Hiteles kínai nyelvoktatás, kínai nyelvtanfolyamok mindenkinek - ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest

   1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F., I.16.    Tel: (36)-(1)-411-6597
Ügyintézés: Hétfő−Csütörtök: 10.30 - 18.30, Péntek: 10.30 - 16.00
                           www.facebook.com    youttube.com    Kínai enciklopédia

Szabó György: Új legenda születik (Lenovo számítógép)

A Lenovo márkanév először akkor került a figyelem középpontjába Nyugaton, amikor a kínai vállalat 2004-ben felvásárolta az IBM PC részlegét. A Lenovo azóta felküzdötte magát a világ három legnagyobb számítógép-gyártója közé, s most arra készül, hogy alapvonalaiban rajzolja át az IT-világ térképét.

Nyugatról nézve a Lenovo sokak számára a „kínai számtech-csoda” megtestesítője. Akár az IT-világ „homo novusának” is nevezhetnénk, hiszen konkurenseinél később jelent meg, és sokkal gyorsabban éli meg vállalati életciklusait: nagyjából ötéves periódusokban képes teljesen megújulni, és nincs olyan esztendő, hogy ne rukkolna elő valami megdöbbentő fejlesztéssel.

Ígéretes gyermekkor

A klasszikus amerikai legendákhoz hasonlóan – ha nem is garázsból indult a vállalat karrierje, mint ahogyan a Microsoft vagy a Google kezdeteit szokás emlegetni –, a Lenovo is megmaradt az iparági hagyományoknál. Az alapító, a fizikus Liu Chuanzi, alig húsz négyzetméteres pekingi ingatlanon rendezte be tizenegy mérnök kollégájával a Lenovo elődintézményét. Az 1984-ben 300 ezer yuan kezdőtőkével induló Új Technológiai Fejlesztő Vállalat kezdetektől fogva a Kínai Tudományos Akadémia szellemi és technológiai gyámkodását élvezte.

A Lenovo két latin kifejezés, a „legenda” és a „novus” egybeolvasztásából született, jelentése: „új legenda”.

A cég hamarosan felveszi a piacképesebb „Legend” márkanevet, és saját személyi számítógép fejlesztésébe kezd. A korszak azonban nem kedvez a saját fejlesztéseknek, hiszen az IBM is alig négy esztendeje jelentette be első PC-jét, s Kínában ekkor nem áll még készen az a nagy tömegű, de képzett munkaerő, amely gazdaságossá tehetné a termelést. Igaz, a különféle hardvergyártóktól vásárolt alkatrészekből olcsóbban tudná összeállítani konfigurációit, a Legend mégis megmarad az eredeti célkitűzésénél.

Egy hatalmas kompatibilitási probléma azonban útjában áll: csak angol nyelvű operációs rendszerek állnak rendelkezésére. A kérdés megoldásához tehát előbb ki kell dolgoznia azt az univerzális kínai írásjegy-kódrendszert, amely majd adaptálható lesz a PC platformra. A karakterkészletet 1987-ben mutatják be először. 1988-ban ezért az úttörő munkáért a Legend elnyeri a Kínai Népköztársaság „Nemzeti kutatásért és fejlesztésért” kitüntetését.

Közben már javában folynak a hardveres fejlesztések, 1989-ben pekingi székhellyel megalakul a Legend Számítógép Vállalatcsoport, s alig egy esztendővel később lefut a gyártósorokról az első Legend gyártmányú személyi számítógép.

A következő öt esztendő sorsfordító a cég életében: a Legend továbbfejleszti az x86-os architektúrán alapuló rendszereit, és nagy teljesítményű szervereket dob piacra, melyekkel igyekszik kielégíteni a hazai vállalatok egyre növekvő igényeit. A lakossági szegmensben is töretlenül nyomul előre a kedvező árú készülékeivel, és 1996-ra – a rivális Founder és a szintén PC-gyártó Nagy Fal vállalatokat maga mögé utasítva – Kínában piacvezető pozíciót vív ki magának. Alig három esztendőre van még szüksége, hogy vezető szerepét kiterjessze az egész ázsiai és csendes-óceáni régióra. Az ezredforduló Legendje már készen áll arra, hogy a globális versenyben is megmutassa erejét.

A felnövő Lenovo

2003-ban a cég Lenovo Group Limited néven alakul újjá. A Lenovo márkanév az elnök, Yang Yuanqing új üzleti-stratégiai elképzelését testesíti meg, aki felismerte, hogy a globális sikerhez radikális szemléletváltásra van szükség.

A világ nagy meglepetésére 2004-ben a Lenovo ajánlatot tesz az amerikai IBM vállalat teljes PC üzletágának megvételére. Az üzlet rekord gyorsasággal létrejön. A konkurensek idegesen várják a fejleményeket. A szaksajtó hónapokig nem tudja megemészteni, hogy egy kínai vállalat magától a személyi számítógép feltalálójától, „napra készen” veheti át a korszerű desktop, notebook és szerver divíziókat, és ezen túlmenően a több évtizedes gyártási, logisztikai, értékesítési, szervizelési know-how is a kezébe kerülhet.

2005-re a Lenovo a világ harmadik legnagyobb számítógépgyártó vállalatává növi ki magát, sikerrel megveti lábát az amerikai és az európai kontinensen. Hivatalos szponzorként támogatja a 2008-as pekingi olimpiát, sorra nyitja kutató-fejlesztő centrumait, majd szintén 2008-ban újrafogalmazza a Thinkpad notebookcsalád fejlesztési irányát, és megerősíti pozícióit a szerver-piacon.

Hova tovább, Lenovo? A cégvezetés ambícióit ismerve ez nem lehet kérdés: az abszolút első helyezésig. Talán a következő amerikai elnökválasztás szavazatait már Lenovo szerverek fogják összeszámolni.


A cikk megjelent a Konfuciusz Krónika 2008/2. számában