Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Salát Gergely: Shaanxi, a régi Kína szíve

Az utóbbi évek gyors fejlődése ellenére az északnyugat-kínai Shaanxi ma nem tartozik a legfejlettebb, leggazdagabb tartományok közé. Ám valaha ez a löszsíkságok által uralt vidék volt a kínai kultúra egyik bölcsője, itt állt számos dinasztia fényes fővárosa, itt ért véget a Selyemút, innen indultak el a dinasztiaalapítók és a kínai hódítók hatalmas seregei. Nem csoda, hogy Shaanxi Kína kulturális kincsekben egyik leggazdagabb tartománya.

A jó két magyarországnyi területű, 37 milliós lakosságú Shaanxi északi, Belső-Mongóliával határos vidéke sivatagos terület, ettől délre húzódnak a tartomány nagy részét kitevő löszfennsíkok, míg délen a kelet–nyugat irányban elnyúló Qinling-hegység található. A tartomány életében mindig fontos szerepet játszott a keleti határát jelentő Sárga-folyó, illetve ennek mellékfolyója, a löszfennsíkot átszelő Wei-folyó, melynek partján az ősi fővárosok álltak.

Xi’an, a főváros

Shaanxi tartományi székvárosa a 3,8 milliós lakosú Xi’an. Ennek helyén, illetve környékén a történelem során összesen tizenhárom kisebb-nagyobb dinasztiának állt a fővárosa. Olyan nagy uralkodóházak is itt székeltek, mint a Nyugati Zhou, a Qin, a Nyugati Han, a Sui és a Tang. Maguk az ősi városok – melyek többnyire a Chang’an nevet viselték – csaknem teljesen elpusztultak, Xi’an mai városszerkezete viszonylag későn, a Ming-korban (14–17. sz.) alakult ki. Az 1370-ben épült, 12 km hosszú városfal jórészt ma is sértetlenül áll, némi belépődíj ellenében végigsétálhatunk rajta. A négyzetes szerkezetű város központjában áll a szintén Ming-kori Harangtorony és Dobtorony, ezekről jó kilátás nyílik a belvárosra.

A központtól nem messze, egy kis utcán keresztül közelíthető meg a Nagymecset, Kína egyik legfontosabb muzulmán központja. A mecset teljes egészében kínai stílusban épült, ha nem lennének épületein arab nyelvű feliratok is, valószínűleg észre sem vennénk, hogy nem egy hagyományos kínai vallás templomában járunk.

Xi’an legrégibb emlékei közé tartozik a Nagy Vadlúd pagoda és a Kis Vadlúd pagoda. A nagyobbik pagoda 704-ben épült, azóta túlélte a város többszörös pusztulását, számos földrengést és egyéb természeti csapást. A 64 m magas torony tetejéről remek kilátás nyílik a városra. A Kis Vadlúd pagoda – ez 43 m magas – 707–709 között épült, az 1556-os nagy shaanxi földrengésben megsérült, az ekkor keletkezett károkat máig nem állították helyre. Mindkét pagoda egy-egy buddhista templomkomplexumon belül áll. Lényegében e két torony az, ami a felszín felett is megmaradt a Tang-kori Chang’anból, a korabeli világ legnagyobb városából.

A városon belül érdemes még ellátogatni a Kőtáblák Erdeje nevű múzeumba, amely egy 11. századi Konfuciusz-templom épületében működik. Itt mintegy háromezer ősi sztélé és kőfaragvány található – a legrégebbi közülük 175-ből való –, felirataik nagy jelentőségű történeti források. A leghíresebb ezek közül a 781-ben kifaragott Nesztoriánus tábla, amely a kereszténység kínai jelenlétének legkorábbi bizonyítéka. A rengeteg kőtábla között onnan lehet felismerni, hogy tetejére egy kis keresztet véstek. Nem hagyható ki a Shaanxi Történeti Múzeum sem: ide gyűjtik össze a tartományban folytatott számtalan régészeti feltárás leleteinek legjavát – ami a város központi szerepének köszönhetően egyfajta gazdag Kína-történeti kiállításnak is beillik. Ha végig akarjuk nézni összes műtárgyát, másfél km-nyit kell gyalogolnunk.

Xi’an környéke

Xi’anban önmagában is számos látnivalót találunk, de a város környékén elszórva fekvő emlékek azok, amelyek a vidéket Kína egyik legfontosabb turistaközpontjává teszik. Az első helyen természetesen a világhírű cseréphadsereg áll, amelyet Qin Shi Huangdi, Kína első császára készíttetett sírja védelmére.

A katonákat Xi’an központjától 40 km-re keletre 1974-ben találta meg kútásás közben egy helyi paraszt, s a helyszínre érkező régészek hamarosan a világ egyik legjelentősebb leletegyüttesét tárták fel. A három Kr. e. 210–209-re datált verem összesen 8000 harcos, 130 harci szekér, 670 ló életnagyságú figuráját rejtette – ezek egy része máig nincs kiásva. A katonák törzsét és végtagjait formákkal készítették, de az arcát mindegyiknek egyedileg alakították ki. A figurákat eredetileg színesre festették, a festék azonban az idők során lekopott. Az Első Császár halála után nem sokkal a vermeket feldúlták, így a figurák közül mindössze egy maradt fenn épségben; a többit a régészek illesztették össze a maradványokból.

Shaanxi

A cseréphadseregtől másfél km-re nyugatra emelkedik az Első Császár sírdombja, amely – bár az elmúlt két évezred eróziója során magassága a felére csökkent – a legnagyobb kínai síremlék. A környező nekropolisz feltárásán folyamatosan dolgoznak a régészek, szinte naponta kerülnek elő különféle értékes leletek. A sírdomb belseje – ahol az ókori leírások szerint a császár egy egész miniatűr várost építtetett koporsója köré – még nincs feltárva, a turisták azonban a domb tetejére felkapaszkodhatnak.

A sírdomb és Xi’an között emelkedik a Fekete Ló-hegy (Lishan), ennek lábánál található a Pompás Tisztaság tava, amely valójában egy palotakomplexum, benne melegvizű forrásoktól táplált medencékkel. Arról nevezetes, hogy a 8. században ide járt fürödni a kínai történelem egyik leghíresebb szépsége, Yang Guifei, az egyik Tang-kori császár ágyasa. A ma látható építmények és medencék azonban jóval későbbiek. Ettől keletre azonban igazán ősi emlékeket találunk: Banpo falunál ásták ki a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt neolit települését. A 6000 évesre datált faluban megtalálták az épületek alapjait, lakóinak sírjait, valamint mintegy tízezer szerszámot és használati eszközt.

Xi’antól északnyugatra fekszik Xianyang, amely valaha Qin Shi Huangdi fővárosa volt, de egy-két palotaalapzattól eltekintve a mai városban nem sok emlékét találjuk a dicső kornak. Innen nyugatra egy 29 km-re elnyúló ősi sírkertet találunk, benne a Zhou-házi királyok és a Han-házi császárok egy részének sírdombjaival. Körülöttük főembereik, rokonaik sírjai találhatók. A sírok nagy része feltáratlan, de e különleges temető megér egy látogatást. Északabbra, egy mintegy 150 km hosszú sávban szétszórva a Tang uralkodók sírjai találhatók.

Egyéb látnivalók

Az ősi főváros környéke mellett Shaanxi másik híres nevezetessége a Huashan (Virágzó-hegy), a taoizmus öt szent hegyének egyike, amely Xi’antól 100 km-re keletre található. A Huashannak öt csúcsa van, ezek közül a Déli-bérc a legmagasabb (2154 m). A nehezen megközelíthető, világtól elzárt hegyre régen csak remeték, mágikus erejű füveket kereső zarándokok, az Utat kutató szerzetesek másztak fel a hegy lábától a csúcsokhoz vezető 15 km-es meredek gyalogúton. Az út igen veszélyes volt, és a számos nemrég bevezetett biztonsági rendelkezés, útbővítés ellenére ma is az – ha nem vagyunk gyakorlott túrázók, érdemesebb a drótkötélpályát választani. Ha mégis gyalog vágunk neki, számítsunk rá, hogy olykor meredek hegyoldalba vájt keskeny ösvényeken, vékony peremeken, láncokba kapaszkodva tudunk csak előrébb jutni. A hagyományoknak megfelelően a feljutás utáni napfelkeltét a Keleti-bércről érdemes megtekinteni.

A tartomány északi részében található Yan’an, amely kínai mértékkel mérve kisváros ugyan, de a 20. századi történelemben fontos szerepet játszott: a hosszú menetelés után ide húzódtak vissza a Mao Zedong vezette kommunisták, s a környék 1935–1947 között a Kínai Kommunista Párt legfontosabb bázisa lett. Ma a város afféle forradalmi kegyhely, az ide látogatók megtekinthetik azokat a löszbe vájt barlangokat, amelyben a kínai forradalom vezetői éltek a II. világháború alatt. Yan’antól 170 km-re délre egy másik emlékhely található: a Sárga Császár sírja és temploma. A legendás Sárga Császár a kínaiak ősatyja, akit minden kínai – éljen bárhol is – rendkívüli tisztelettel övez. Sírja korábban császárok, főhivatalnokok zarándokhelye volt, manapság politikusok, tengerentúli kínai küldöttségek látogatnak el ide.

Egyéb tudnivalók

Shaanxi lakói a mandarin kínai helyi nyelvjárását beszélik, vagyis aki érti a mandarint, annak itt sem akadnak gondjai. Egész Kínában híresek az itteni népművészek, különösen a naiv parasztfestők.

A shaanxi konyha nem tartozik Kína leghíresebb gasztronómiai irányzatai közé, de azért igen ízletes és kiadós fogásokkal szolgál. Különleges alapanyagokat – elzártsága, szárazföldi éghajlata miatt – nem alkalmaz, különlegessége a bárányhús és a tésztafélék viszonylag gyakori használata. Az egyik legismertebb Shaanxi-beli fogás a xi’ani paomo, amely valószínűleg közel-keleti hatásra született: ez egyfajta tésztával dúsított, fűszeres bárányhúsleves, amelybe fogyasztáskor apró lepénydarabokat tördelnek.

Shaanxi

Hangulatában, arculatában, lakóinak természetében Shaanxi jelentősen különbözik Kelet- és Dél-Kína nyüzsgő ipari-kereskedelmi központjaitól, a kisebbségek által lakott egzotikus vidékektől, a sűrűn lakott, vizektől szabdalt rizstermő területektől. A tartomány nagyjából ezer éve a kínai világ perifériájára került, akkor, amikor a gazdagabb, kifinomultabb, élénkebb Kelet- és Dél-Kína vette át a vezető szerepet. Jobban érződnek itt a puritánabb, egyszerűbb, harciasabb ókori és kora középkori Kína, valamint az ősi paraszti társadalom hagyományai. Éppen ezért lehet Shaanxi nemcsak a külföldi, hanem a gyökereiket megismerni vágyó kínai turistáknak is az egyik legkedveltebb utazási célpontja.

Shaanxi
Shaanxi
Shaanxi
Shaanxi
Shaanxi
Shaanxi

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2009/2. számában