Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Ágoston Gergely: Jiangsu, a folyók és tavak földje

A Kína keleti partvidéke mentén húzódó Jiangsu tartományt a Jangce alsó folyása kíséri végig, egészen a Sárga-tengerig. A terület nagy része a Jangce hordalékos síkságaiból, illetve a folyam deltarendszeréből áll. Gazdag kiváló minőségű termőföldekben, melyeket folyók és csatornák kacskaringós rendszere szabdal darabokra. Emellett tavak és hatalmas víztározók tarkítják a tartományt, ezért is nevezik a „halak és rizs vidékének” vagy a „folyók és tavak földjének”.

Jiangsu Ázsia egyik legvonzóbb turistacélpontja. Területe Magyarországénál némileg nagyobb (102.600 km2), lakossága majdnem 80 millió fő, ez Kína legsűrűbben lakott tartománya. Jiangsu 95%-a alföld, bár délnyugaton találhatunk kisebb hegyeket. A síkság 70.600 km2-en fekszik, a vizek 17.300 km2-en fedik le a területét. Jiangsu mezőgazdasági szempontból Kína egyik leggazdagabb régiója, ez elsősorban a viszonylag meleg éghajlatnak, közepes csapadékmennyiségnek és legfőképpen a termékeny talajnak köszönhető, mely a folyók hordalékából képződött. Szinte egész területén termesztenek gabonaféléket, gyapotot és különféle olajos növényeket. Több mint 260 fajta teanövény, gyümölcs- és eperfa található itt, emellett még 1000 különböző zöldségfajtát is ültetnek. Jiangsu híres továbbá selyméről és az úgynevezett biluochun („zöld csiga tavasz”) tea termesztéséről. Az állatok közül említésre méltóak a fácánok, gyöngytyúkok, vörös koronás darvak és a fehér hattyúk, melyeket gyakran lehet látni a partok mentén. Jiangsu mindemellett ásványkincsekben is bővelkedik.

A tartomány a szubtrópusi monszun övben fekszik, közepesen csapadékos, a nyári csapadék az egész évinek a felét teszi ki. A látogatásra a tavasz és az ősz a legmegfelelőbb, bár a hőmérséklet a nyári és a téli időszakban sem szélsőséges.

A kultúra központja

A mai Jiangsu főbb városai – Nanjing, Suzhou, Wuxi, Changzhou és Nantong – virágzó ipari-kereskedelmi központok, és bár a levegőszennyezés irritációkat és szemfájást okozhat, mindegyiknek megvan a maga vonzereje. Jiangsu immáron másfélezer éve gazdasági, tudományos és kulturális szempontból Kína egyik legfejlettebb régiója, oktatási és tudományos központ is. A tudományos intézmények, egyetemek és kutatóintézetek sűrűsége Kínában itt a legmagasabb. A tanultsági szint mindig is az országos átlag felett volt. Az ipari össztermék az országban az egyik legmagasabb, a közlekedési hálózat magasan fejlett, sűrű, beleértve a vízi utakat, vasutat, repülőjáratokat és autópályákat is. Földrajzilag tulajdonképpen Shanghai is Jiangsuhoz tartozik, igaz, közigazgatásilag leválasztották róla.

A vizek földje

A jiangsui vidéket vizek – folyók, csatornák, tavak – hálózzák be, közlekedési útvonalként is szolgálva A hatalmas Jangce 400 km-es szakaszon folyik itt. A VII. század elején épült, egykoron 7–800 km hosszú Nagy-csatorna a világ leghosszabb mesterséges vízi útja, a régi Kína egyik mérnöki csodája volt, Pekinget kötötte össze Hangzhouval, s Jiangsun is áthaladt. Annak idején a Jangce-medence adógabonáját szállították rajta a fővárosba, emellett a személy- és áruforgalomban is volt szerepe, és ez utóbbi funkciója a jiangsui szakaszon még ma is megvan. A Nanjinget érintő Qinhuai-folyót a legenda szerint az Első Császár egy hegy elbontatásával vezette be a városba. Ami a tavakat illeti, Jiangsuban 290-et találunk belőlük, ezek közül a Hongze-tó Kína negyedik legnagyobb édesvízi tava. A harmadik legnagyobb a szintén itt fekvő Tai-tó, amely az utóbbi időben a gyors ipari fejlődés miatt erősen szennyeződött.

Jiangsut több mint 1000 km hosszan határolja tenger, így a halászat is fontos ágazat. A tenger gyümölcsei mellett a tartomány édesvízi halakban is bővelkedik (több mint 140 fajtát tartanak számon), a legjelentősebb halászzsákmány a folyami rák és az angolna. A „Jangce három ínyencsége”, úgymint a hilsa hal (egy trópusi heringféle), a makrélacsuka és a gömbhal, valamint a „Tai-tó három fehére”, vagyis a makréla, a sült apróhal és a fehér garnélarák nagy becsben tartott eledelek.

Turizmus

Jiangsu nevezetes arról, hogy talán a legtöbb történelmi város itt található a tartományok közül: Nanjing, Suzhou, Yangzhou, Zhenjiang, Changshu, Xuzhou és Huai’an mind jelentős ősi települések. A tartományban 20 kiemelt turistacélpont, 23 erdős park, 6 üdülőkörzet és 416 kulturális örökségi helyszín várja a látogatókat.

Ezek mellett a konyhaművészet is jó ok Jiangsu felkeresésére: az itteni, kifinomult és friss Huaiyang konyha Kína nyolc gasztronómiai iskolájának egyike. A fogásokhoz nagy mennyiségben használnak szóját, gyömbért, cukrot és shaoxingi bort. A gyapjasollós rák és a nanjingi sózott, préselt kacsa helyi különlegesség.

A Déli Főváros

A tartomány székhelye Nanjing. Hat és félmillióan lakják, Shanghaitól 300, Pekingtől 1200 km-re fekszik. A lakosság 98%-a han kínai, de 50 nemzeti kissebség is jelen van. A város 2500 éves történelme a Hadakozó fejedelemségek időszakáig nyúlik vissza, s a „négy történelmi főváros” között tartják számon. Tíz korszakban szolgált fővárosul, legutóbb a 20. század első felében, a Kínai Köztársaság idején. Nanjing kínaiul annyit tesz: „Déli Főváros”, szemben az „Északi Főváros” Beijinggel, vagyis Pekinggel.

A Jangce mellett fekvő Nanjing mindig is a kereskedelmi, oktatási, közlekedési, gazdasági központ volt a kelet-kínai régióban, ahol csak Shanghai előzi meg. Nanjing hivatalosan is Kína legbiztonságosabb városa. Nincs olyan nagy tumultus, mint a legtöbb kínai nagyvárosban, de így is mozgalmasabb, mint a legtöbb nyugati metropolisz. Nanjing és környéke tele van történeti emlékekkel, különösen a Ming- és Qing-korból. Templomok, kolostorok, pagodák, paloták, sírkertek mellett állnak még a Ming-kori városfal egyes szakaszai – ide elsősorban az épített örökség és a kínai történelem iránt érdeklődőknek érdemes ellátogatniuk. Érdekes hagyomány a minden év első holdhónapjának 16. napján megrendezett nanjingi városfalmászás. A népszerű családi program a hagyomány szerint egészséges és nyugodt életet eredményez.


Jiangsu

Suzhou

Nanjingnál is fontosabb turisztikai központ Suzhou, a Wu kultúra bölcsője. A „földi paradicsom” vagy „a Kelet Velencéje” elnevezések természeti szépségét, klasszikus kertjeit, csatornáit, hídjait és vizeit, hagyományos operáját és a helyi nyelvjárás finom nyelvi hangsúlyait dicsérik. Suzhou úgy is ismert, mint „a selyem fővárosa”.

Évszázadok óta Suzhou fő látványosságai a kertjei, a klasszikus kínai kertművészet legismertebb alkotásai. Közülük kilenc a világörökségi listán is szerepel. Suzhou gazdasági teljesítménye is figyelemre méltó, gazdasági növekedése az elmúlt 5–10 évben a leggyorsabb volt Kínában, GDP-jét a régióban csak Shanghai haladja meg. Több mint 80 Fortune 500-as cégnek van itt irodája.

A Tai-tó és Wuxi

A Taihu (Tai-tó) Kína negyedik legnagyobb édesvizű tava, s régtől fogva a kirándulók kedvelt célpontja. A tó különleges formájú, lukacsos köveit már ezer éve is szívesen alkalmazták a kertépítésben. A Taihu partján üdülőövezetek, vidámparkok, kertek, kolostorok találhatók, illetve itt emelkedik a világ legnagyobb Buddha-szobra. A 88 méteres bronz alkotás 1997-ben készült el – a jelenlegi kínai viszonyokra jellemző módon a szoborállítás fő szorgalmazója a kerület ateista párttitkára volt –, s mára a környék fontos attrakciójává vált. A Tai-tó a legkönnyebben Wuxiból közelíthető meg, amely – hasonlóan a tartomány többi városához – ősi központ, tele műemlékekkel.

Egyéb látnivalók

Ha Jiangsuban járunk, mindenképpen érdemes ellátogatni a Nagy-csatornához, amelynek itteni szakaszait ma is használják. Kedvelt kirándulás a Suzhout a szomszédos Zhejiang tartomány fővárosával, Hangzhouval összekötő félnapos hajóút – ha a fedélzetről nézzük a városokat, falvakat, termőföldeket és hajóforgalmat, egészen közel kerülhetünk a klasszikus Kínához. Érdemes megtekinteni Yangzhout is, amely valaha a környék legvirágzóbb városa volt. Mára más kevésbé jelentős, de műemlékei megmaradtak. Szintén ősi város Zhenjiang, amely a Nagy-csatorna és a Jangce kereszteződésében fekszik, így régóta fontos közlekedési csomópont. Az utóbbi évtizedekben vált Kína egyik legismertebb turistacélpontjává a Zhouzhuang nevű, csatornák által behálózott kisváros, ahol szinte érintetlenül maradt fenn a késő császárkori épített környezet.

Jiangsu mindig is Kína egyik legnyitottabb tartománya volt, gazdagsága, kifinomult kultúrája hosszú ideje vonzza nemcsak más tartományok lakóit, de a külföldieket is. Shanghaiból könnyen megközelíthető, így látványosságaihoz eljutni viszonylag egyszerű – és mindenképpen megéri a fáradságot.


Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu
Jiangsu

A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2010/2. számában