Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Salát Gergely: Zhejiang, a Kanyargó-folyó tartománya

Zhejiang Kína egyik leggazdagabb tartománya – nemcsak lakóinak jövedelmét tekintve, hanem látnivalókban, természeti szépségekben, történelmi nevezetességekben is. A vidék nagyjából ezer éve vált ipari, kereskedelmi, kulturális központtá, s a mai kínai gazdasági csodának is az egyik motorja ez a terület.

A Zhejiang név jelentése „Kanyargó-folyó”, ami a tartományt kettészelő Qiantang-folyóra utal. A Jangcétól délre, a keleti tengerparton fekvő tartomány területének 70%-a hegyvidék, de az alföldeken, folyóvölgyekben intenzív földművelés folyik, a tengerparti sáv pedig a halászat hagyományos központja. Egyrészt a művelhető földek szűkösségének és a nagy népsűrűségnek, másrészt a vízi utak sűrűségének és a helyiek találékonyságának köszönhetően Zhejiang életét az ipar, a kereskedelem és az ezzel járó városi lét határozza meg. Manapság a terület a turisták fontos úti célja is, hiszen mind természeti szépségekkel, mind történeti emlékekkel bőven el van látva.

A tartományi székhely

Hangzhou, a tartomány székvárosa – Budapest testvérvárosa – a 12–13. században a Déli Song-dinasztia fővárosaként milliós lakosságával a világ talán legnagyobb városa volt. Marco Polo az általa Kinszének nevezett település pompájáról olyan lenyűgöző leírást adott, hogy az a korabeli Európában teljességgel hihetetlennek tűnt – pedig a régészeti és írásos források bizonyítják, hogy a velencei kalmár beszámolója néhány túlzástól eltekintve igencsak pontos volt. S Hangzhou ma is Kína egyik legszebb és legélhetőbb nagyvárosa. Gazdagságához hozzájárult, hogy itt ért véget az Észak-Kínáig húzódó Nagy-csatorna, amelynek itteni szakasza ma is hajózható – érdemes áthajózni rajta Suzhouba, „Kelet Velencéjébe”, a régió másik központjába.

Hangzhou fő látványossága az 5,6 km2 felszínű Nyugati-tó (Xihu), amelyet keletről a város, a többi irányból pedig hegyek sora határol. A gátakkal, szigetekkel szabdalt tavon csónakázni olyan elfoglaltság, amely egy évezrede minden kínai számára egyet jelent a kikapcsolódással, a természet szépségének élvezetével. Ma is naponta ezrek, tízezrek érkeznek ide Shanghaiból és más nagyvárosokból, csak hogy a Nyugati-tavat láthassák. A tó környékén számtalan évszázados műemlék, étterem, pavilon, templom, forrás és szuvenírárus várja a látogatókat, s ma már nyugati típusú bárokból, sörözőkből sincs hiány. Egy szigeten található a híres, 16. századi Tó Szíve pavilon (Huxing ting); a tóból emelkedik ki Hangzhou jelképe, a három bójaszerű kőpagoda, amelyekben a Hold ünnepén gyertyát gyújtanak; a tótól nem messze található Yue Fei, a 12. századi hős tábornok emléktemploma. A helyiek legkedveltebb kirándulóhelye a tótól 4 km-re található Lélek Rejteke kolostor (Lingyin si), egy hatalmas park templomépületekkel, pagodákkal, sziklafaragványokkal. Innen nincs túl messze a Sárkány kútja (Longjing) nevű karsztforrás – ennek környékén termesztik Kína leghíresebb teafajtáját, a Sárkánykút-teát (Longjing cha).

A Sárkánykút-tea mellett a város híres termékei a selyemképek, a bambuszvázas napernyők és a szantálfa legyezők, bár igazán szép darabra – és valódi helyi teára – nem könnyű akadni.

Nagy Yu városa

Hangzhoutól 60 km-re keletre fekszik a Shaoxing nevű kisváros – a „kis” természetesen kínai léptékkel értendő –, amely nagy szülöttjeiről, nevezetességeiről és boráról híres. A legenda szerint innen származik a Nagy Yu nevű kultúrhérosz, aki a Kr. e. 3. évezredben megfékezte a Kínát sújtó árvizeket, s megalapította az első dinasztiát. Shaoxingi sírja és temploma kedvelt kiránduló- és zarándokhely. A csatornákkal szabdalt városból – ahol érdemes kipróbálni a helyi nevezetességnek számító pedálos csónakot – Nagy Yun kívül olyan hírességek származtak, mint Wang Xizhi, minden idők legnagyobb kalligráfusa, Lu Xun, a legtekintélyesebb 20. századi kínai író és Zhou Enlai, Kína volt miniszterelnöke. Számos velük kapcsolatos emlékhely megtekinthető a városkában. A település leghíresebb terméke a helyi bor (Shaoxing jiu). A rizsből erjesztett, édeskés, 14 fokos italt melegítve fogyasztják, s főzéshez is használják.

Ningbo és a Putuo-sziget

A tengerparton fekszik Kína egyik legnagyobb kikötővárosa, Ningbo. A virágzó város legnagyobb büszkesége a Tianyi ge, Kína legrégebbi könyvtára. A 16. században alapított intézmény ma 300 ezer kötetet őriz, köztük számos ritkaságot. Ningbóból több híres templom is megközelíthető, például a Baoguo si, amelynek 11. századi fa főcsarnoka egyetlen szög felhasználása nélkül épült, Asóka király temploma (Ayu wang si), illetve az Ég Gyermeke kolostor (Tiantong si) – ez utóbbi Kína egyik legnagyobb chan buddhista kolostora.

A legtöbb turista azonban nem ezek miatt érkezik Ningbóba, hanem azért, hogy innen közelítse meg Kína négy buddhista szent hegyének egyikét, a Putuoshant. A Putuoshan valójában egy mindössze 12 km2 területű sziget, csúcsa sem magasabb 291 m-nél. Jelentőségét az adja, hogy ez Guanyin bódhiszattva – a könyörületesség istennője – kultuszának fő központja. Valaha háromszáz kolostor működött itt, ma már jóval kevesebb, de a szigeten még mindig élénk vallási élet zajlik. Aki pedig már megtekintette a templomokat és a 33 m magas Guanyin-szobrot, az a sziget homokos tengerparti strandjain pihenheti ki magát.

Zhejiang

Híres hegyek

Ningbótól délre húzódik a Tiantai-hegység, amely szintén fontos buddhista központ: innen ered az egyik leghíresebb kínai iskola, a Tiantai (lásd Konfuciusz Krónika, 2009/2.) A Zhiyi által másfél ezer éve alapított tanítás legfőbb temploma, a 600 helyiségből álló Guoqing si a járási székhelytől, Tiantai városkától néhány kilométerre található. A meredek sziklafalakkal, gyönyörű kilátást nyújtó csúcsokkal, látványos vízesésekkel tarkított hegységben ezen kívül is számos buddhista emlékkel találkozhatunk.

A tartomány tengerhez közel eső részén emelkedik a Yandangshan, vagyis a „Vadludak zsombékjának hegye”. A kemény vulkáni kőzet alkotta hegységet elsősorban furcsa alakú sziklaképződményei, barlangjai, illetve kolostorai teszik évszázadok óta kedvelt turistacélponttá. Itt található Kína legnagyobb vízesése, a Dalongqiu, ahol 190 m magasról zuhog le a víz.

A tartomány többi részétől a Yandangshan vágja el Wenzhou tengerparti városát, amely elsősorban lakóiról híres: a rafinált wenzhoui üzletembereket Kínán belül is számos legenda övezi, s a kínai kivándorlók – így a Magyarországon élő kínaiak – számottevő része is közülük kerül ki.

Jinhua és Yiwu

A tartomány központjában helyezkedik el Jinhua, ahol világhírű sonka készül a fekete fejű és farú, fehér testű Jinhua-sertésből. A városkában jó néhány ősi műemlék is található, de elsősorban a környékbeli barlangok miatt keresik fel a turisták. A Két Sárkány-, a Jégtartó Edény- és az Igazságra Néző-barlang a leghíresebb kínai barlangok közé tartoznak.

Közigazgatásilag Jinhuához tartozik Yiwu, de manapság jóval ismertebb nála: az utóbbi években a város a fogyasztási cikkek nagybani kereskedelmének globális központja lett. Az itt található gigantikus méretű piacokra jár a világ árubeszerzőinek jelentős része. Ha „Made in China” feliratú árucikket látunk a sarki boltban, nagy eséllyel fogadhatunk rá, hogy a termék megfordult Yiwuban.

Nyelv, konyha, opera

Nyelvileg Zhejiang rendkívül megosztott. Bár a lakosok többsége beszéli a mandarin kínait, a többség anyanyelve a – Shanghaiban is beszélt – wu nyelvjárás, illetve valamelyik alnyelvjárása. A wunak más-más dialektusát beszélik Hangzhouban, Shaoxingben, Ningbóban, Wenzhouban és egyéb helyeken, s ezek esetenként egymás számára is érthetetlenek. Ráadásul a tartományban sok a más nyelvű területről érkezett bevándorló és vendégmunkás is, a fujiani határon pedig a min nyelvjárást beszélik. Mindenesetre a városokban mandarin nyelvtudással jól el lehet boldogulni.

A Zhejiangi konyha a nyolc nagy kínai gasztronómiai iskola egyike, s maga is több ágra tagolódik. A leghíresebb a hangzhoui változat, de ismert a shaoxingi, a ningbói és a wenzhoui irányzat is. Mindegyiknek jellemzője, hogy friss alapanyagokból dolgozik, kevés zsiradékot használ, s lágyabb ízekre és telt illatokra törekszik. (Bővebben lásd: Konfuciusz Krónika, 2009/2.)

Zhejiang a szülőföldje a kínai opera egyik legnépszerűbb fajtájának, a yuejunek. A stílust romantikus, szerelmes témák, lágy dallamok jellemzik, az arcokat nem vagy alig festik, s újabban a férfi szerepeket is nők játsszák. Ha Zhejiangban járunk, yuejut éneklő kisebb csoportokkal találkozhatunk parkokban, tereken, de a helyi tévék is minden este közvetítenek előadást.

Zhejiang egész más világ, mint Észak-Kína hatalmas síkságok uralta, rendezettebb, merevebb, átpolitizáltabb területei. A tartomány arculatát a kultúra és a kényelem szeretete, a gazdagság, az elevenség és az éjjel-nappal zajló üzletelés határozzák meg. Akár a természeti szépségek, akár a történeti-kulturális emlékek, akár a jó üzleti lehetőségek érdekelnek minket, nem bánjuk meg, ha idelátogatunk.

Zhejiang
Zhejiang
Zhejiang
Zhejiang
Zhejiang
Zhejiang
Zhejiang

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2010/1. számában