Huang Jiefu kínai egészségügyi miniszterhelyettes egy hangzhoui konferencián elmondta: Kína fokozatosan országos szervadományozási rendszert épít ki, így megszűnhet az a gyakorlat, hogy a szervek fő forrásai a kivégzettek lesznek. Ezzel párhuzamosan ösztönözni fogják az állampolgárokat, hogy haláluk esetére ajánlják fel szerveiket átültetésre. A múltban meglehetősen kevés volt a felajánlás, így az átültetett szervek többsége elítéltekből származott – ehhez azonban az illetők előzetes hozzájárulása kellett. Kína 31 tartományi szintű egységéből 16-ban már működik az új rendszer próbaüzeme.

Az egészségügyi minisztérium statisztikái szerint Kínában évente 1,5 millió átültethető szervre lenne szükség, de csak 10 ezer transzplantáció történik. Az utóbbi években egyre megfontoltabban alkalmazzák a halálbüntetést, aminek következtében az elítéltektől származó szervek száma is csökkent. Ráadásul a rabok szerveinél az átlagosnál jóval magasabb a gombás és bakteriális fertőzések aránya, így a szervátültetésen átesettek életkilátásai Kínában rosszabbak, mint más országokban.

A szervátültetésekkel kapcsolatos tevékenységet 2007-ben szabályozta először az államtanács, ekkor betiltották a szervkereskedelmet. 2011 februárjában módosították a büntető törvénykönyvet, s nevesítették benne a szervkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeket. Azóta a kényszerített szervkivételt, illetve a fiatalkorúak szerveinek kivételét az emberölésre vonatkozó szabályok szerint is kezelhetik. A szervkereskedelemben való részvételt öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bírsággal sújthatják, de súlyosabb esetekben a büntetés is szigorúbb lehet.

Forrás: Global Times, Xinhua, 2012-03-23

A városi egészségügyi hatóságok adatai szerint Kínában Shanghai lakói élnek a leghosszabb ideig: a várható élettartam itt tavaly 82,51 év, míg az országos átlag 73,5 év volt.

A Shanghai-i Városi Egészségügyi Hivatal közleménye szerint a jó eredmény – a jobb általános életkörülmények mellett – a városi egészségügyi rendszer gyors fejlődésének köszönhető. A betegek olcsón jutnak gyógyszerhez, és minden betegről elektronikus kartont vezetnek, ami biztosítja, hogy a megfelelő kezelésben részesüljenek.

A shanghai-i várható élettartam tavaly rekordot döntött: az érték 2005-ben még csak 78,4 év volt, 2010-ben pedig 82,13 év. Az országosnál jóval alacsonyabbak a terhes nők és a csecsemők halálozási rátái is. Tavaly 100 ezer állapotos nőből átlagosan 7,36 hunyt el, ami a 26,1-es kínai átlag kevesebb mint egyharmada. 100 kétévesnél kisebb gyerekből átlagosan 0,57 halt meg, ez az 1,2-es országos átlag fele.

A városban 2011-ben 202 millió orvoslátogatás történt, ami 5,57%-kal több az előző évinél. Ugyanakkor szakértők szerint a magasabb várható élettartam nagy terhet ró a város egészségügyi rendszerére, amelyet tovább kell fejleszteni. Felmerült az is, hogy az egészséges dolgozók nyugdíjkorhatárát felemelik.

Forrás: Global Times, 2012-02-19

Az utóbbi hetekben Kína tucatnyi területéről érkeztek jelentések furcsa tojásokról, amelyek megfőzve olyan rugalmasak, mint egy gumilabda, sárgájuk pedig nyersen is kemény. Sokan attól tartanak, hogy valójában lelkiismeretlen vállalkozók által gyártott mesterséges tojásokról van szó, s ezek az egészségre is ártalmasak lehetnek.

Shanghai városának élelmiszer-biztonsági hatósága bejelentette, hogy a közvélemény megnyugtatása érdekében alapos elemzésnek veti alá a „gumitojásokat”.

A megkérdezett élelmiszer-szakértők előzetes véleménye az, hogy a tojások valószínűleg természetesek. Furcsa tulajdonságaikat a gosszipol nevű vegyületnek köszönhetik. Ha a tyúkok gosszipolt tartalmazó tápot esznek, akkor a vegyület a tojássárgájában található fehérjékhez kötődhet.

A gosszipol úgy kerül a tápba, hogy természetes formában megtalálható a gyapot magvában, amelyet a csirketáphoz adnak a fehérjetartalom növelésére. A gosszipolt egyes országokban férfi fogamzásgátlóként alkalmazzák, mivel csökkenti a spermiumok aktivitását.

Forrás: Xinhua, 2012-02-10

Az Államtanács – vagyis a kínai kormány – törvényhozási irodája által kidolgozott törvénytervezetet a napokban bocsátották társadalmi vitára.

A terv szerint gyerekszülésénél az eddigi 90-ről 98 napra (14 hétre) növelnék a szülési szabadság hosszát. Az elvetélt anyák betegszabadságát is növelnék. Azok, akik terhességük első négy hónapjában veszítik el magzatukat, legkevesebb két hét szabadságot kapnának; a későbbi vetélésen átesetteknek legalább hat hét pihenés járna.

A törvénytervezet szerint a gyerekszüléssel és a vetéléssel kapcsolatos egészségügyi kiadásokat az anya munkáltatójának kell fedeznie. Ha a munkáltató gyerekszületési biztosítást köt, akkor a költségeket a biztosító állja.

Forrás: Global Times, 2011-11-22

A szexuális vágy és teljesítmény fokozását ígérő szerekről készített riportot a Pekingi Hírlap. Az összeállításból kiderül, hogy az ilyen szerek nagy többsége hamis, vagy ha tartalmaz is hatóanyagot, akkor engedély nélkül kerül forgalomba. Xu Tianmin, a Kínai Szexológiai Társaság volt elnöke szerint a vágyfokozók 80%-a hamisítvány. Wang Chuanhang, a Kínai–Japán Barátság Kórház szakorvosa azt állítja, hogy a szerek 50%-a tartalmaz nyugati hatóanyagot, de törvénytelenül.

Wang szerint Kínában törvényesen mindössze három férfi potencianövelő gyógyszer van forgalomban: a Viagra, a Cialis és a Levitra. Ezeket csak kórházakban és hivatalos patikákban árusítják.

A különböző szexboltokban árult számtalan szer nagy része illegális gyárakban készül, nem tartalmaz használati útmutatást, egészségügyi figyelmeztetést és összetevőlistát. Ez szívbetegek számára akár halálos veszéllyel is járhat. Bizonyos állítólag természetes összetevőket tartalmazó szerek címkéje nyilvánvalóan hazudik: például meglehetősen valószínűtlen, hogy tigrishímtag kerülhetne bármilyen készítménybe.

A szerek többségét „élelmiszerként” veszik nyilvántartásba. Ugyanakkor, bár regisztrációs számuk szerint élelmiszerek, árusítóik azt állítják, hogy növelik a szexuális teljesítőképességet. E szerek terjesztői ellen nagyon nehéz fellépni, mivel ügyük számos különféle hatósághoz tartozik, amelyek nem működnek együtt megfelelően, a felelősséget pedig egymásra hárítják. A gyógyszerügyi hatóságok például nem intézkedhetnek élelmiszerként bejegyzett termékek ügyében.

Kínában egyelőre nincs külön törvény a gyógyhatású készítményekre vagy a szexuális kiegészítőkre.

Forrás: Global Times, 2011-11-18

Az Államtanács Jogi Irodája november elején nyilvános vitára bocsátotta előterjesztését a gyermektápszereket hirdető reklámok szigorúbb szabályozásáról. A javaslat kategorikusan tiltaná olyan tápszerek reklámozását, amelyeket 6 hónapnál fiatalabb gyermekek számára fejlesztettek ki, és ezeknek a termékeknek a csomagolásán nem is szerepelhetnének gyermekekről készült képek. Ilyen termékekből ingyenes termékminták sem osztogathatóak. A szabályozás azt is tiltaná, hogy a kórházak a kismamáknak szoptatás helyett gyermektápszerek vásárlását javasolják.

Az előterjesztés jogalkotói célja a szoptatás népszerűsítése. Kínában 1995 óta elvileg tilos az újszülötteknek szánt tápszerek reklámozása és promóciója, de a jelenleg hatályos jogszabályok nem bizonyultak elégségesnek a rendelkezések tényleges kikényszerítésére – annak ellenére, hogy a figyelmeztetés mellett elkobzás és bírság kiszabására is lehetőséget nyújtanak. A javaslat az említett tiltott magatartásokat bűncselekménnyé minősítené.

A kapcsolódó véleményeket és javaslatokat 2011. december 4-ig várja az Államtanács. (Szerk.: Bóka János.)

Forrás: China Daily, 2011-11-04

A Kínai buddhista gyógyászati gyűjtemény címet viselő munka 101 kötetből áll, és 70 millió írásjegyet tartalmaz. Több mint 3 ezer különböző írás található benne a buddhista gyógyászat elméletéről és gyakorlatáról. A legkorábbi ezek közül a Han-korból (Kr. e. 202–Kr. u. 220), a legújabb a köztársasági korszakból (1912–1949) származik.

Shi Yongxin, a Shaolin templom apátja, a munka egyik szerkesztője a könyvbemutatón kijelentette: a szerzetesek különböző kúrákkal gyógyítják az emberek testi problémáit, míg buddhizmussal a lelkieket. E kettő kombinációja harmóniát hozhat létre az emberek testében és lelkében.

Shi azt is közölte: a munkába olyan, a Shaolin templomban őrzött kéziratok is belekerültek, amelyeket korábban soha nem publikáltak.

Forrás: Xinhua, 2011-05-28

A shanghai-i egészségügyi hatóságok és kórházak elhatározták: igyekeznek csökkenteni a városban végrehajtott császármetszések számát. Egy felmérés ugyanis kimutatta, hogy Shanghaiban jóval magasabb a császármetszések aránya, mint amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlottnak tart.

Tavaly Shanghaiban a terhes nők 53,6%-a adott életet gyermekének császármetszés által, szemben a WHO ajánlásában szereplő 15%-kal. Sőt a bejelentett városi lakóhellyel rendelkező terhes nők 67,1%-a szült császármetszéssel. Ez az arány 1996-ban csak 46,4% volt.

A Shanghai Egészségügyi Hivatal illetékese bejelentette, hogy terveik szerint a helyi kórházak értékelésénél a császármetszések arányát is figyelembe fogják venni: a túl sok ilyen műtétet végrehajtó kórházak alacsony pontszámot kapnak. Emellett nyilvános előadásokkal, propagandával igyekeznek meggyőzni a nőket arról, hogy ne kérjenek császármetszést.

Egy shanghai-i szülészorvos a Global Times-nak elmondta: a császármetszések nagy számának több oka van. Egyrészt sok a túlsúlyos magzat, ahol indokolt a műtét, s ugyanez a helyzet az idősebb nőknél is, akiknél a szülésnél komplikációk léphetnek fel. Másrészt azonban sokan maguk kérik a császármetszést, mert félnek a természetes szüléssel járó fájdalomtól, vagy a kínai hagyományban szerencsésnek számító napon szeretnék világra hozni gyermeküket. Sok orvos nem meri visszautasítani az ilyen kéréseket, mert ez esetben neki kéne vállalnia a természetes szülés komplikációival járó felelősséget. Ezért az egyetlen módszer a felvilágosítás: igyekeznek például közismertté tenni, hogy a szülés után sokkal gyorsabban helyreáll a női szervezet, mint császármetszés után.

Forrás: Global Times,, 2011-05-09

Az Európai Unió által 2004-ben elfogadott szabályozás szerint az Unió területén forgalomba hozandó valamennyi gyógynövénykészítményt előzetesen regisztrálni kell. A jogszabály a regisztrációra hét éves átmeneti időszakot hagyott, amely 2011. május 1-jén járt le. Elsődleges információk szerint a határidő elteltéig egyetlen olyan gyógynövénykészítményt sem regisztráltak, amelyet a hagyományos kínai gyógyászatban alkalmaznak.

Szakértők szerint ennek oka az európai szabályozás hiányos ismeretében, illetve a regisztrációs eljárás bonyolultságában és költségességében keresendő. A regisztráció költsége termékenként elérheti a 3 millió yuant, több terméket forgalmazó cég esetében pedig akár az éves bevételt is meghaladhatja.

A hagyományos kínai gyógyászati termékek az 1990-es évek közepétől kezdtek komolyabb mértékben betörni az európai piacra. Legtöbbjüket azonban nem gyógyhatású készítményként, hanem étrend-kiegészítőként árusítják. Több kínai cég kísérletet tett a regisztrációra, azonban a fenti okok miatt az eljárás valamelyik szakaszában mindegyikük visszalépett. Várakozások szerint az átmeneti időszak elteltével a szakhatósági ellenőrzések szigorodására is számítani kell, ami alighanem érzékenyen érinti majd a kínai és egyéb hagyományos gyógyászati készítményeket előállító és forgalmazó cégeket.

Bennfentes források szerint az európai szabályozás az európai gyógyszergyártó cégek komoly lobbitevékenységének hatását tükrözi. Mindenesetre most a kínai gyógyászatra szakosodott vállalatok próbálják hasonló eszközökkel elérni az irányelv módosítását, vagy legalább azt, hogy a kínai állam anyagilag és információkkal is támogassa termékeik regisztrációját. 2010-ben a hagyományos kínai gyógyászati termékek európai exportja csaknem 2 milliárd dollárt tett ki. (Szerk.: Bóka János.)

Forrás: China Daily,, 2011-05-03

A pekingi városi kormányzat tervei szerint a jövő év végére minden családnak lesz családorvosa, de a rendszer bevezetése nem örvend általános népszerűségnek. A Fengtai kerületben végzett felmérés szerint a megkérdezett 25 ezer családból 12 ezer elutasította az ötletet: attól tartottak, hogy személyes adataikkal visszaélnek, illetve hogy beleavatkoznak mindennapi életükbe. Más kerületekben is sokan igyekeznek lassítani a folyamatot.

Tavaly egy próbaprogramot indítottak, amelyben Fengtai mellett Dongcheng és Xicheng kerületek vettek részt. Itt a lakosok a helyi egészségügyi központból választhatnak maguknak családorvost, akivel szerződést kötnek. Az orvosválasztás ingyenes, de a kezelésért és a gyógyszerért továbbra is fizetni kell. A családorvosok rendszeresen ellátogatnak a családokhoz, tájékoztatják őket a legfrissebb egészségügyi információkról, és alapvető vizsgálatokat, például vérnyomásmérést végeznek. A családorvosok adatait – nevüket, telefonszámukat és fényképüket – faliújságokon tették közzé.

A három kerületben eddig 200 ezer család választott magának orvost. Tervezik, hogy a nehézségek ellenére a próbaprogramot minden pekingi lakos számára elérhetővé teszik.

Forrás: Global Times, 2011-03-31

Kínában átlagosan 108 fiúgyermekre jut 100 lánygyermek, de a Guangxi Zhuang Autonóm Területen ez az arány sokkal rosszabb: itt 128,8 fiúra jut 100 lány. A helyzet oka az, hogy Guangxiban az átlagosnál is elevenebben élnek a fiúgyermeket előnyben részesítő hagyományok, és sok nő, amikor megtudja, hogy magzata nőnemű, az abortusz mellett dönt.

A helyi kormány ezért új rendelkezéscsomagot terjesztett a tartományi népi gyűlés állandó bizottsága elé. A rendelkezések szerint ezentúl csak a kormány által kijelölt egészségügyi intézmények vizsgálhatják a magzat nemét. Ha a terhességgel kapcsolatban komplikációk lépnek fel, vagy a magzat sérült, akkor az abortusz végrehajtható. Ha azonban ilyen probléma nincs, és a nő rendelkezik szülési engedéllyel, akkor 14 hét után csak a városi szintű családtervezési iroda jóváhagyásával vetetheti el a magzatát. Ha egy nő megsérti a rendelkezéseket, három évre eltilthatják a szüléstől.

Házas nőknek szülési engedéllyel kell rendelkezniük. Ha nincs engedélyük, akkor a gyermekük nem kap hukout, vagyis nem regisztrálják helyi lakosnak, így nem részesül az ottani juttatásokban, például oktatásban.

Az intézkedések bírálói felvetették, hogy egyes rendelkezések miatt megnövekedhet az félig-meddig illegális magánklinikákhoz fordulók száma.

Forrás: Global Times, 2011-03-31

Nanjingot, a Jangce parti nagyvárost az új szervfelajánlási rendszer kísérleti terepének jelölte ki a kínai kormány. A program azonban kudarcba fulladt, elindítása óta egyetlen szervet sem ajánlott fel senki. Sőt az elmúlt húsz évben is csupán összesen háromszor fordult elő, hogy a városban valaki felajánlotta a szerveit másnak.

A nanjingi Vöröskereszt igazgatója szerint a kudarcnak mindennek négy oka lehet. Az egyik ok az, hogy az elhunyt szerve alkalmas átültetésre, de nem sikerül felvenni a kapcsolatot a családjával. A másik az, amikor valaki felajánlaná a szerveit, de azok nem megfelelőek. A harmadik eset az, amikor valaki beleegyezik, hogy halála esetén a szerveit másba ültessék át, de a családja ellenzi ezt. A negyedik eset az lehet, amikor a befogadó fél teste kiveti magából az új szervet.

A nanjingi kormány igyekszik rábeszélni az embereket szerveik felajánlására, és a városi Vöröskereszt is kijelölt 12 megbízottat Nanjing öt kórházába. Ez utóbbiak feladata, hogy népszerűsítsék a szervadományozást, és kapcsolatot teremtsenek az elhunytak családjával.

Forrás: Global Times, 2011-02-25

Elsőként egy zhengzhoui hírportál számolt be arról, hogy a közkedvelt instant tésztákat a sok adalékanyag miatt meg lehet gyújtani. Ezután médiumok egész sora kezdett el kísérletezni a boltokban vásárolt tészták felgyújtásával. Olyan hírek jelentek meg, hogy a sok adaléktól még a nedves tészta is meggyullad. Egyesek szerint ha az égő tészta szaga égő szőrméére emlékeztet, az a különböző kemikáliák miatt van; mások egyenesen azt állították, hogy egy tál instant tészta elfogyasztása olyan, mintha megennénk egy nejlonzacskót. Olyan vélemény is megjelent, mely szerint csak a csípős tészták károsak. A hírek hatására különböző városi hatóságok is ellenőrzési és tájékoztató kampányokat indítottak.

A Kínai Mezőgazdasági Egyetem neves professzora, Fan Zhihong cáfolta a rémhíreket. Szerinte a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szárított tésztát meg lehet gyújtani. Mint elmondta, régen úgy mérték meg az egyes ételek kalóriatartalmát, hogy elégették őket – sok esetben éppen az a gyanús, ha egy étel nem gyullad meg. A média tehát ok nélkül kelt hisztériát.

Fan és más táplálkozástudományi szakértők szerint az adalékanyag-tartalmat nem lehet égetéssel meghatározni. Ráadásul a legtöbb adalék egy sor élelmiszerben megtalálható, és teljesen veszélytelen. Előfordulhat például, hogy a tésztagyártók alkoholt adnak a termékükhöz, hogy fokozzák eltarthatóságát – ám főzéskor az alkohol elpárolog, így nem jelent veszélyt a fogyasztóra. Fan szerint jóval biztosabb módja egy tészta vizsgálatának, ha a színét és a szagát ellenőrizzük.

Forrás: Global Times, 2011-02-25

A guangdong tartományi Shantou városának egyik kórházában dolgozó orvosnő, Li Conglin mikroblogjában több bejegyzésében gúnyolta és sértegette a rábízott haldoklókat. Az éjjeli ügyeletben szolgálatot teljesítő doktornő arra panaszkodott, hogy milyen nehéz éjszaka felkelnie, és elszállítani a holttestet, amikor éjszaka meghal valaki. Megjegyzései alapján azt kívánta, hogy a betegek az ő ügyeleti idején kívül hunyjanak el. A szerző fényképével ellátott mikroblog rövid idő alatt több mint 2000 felháborodott kommentet kapott, és 12 ezerszer publikálták újra más fórumokon. Az erre szakosodott internetezők gyorsan azonosították is a szerzőt.

Li eleinte azt állította, hogy mikroblogját feltörték, és a sértő bejegyzéseket más írta. Később azonban elismerte, hogy a bejegyzések tőle származnak, és bocsánatot kért értük.

A kórház fegyelmi vizsgálatot indított ellene, és a betegek mellől áthelyezte a kórház mosodájába.

Forrás: Global Times, 2011-02-24

A génmódosított mezőgazdasági termékek az 1990-es években jelentek meg Kínában, s a kínai Mezőgazdasági Minisztérium általában emberi fogyasztásra alkalmasnak, egészségre ártalmatlannak minősíti őket. Most azonban egy másik minisztérium hivatalnokának mikroblogjából kiderült: a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozó egyik óvoda belső rendelkezést adott ki, amely szerint az óvoda konyhája nem használhat génmódosított terményből készült étolajat.

A hír óriási közfelháborodást váltott ki. Sokak szerint a minisztérium kísérleti állatokként használja az embereket, miközben maga sem biztos az általa propagált technológiák biztonságosságában. A minisztérium kénytelen volt hosszas magyarázkodásba kezdeni az ügyben.

Az óvoda törölte a rendelkezésből a génmódosított étolajra vonatkozó cikkelyt, a minisztérium pedig bejelentette, hogy intézkedéseket hoz a génmanipulált termékek ellenőrzésére.

Forrás: Global Times, 2010-12-10

Sichuan tartomány székvárosában, Chengduban a 49. sz. Középiskolában az AIDS világnapjára való felkészülésként óvszereket és tájékoztató brosúrákat osztottak ki a diákok között, hogy tudatosítsák a megelőzés fontosságát. Az ötlet azonban sok szülőnek nem tetszett.

Egyesek azt panaszolták, hogy a HIV-vírus más terjedési módjaira is fel kell hívni a figyelmet (vérátömlesztés, intravénás droghasználat, anyáról gyermekre öröklés). Mások szerint viszont az akció hasznos volt, és a szülők felvilágosításához is hozzájárult. A tiltakozók körében az alsó középiskolások szülei voltak többségben, akik szerint gyermekük még túl kicsi ahhoz, hogy óvszerrel lássák el.

A felső középiskolások szüleinek többsége támogatta a lépést, mert szerintük a gyerekeknek többet kell tudniuk a szexualitásról.

A Sichuani Társadalomtudományi Akadémia szakértője szerint más iskoláknak is követniük kéne a 49-es példáját, mert az AIDS ellen csak az emberek közreműködésével lehet felvenni a harcot. Ráadásul a tizenévesek a második legveszélyeztetettebb csoportot alkotják a HIV-vírus terjedése szempontjából.

A kínai Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Kínában az elmúlt évben 68 ezren haltak meg AIDS következtében, ami 20 ezres növekedést jelent az előző évhez képest. A HIV-fertőzések körében egyre nagyobb a szerepe a szexuális útnak.

Forrás: West China City Daily, Global Times, 2010-11-30

A 24 éves Wang Bei, a Super Girl című tehetségkutató egyik résztvevője november közepén halt meg egy wuhani plasztikai sebészeti klinikán, az altatás okozta komplikációk következtében. A műtétet végző orvos szerint az arccsont-operáció sikeres volt, s a halált egy korábban nem ismert szívprobléma okozta két órával az operáció után.

Az eset hatására az egészségügyi minisztérium felhívta a helyi egészségügyi hatóságokat, hogy fokozzák a kozmetikai jellegű orvosi beavatkozások felügyeletét.

A plasztikai sebészet 1994-től legális Kínában. Az iparág az utóbbi néhány évben virágkorát élte. A Kínai Plasztikai és Esztétikai Szövetség adatai szerint 2009-ben több mint 3 millió szépészeti műtétet hajtottak végre az országban. A beavatkozások nem olcsók: egy pekingi klinikán egy szemhéj- és orrkiigazítás 2–3000 yuanbe (299–449 USD) kerül, míg egy kockázatosabb állkapocscsont-műtétért 50 ezer yuant (7499 USD) is elkérhetnek. A CCTV beszámolója szerint az iparág nagyjából évi 15 milliárd yuanes (2,2 milliárd USD) forgalmat bonyolít, s a zsíros profit reményében nem megbízható kórházak, szépségszalonok sőt fodrászatok is kínálnak beavatkozásokat, amelyek azonban veszélyeztetik a páciensek egészségét.

A Wang Beiéhez hasonló halálesetek nem ritkák. A szektor szabályozatlanságára jellemző, hogy a sztár sebésze megmondani sem tudta, hogy a hasonló műtétekhez milyen végzettséggel kellene rendelkeznie az orvosnak (ő maga mellkassebészetet tanult). Ilyen előírások egyelőre nem is igen léteznek.

Forrás: Global Times, 2010-11-30

Mindenféle vérből hiány van: a szükséges 12 ezer egységnyi készlet helyett pillanatnyilag csak 6 ezer áll rendelkezésre. Emiatt néhány kórház műtéteket is elhalasztott. A vérellátást Pekingben nagyrészt húsz véradó busszal oldják meg, de az elmúlt hetek rossz időjárása miatt – amikor sokan nem szívesen mentek az utcára – a véradók száma 30–40%-kal esett az előző év hasonló időszakához képest. Vannak, akik a fertőzéstől való félelmükben nem adnak vért, pedig az illetékesek állítják, hogy Pekingben vért adni teljesen biztonságos.

A kampány főeseményét szombaton a Pekingi Jiaotong Egyetemen tartották, ahol több mint 20 egyetem 300 tanárja és diákja adott vért. Wang Haijing, a Vöröskereszt igazgatóhelyettese is a résztvevők között volt. Másnap a kínai egészségügyi miniszter, Chen Zhu is a véradók közé állt.

Kínában kevés a rendszeres véradó, ezért a vérellátás akadozik. A statisztikák szerint az utóbbi időkben évente 10–15%-kal nőtt az igény a vérre. Ugyanakkor 10 ezer emberből csak 84 szokott vért adni, ami jóval alacsonyabb a magas jövedelmű országok átlagos 454-énél, de a közepes jövedelmű országok 101-énél is.

Tavaly 11 millió ember adott vért Kínában. A véradók 60%-a egyetemista/főiskolás diák vagy vándormunkás; a helyi lakosok csak a véradók 40%-át teszik ki.

Forrás: People’s Daily Online, Global Times, 2010-11-07

Az ügy akkor pattant ki, amikor a Pekingi Hírek című újság egy ismeretlentől vastag dossziét kapott dokumentumokkal és videofelvételekkel, amelyek arra utalnak, hogy a Pekingi Rákkórház bizonyos Chen és Zhang doktora pénzt fogadott el gyógyszerügynököktől. Cserébe több mint száz betegnek egy Baifule nevű antibiotikumot írtak fel, orvosilag teljesen indokolatlanul. Az iratok szerint a doktorok receptenként 70 yuant (10 USD) kaptak. Egy felvételen az is látható, ahogy Chen doktor egy köteg készpénzt fogad el irodájában egy nőtől. A leleplező csomag feladója állítólag valamelyik mellékhatásoktól szenvedő beteg családtagja volt.

A kórházat felügyelő intézmény, a Peking Egyetem Egészségtudományi Központja vizsgálatot indított, és súlyos büntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vádak igaznak bizonyulnak. Kínában az egészségügyi intézményeknek tilos jutalékot elfogadniuk a gyógyszerforgalmazóktól. Az antibiotikumok hosszú ideig tartó szedése immunissá teszi a betegeket a szerre, így a tudósoknak újabb és újabb változatokat kell kifejleszteniük, s ez – az egészségügyi hatások mellett – pluszkiadásokat is okoz.

Az illetékesek nyilatkozatai azt sejtetik, hogy az eset nem egyedülálló a kínai egészségügyi rendszerben.

Forrás: Global Times, 2010-10-28