上也;學而知之者,次也;困而學之,又其次也。困而不學,民斯為下矣!

[XVI.9.]

„Természetük révén az emberek közel állnak egymáshoz, csak szokásaik révén kerülnek egymástól távol.”

性相近也,習相遠也。

[XVII.2.]

„Csupán a legbölcsebb és a legostobább ember nem változik.”

唯上知與下愚,不移。

[XVII. 3.]

„Aki öt dolgot képes megvalósítani bárhol az ég alatt, az tökéletes erényű. Ez az öt: a komolyság, a nagylelkűség, a szavahihetőség, a szorgalom és a jóindulat.”

能行五者於天下,為仁矣。恭、寬、信、敏、惠。

[XVII.6.]

„A régi idők magabiztos emberei még tartózkodók voltak, a mai magabiztosak azonban dühöngők és fékezhetetlenek. A régi idők ostobái legalább egyenesek voltak, a mai ostobák azonban már csalók.”

古之矜也廉,今之矜也忿戾;古之愚也直,今之愚也詐而已矣。

[XVII.16.]

„Gyűlölöm az éles nyelvet, mert romlásba dönti az országot s a családokat.”

惡利口之覆邦家者。

[XVII.17.]

„Aki egész nap csak étellel tömi magát, eszét pedig semmire sem használja, azzal bizony nehéz bármit is kezdeni!”

飽食終日,無所用心,難矣哉!

[XVII.21.]

„Ha egy hivatalt viselő ember bátor, de hiányzik belőle az igazságosság, akkor felfordulást támaszt.”

君子有勇而無義為亂。

[XVII.22.]

„Ha egy közrendű ember bátor, de hiányzik belőle az igazságosság, akkor rablóvá válik.”

小人有勇而無義為盜。

[XVII.22.]

„Aki még negyvenéves korában is gyűlölettel találkozik, az már úgy is fogja végezni.”

年四十而見惡焉,其終也已!

[XVII.25.]

„Ha az égalattit jól kormányoznák, akkor semmit sem akarnék megváltoztatni.”

天下有道,丘不與易也。

[XVIII.6.]

„Nem tartom mindig lehetségesnek, de nem is tartom eleve lehetetlennek a hivatalviselést .”

無可無不可。

[XVIII.8.]

„A hivatalt viselő legyen jótékony, de tékozlás nélkül, dolgoztassa a népet, de ne keltsen elégedetlenséget, legyen akarata, de kapzsiság nélkül, legyen méltóságteljes, de kevélység nélkül, és tartson tekintélyt, de vadság nélkül.”

君子惠而不費;勞而不怨;欲而不貪;泰而不驕;威而不猛。

[XX.2.]

„A hivatalt viselő nem engedhet meg magának semmi hanyagságot, akár sok, akár kevés emberről legyen szó, akár kicsiny, akár nagy dolgokról legyen szó. S akkor vajon nem tiszteletre méltóan nyugodt, mégpedig kevélység nélkül?”

君子無眾寡,無小大,無敢慢,斯不亦泰而不驕乎!

[XX.2.]

„Figyelmeztetés nélkül máris megkövetelni a munka befejezését: zsarnokság. Késlekedve adni ki a parancsot, de azonnali végrehajtást követelni: garázdálkodás.”

不戒視成謂之暴;慢令致期謂之賊。

[XX.2.]