Kínában mindig is sok gondot okozott, hogy az éttermek, vendéglők étlapjain a fogások angol fordítása meglehetősen esetleges és gyakran hibás volt. Emiatt számos félreértés történt, és sok külföldi nem tudta, mit is eszik. Például gyakran szerepelt a menükben a „szexmentes csirke”, ami valójában lágy fiatal csirke húsát jelöli, illetve „vörösre égetett oroszlánfej”, ami egyfajta sertéshúsból készült fasírtszerűség.

Az ilyen problémák megoldására a pekingi kormányzat külföldi ügyekkel foglalkozó osztálya összegyűjtötte és könyvben kiadta háromezer gyakori kínai fogás ajánlott angol elnevezését. A munka egy 2008-as hasonló lista bővített változata, amelyet a pekingi olimpia előtt juttattak el a csillagos minősítésű hoteleknek.

Az éttermeknek ajánlott, de nem kötelező a könyvben található fordításokat használni. Az angol elnevezések jellemzően utalnak az étel összetevőire, elkészítési módjára, ízére vagy egy hozzájuk kötődő személyre vagy helyre. A fordítás sok esetben nehézségekbe ütközött, hiszen számos ennivalónak és technikának nincs angol neve. Bizonyos elterjedtebb ételeknél meghagyták a fogás nevének pinyin átírását: ilyen például a mapo tofu (korábban „himlőhelyes öregasszony szójasajtjának” nevezték), a baozi (gőzölt húsos táska) és a jiaozi (főtt vagy sült húsos táska).

Még nincs eldöntve, hogy a könyvet Kína más városaiban terjeszteni fogják-e. Mindenesetre megjelenésének napján a kínai interneten e lista volt a legdivatosabb téma, több százezren kommentálták.

Forrás: Xinhua, 2012-03-13

Az utóbbi hetekben Kína tucatnyi területéről érkeztek jelentések furcsa tojásokról, amelyek megfőzve olyan rugalmasak, mint egy gumilabda, sárgájuk pedig nyersen is kemény. Sokan attól tartanak, hogy valójában lelkiismeretlen vállalkozók által gyártott mesterséges tojásokról van szó, s ezek az egészségre is ártalmasak lehetnek.

Shanghai városának élelmiszer-biztonsági hatósága bejelentette, hogy a közvélemény megnyugtatása érdekében alapos elemzésnek veti alá a „gumitojásokat”.

A megkérdezett élelmiszer-szakértők előzetes véleménye az, hogy a tojások valószínűleg természetesek. Furcsa tulajdonságaikat a gosszipol nevű vegyületnek köszönhetik. Ha a tyúkok gosszipolt tartalmazó tápot esznek, akkor a vegyület a tojássárgájában található fehérjékhez kötődhet.

A gosszipol úgy kerül a tápba, hogy természetes formában megtalálható a gyapot magvában, amelyet a csirketáphoz adnak a fehérjetartalom növelésére. A gosszipolt egyes országokban férfi fogamzásgátlóként alkalmazzák, mivel csökkenti a spermiumok aktivitását.

Forrás: Xinhua, 2012-02-10

A Zhejiang tartományi Qianxi mezővárosban eddig hétszer tartottak őszi kutyahús-fesztivált. A városban a helyiek szerint hatszáz éve fogyasztanak kutyát, s a fesztiválokra eddig a szomszédos tartományokból is érkeztek tenyésztők. Az idén azonban állatvédő szervezetek megakadályozták az esemény megrendezését. A hatóságok transzparenseket helyeztek ki, melyeken ilyen szlogenek álltak: „Az állatok az emberek közeli társai, az emberek az állatok megbízható barátai”, „Alakítsunk ki új életstílust, szabaduljunk meg rossz szokásainktól!”.

A háromnapos fesztivál törlése nem volt botrányoktól mentes. Sichuanból, Shenzhenből, Hangzhouból és Xi’anból állatvédők érkeztek a településre, hogy magakadályozzák az ide szállított kutyák levágását. Mintegy száz helybéli szóváltásba keveredett velük, a rendet a rendőrségnek kellett helyreállítania. Az aktivisták a helyi kormány székházához vonultak az általuk begyűjtött kutyákkal, hogy igazolják: még mindig ölnek meg kutyákat Qianxiben, annak ellenére, hogy a fesztivált lefújták, s a kutyák levágását és húsuk nyilvános árulását a hatóságok betiltották. A kormányzat illetékesei jelezték: azt nem tudják megakadályozni, hogy a magánházaknál kutyát fogyasszanak.

A tiltó rendelkezések nyomán a kutyahúst áruló boltok megváltoztatták a nevüket, bár a Global Times riportere szerint sok helyütt látszik, hogy a cégérekről csupán lekaparták a „kutya” írásjegyet. Az állatvédők szerint azonban sok étteremben most is kapni kutyát.

A helybeliek jelentős része nem ért egyet a rendelkezésekkel. Sokan anyagi veszteséget is elszenvedtek: egy-egy árus az eddigi fesztiválokon akár 10 ezer yuant (1546 USD) is kereshetett, ami éves jövedelmének az egynegyedét tette ki.

A kínai hagyományos gyógyászat szerint a kutyahús melegen tartja az embert, ezért kutyát elsősorban a késő ősztől tavaszig tartó időszakban szoktak fogyasztani.

Forrás: Global Times, 2011-10-19

Nagy botrányt váltott ki néhány hete egy állatvédő akció, amelynek során aktivisták lezártak egy autópályát, s 15 órán keresztül feltartóztattak egy kutyákat szállító teherautót. Akkor a konfliktus úgy oldódott meg, hogy az állatvédő szervezetek 115 ezer yuant (17 606 USD) fizettek a vágóhídra szállított 480 kutya kiváltásáért.
(Az esetről a Konfuciusz Intézet lapszemléje is beszámolt.)

Az akciót sokat támogatták, sokan ellenezték. Az utóbbiak közé tartozik Zhu Guangbing „internetes költő”, aki sajátos akciót indítva bejelentette: ha az állatvédők nem kérnek bocsánatot, és nem fordítják az általuk összegyűjtött pénzt emberek megsegítésére, akkor június 1-jétől kezdve naponta megöl egy kutyát. Zhu az akcióhoz felfogadott három ügyvédett, a kutyák kivégzését egy guangzhoui közjegyző fogja hitelesíteni, a videófelvételeket pedig feltöltik az internetre. Az áldozatokat olyan telepekről fogják beszerezni, amelyek eleve éttermeknek tenyésztenek kutyát.

Zhut többek között az háborította fel, hogy az állatvédők feltartóztatási akciója törvénytelen volt, s meggyőződése, hogy a jótékonysági pénzek állatokra pazarlása erkölcstelen.

A kutyamentésben részt vevő szervezetek közölték: nem vesznek tudomást Zhu fenyegetőzéséről.

Zhut sokan támogatják, mások viszont ellene vannak. A kutyaevés évezredeken keresztül bevett dolog volt Kínában, s az állatvédők tevékenységét sokan a túlzott nyugatosodásnak tudják be.

Forrás: Global Times,, 2011-05-08

Elsőként egy zhengzhoui hírportál számolt be arról, hogy a közkedvelt instant tésztákat a sok adalékanyag miatt meg lehet gyújtani. Ezután médiumok egész sora kezdett el kísérletezni a boltokban vásárolt tészták felgyújtásával. Olyan hírek jelentek meg, hogy a sok adaléktól még a nedves tészta is meggyullad. Egyesek szerint ha az égő tészta szaga égő szőrméére emlékeztet, az a különböző kemikáliák miatt van; mások egyenesen azt állították, hogy egy tál instant tészta elfogyasztása olyan, mintha megennénk egy nejlonzacskót. Olyan vélemény is megjelent, mely szerint csak a csípős tészták károsak. A hírek hatására különböző városi hatóságok is ellenőrzési és tájékoztató kampányokat indítottak.

A Kínai Mezőgazdasági Egyetem neves professzora, Fan Zhihong cáfolta a rémhíreket. Szerinte a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szárított tésztát meg lehet gyújtani. Mint elmondta, régen úgy mérték meg az egyes ételek kalóriatartalmát, hogy elégették őket – sok esetben éppen az a gyanús, ha egy étel nem gyullad meg. A média tehát ok nélkül kelt hisztériát.

Fan és más táplálkozástudományi szakértők szerint az adalékanyag-tartalmat nem lehet égetéssel meghatározni. Ráadásul a legtöbb adalék egy sor élelmiszerben megtalálható, és teljesen veszélytelen. Előfordulhat például, hogy a tésztagyártók alkoholt adnak a termékükhöz, hogy fokozzák eltarthatóságát – ám főzéskor az alkohol elpárolog, így nem jelent veszélyt a fogyasztóra. Fan szerint jóval biztosabb módja egy tészta vizsgálatának, ha a színét és a szagát ellenőrizzük.

Forrás: Global Times, 2011-02-25

Shaanxi tartomány székhelyénél, Xi’annál egy ásatáson egy 20 cm magas, 24,5 átmérőjű bronzedényt találtak. A hermetikusan lezárt háromlábú edényben folyadékban úszó csontok voltak. Az étel a Hadakozó fejedelemségek korában (Kr. e. 475-221) készült. A leves folyékony maradt, de a bronztól a csontokkal együtt zöldre színeződött.

A lelet egy Qin királyságbeli magas rangú hivatalnok vagy katonatiszt sírjából került elő, amelyet az új xi’ani repülőtér építése miatt tártak fel a régészek. Ez az első eset, hogy hasonló ételmaradékot találtak Kínában.

A sírból egy másik bronzedény is előkerült, benne szagtalan folyadékkal – ez utóbbi bor lehetett. Az étel és az ital elemzését szakértők fogják elvégezni, abban a reményben, hogy sok információ kiderül majd belőlük az ókori kínai étkezési kultúráról.

Forrás: Xinhua, People’s Daily, 2010-12-13

Idén egész októberben tart Kína harmadik legnagyobb szigetén, a Shanghaihoz tartozó Chongmingon az 1998 óta megrendezett Erdőünnep. A magas – 300 ezresre tervezett – látogatószámot nem csak a változatos programok biztosítják, hanem az is, hogy nem egészen egy éve átadták a forgalomnak a szigetet elérhetővé tévő hipermodern híd-alagút komplexumot, amely a legalsó átkelő a Jangcén.

A koncerttel és tűzijátékkal megnyitott Erdőünnepen különféle kikapcsolódási lehetőségek várják az érdeklődőket. A sziget lakóinak specialitása a helyi Chongming rizsbor, amelyet boltokban nem is kapni, csak magánházaknál és utcai árusoknál. A nem túl magas alkoholtartalmú, de könnyen a fejbe szálló italt február–április, illetve október–november között készítik ragacsos rizsből a földművesek. Errefelé szinte minden házban folyik borlepárlás, ami jó jövedelem-kiegészítést jelent a családoknak. Az igazi élmény az, ha a bort a helyi specialitások mellé fogyasztjuk – ezek megkóstolására is lehetőségünk van, nem csupán az éttermekben, hanem erre kijelölt parasztcsaládoknál is.

A fesztivál során a háziasszonyok számára főzőversenyt, illetve kézimunka-kiállítást szerveznek. A természet szerelmeseit a Dongtan mocsár várja, ahol ritka vándormadarak fészkelnek. Itt fotópályázatot hirdettek.

A rendezvénysorozat része a Minzhu-tavi Szőrös Rák Fesztivál. Az itteni édesvízi rákfajta ollója szőrzetéről kapta a nevét, s Kína egyik legízletesebb finomságaként tartják számon. Emellett októberben tartanak itt cukorcirok-, bicikli- és narancsfesztivált, erdei túlélő versenyt és turisztikai dizájnvetélkedőt is.

Forrás: Shanghai Daily, 2010-10-09