A pekingi császári palota, vagyis a Tiltott Város 3,5 km hosszú, 52 méter széles árka a Ming-korban (14–17. sz.) épült, s legutóbb 1999-ben újították fel. Nagy gondot jelent, hogy sok, a látványosságot meglátogató turista afféle szemetesként tekint az árokra, így a víz színén folyton ételes dobozok, kukoricacsutkák, nejlonzacskók úsznak.

Az árok egyes szakaszait három különböző szerv gondozza: a Tiltott Város, a Zhongshan park és a Munkások Kultúrpalotája. Az egyes szakaszok tisztaságáért is más felel.

A Global Times által megkérdezett illetékesek mindegyike azt mondta, hogy az árkot naponta takarítják, de a jéghelyzet miatt az utóbbi hetekben valóban nem volt mód a szemét összegyűjtésére. Ahhoz ugyanis túl vastag az árkot borító jég, hogy a szokásos módon csónakkal induljanak el a szemétszedők, ahhoz azonban túl vékony, hogy rámenjenek. Így maguk által összeeszkábált hosszú botokkal próbálják a szemetet összegyűjteni, de ez nem túl hatékony.

Szünnapok és ünnepek idején a takarítók naponta sok száz kiló hulladékot szoktak kihalászni az árokból. A lap által megkérdezett turisták szerint túl kevés a környéken a szemetes, s ezek hamar megtelnek, ezért dobálnak mindent a vízbe. Az illetékesek szerint viszont elég kuka van a part mentén, és ezeket naponta ürítik, így elsősorban a látogatók mentalitásának kéne megváltoznia a helyzet rendeződéséhez. Abban mindenki egyetért, hogy az ősi műemlék környékén úszó szemét negatív képet ad a kínai fővárosról.

Forrás: Global Times, 2013-03-04

Néhány hete az illetékes szervek bejelentették: a kínai fővárosban újjáépítenek hat olyan műemléket – többségükben Ming–Qing-kori városkaput –, amelyeket az 1950–60-as évek városfejlesztései idején leromboltak. A terv élénk vitát váltott ki, különösen az interneten: sokak szerint az egyszer lerombolt épületek másolatainak felépítése felesleges, ehelyett a még megmaradt értékeket kellene hatékonyabban megvédeni.

A kínai főváros műemlékvédelmi hatóságának igazgatója, Kong Fanzhi nyilatkozatban válaszolt a bírálatokra: szerinte az újjáépítésekre a történeti veszteségek helyrehozatala érdekében van szükség.

A hatóság még korábban közölte: az idei évben rekordösszeget, 1 milliárd yuant (159 USD) költenek fővárosi műemlékek megóvására és újjáépítésére. Ez jelentős emelkedés az elmúlt időszakban elköltött évi 150 millió yuanhez képest. Az összeg nem csupán a hat elpusztított építmény felépítését fedezi: ebből fognak renoválni hat világörökségi helyszínt és 100 egyéb műemléket.

A műemlékvédelmi hatóság a honlapján felmérést végzett az újjáépítésekkel kapcsolatos vélemények megismerésére. A válaszadók 47%-a támogatta a kezdeményezést, mivel az szerintük hozzájárul a régi Peking hangulatának megidézéséhez. Csupán 28% mondta azt, hogy a vállalkozás értelmetlen. Ugyanakkor a hatóság nem hozta nyilvánosságra, hogy hányan szavaztak a honlapon, és a szavazatok alakulása sem volt nyilvánosan követhető.

A projektet a műemlékvédelmi szakma sem támogatja egységesen.

A közvélemény ellenérzéseit fokozza, hogy az új beruházásokkal párhuzamosan tovább folyik a pekingi műemlékek – elsősorban a siheyuannek nevezett udvarházak – lerombolása. Az utóbbi években egymást követték az olyan botrányok, amelyekben ingatlan- és infrastruktúrafejlesztések során híres emberek egykori régi lakóházait is ledózerolták. Ennek fényében is érthetetlen sokak számára, hogy a műemlékvédelem miért „hamis” műemlékek rekonstruálásával foglalkozik.

Forrás: Xinhua, 2012-03-01

Annak az eseménysorozatnak a részeként, amely a Kínai Népköztársaság és Izrael diplomáciai kapcsolatfelvételének 20. évfordulója kapcsán zajlik, Haifában megnyílt a „Zsidó menekültek és Shanghai” című kiállítás. A tárlat azt mutatja be, hogy miként menekültek európai zsidók a kínai kikötővárosba, és ott miként éltek. Mint ismeretes, a második világháború előtti években virágzó zsidó közösség élt Shanghaiban, amely szabadon gyakorolhatta vallását és hivatását.

A kiállítás a Shanghai-i Zsidó Menekültek Múzeumának anyagából jött létre, amely 1997-ben nyitotta meg kapuit. A rendezvény egyik célja, hogy a ma már Izraelben élő menekülteket emlékeztesse az akkori időkre, és bemutassa nekik, hogy miként néznek ki ma azok a negyedek, amelyekben annak idején éltek. A múzeum kurátora elmondta: számos akkori zsidó menekült látogat vissza Shanghaiba, s gyakran a családjukat is elhozzák, hogy megmutassák nekik fiatal koruk helyszíneit.

Shanghait 1943-ban lerohanták a Japánok, és az ott talált zsidókat a Hongkou nevű negyedben létrehozott gettóban gyűjtötték össze.

Forrás: Xinhua, 2012-02-24

A Gansu tartomány északnyugati részében fekvő Jiayuguan városának kormányzata a napokban megkezdte azokat a nagyszabású munkálatokat, amelyek által a kínai Nagy Fal legnyugatibb szakasza teljesen megújul. A falszakaszok mellett renoválják a Jiayuguan kaput is, amely a Ming-korban (1368–1644) a fal nyugati végpontja volt.

A felújítások mellett egy világörökségi tematikus parkot, továbbá egy látogatóközpontot is építenek. A projektre összesen 2,03 milliárd yuant (317 millió USD) költenek, ennek nagy részét a központi kormány fedezi.

A Jiayuguan átjáró 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. 1984-ben jelentősebb felújítást végeztek rajta, 1986–1989 között pedig 10 millió yuan értékben renoválták a kaput és a környező falszakaszokat.

Egy 2008-ban végzett felmérés szerint a Nagy Fal Ming-korban épült szakaszainak hossza összesen 8851,8 km, s a Fal az északkelet-kínai Liaoningban található Hushantól a Jiayuguan átjáróig húzódik. A Nagy Fal tíz tartományi jogú közigazgatási egységet szel át, amelyek a következők: Liaoning, Hebei, Tianjin, Peking, Shanxi, Belső-Mongólia, Shaanxi, Ningxia, Gansu és Qinghai.

Forrás: Xinhua, Global Times, 2011-11-18

Az Ezer Buddha barlangtemplomokról ismert ősi oázisvárosban, Dunhuangban a helyi turisztikai hivatal és a vendéglátásban érdekelt vállalkozók jelentős kedvezményeket hirdettek meg mindazoknak, akik november 1. és április 30. között látogatnak a városba.

A barlangtemplomok ebben az időszakban fél áron látogathatók. Míg a turistaszezonban egy belépőjegy 160 yuan, addig szezonon kívül 80 yuanért (12,6 USD) juthatunk be a világhírű látványossághoz. Sőt ilyenkor 5 olyan barlangot is megnyitnak a látogatók előtt, amelyek az év többi részében nem tekinthetők meg. A turistacsoportokat a környék többi látványosságánál is kedvezmények várják: például a Yueya-forrásnál – ez egy félhold alakú tó a sivatagban – tíz belépőjegy mellé kettőt ingyen adnak.

Ezen felül Dunhuangban valamennyi csillagos minősítésű hotel felére csökkentette a szobák árait. A városi kormányzat beszáll a Dunhuang és a főbb turista-kibocsátó városok – például Peking, Shanghai, Xi’an, Lanzhou és Ürümcsi – között működő légi járatok finanszírozásába is, hogy Dunhuang a szezonon kívül is megközelíthető legyen. Mindezen intézkedések fő oka, hogy a félreeső Gansu tartományban – ahol Dunhuang található – októbertől májusig minimálisra csökken a turisták száma.

Dunhuang valaha virágzó kereskedőváros volt a Selyemút mentén. Az Ezer Buddha (Mogao) barlangtemplomok freskói a kínai buddhista művészet leghíresebb alkotásai közé tartoznak. A látványosság – első kínai helyszínként – 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Forrás: Xinhua, 2011-11-03

A kelet-kínai Jiangsu tartományban a Hongze-tó alacsony vízállása miatt láthatóvá vált egy Ming-kori (1368–1644) sír néhány részlete. A síremléket a Ming-dinasztia alapítója, Zhu Yuanzhang építtette saját őseinek 1368-ban. A sírt 1680-ban öntötte el a víz, amikor a Sárga-folyó áttörte a gátjait, megváltoztatta medrét, és egyesült a közeli Huai-folyóval.

Az 1960-as években a síremlék néhány részlete és egy-két kőszobor már láthatóvá vált egy szárazság miatt. A helyi kormányzat akkoriban fontolgatta a feltárást, de a környékbeli lakosság azt kérte, hogy lehetőleg ne bolygassák az uralkodói sírt. Emellett a feltárt emlékek konzerválása is nehézségekbe ütközött volna akkoriban, így végül nem nyúltak az építményhez.

A mostani szárazság miatt jóval több látható a sírból, mint korábban. 300 év után kő boltívek, épületelemek és egy kövezett út is előtűntek a víz alól. Jó néhány tégla megőrizte cinóbervörös színét. A sír nagy része azonban továbbra is a tó iszapos feneke alatt található.

A tó hirtelen vízszintcsökkenését valószínűleg a szárazság okozta, de az is elképzelhető, hogy egy víznyelő keletkezett. Az emlékek megőrzése miatt a helyi kormányzat vizet eresztett a tóba, így a sír újra víz alá került, de nemsokára megint csökkent a vízszint. Ez arra mutat, hogy a víz – egyelőre ismeretlen útón – elfolyik valahová. Az illetékesek egyelőre szakértőkkel tanácskoznak arról, hogy miként tudnák megőrizni az emlékeket abban az esetben, ha a tó tovább apadna.

Forrás: Xinhua, 2011-05-21

A Hebei tartományi Chengde városában található császári nyaralópark az UNESCO döntése szerint a világörökség része. Ennek ellenére a Yanzhao Metro Daily információi szerint a park egy részét elkezdték luxusklubbá alakítani. A 38 ezer négyzetkilométeres helyszínen mongol jurtákat állítottak fel, ami hagyomány a chengde-i parkban: a Qing-dinasztia (1644–1911) alatt ilyen jurtákban szórakoztatták a külföldi követeket. Az újság információi szerint most toborozzák a klub első 100 VIP-tagját: a tagság 200 ezer yuanbe (30 740 USD) kerül, későbbi meghosszabbítása pedig évenként 100 ezer yuanbe (15 370 USD).

A megkérdezett illetékesek nem tudtak az ügyről: a chengde-i műemléki hivatal szerint a császári park szóban forgó részének felújítását a tartományi hatóságok kezdeményezték. A park állami tulajdon, s ennek bármiféle megváltoztatásához az Államtanács jóváhagyása szükséges, ám ilyen jóváhagyásért senki nem folyamodott.

Forrás: Global Times, 2011-05-19

58 órával azután, hogy hét műkincs tűnt el a régi császári palotából, vagyis a Tiltott Városból, a pekingi rendőrök elfogták azt a férfit, akit a lopással gyanúsítanak.

A 28 éves Shi Baikut, aki Shandong tartományból származik, de négy éve Pekingben él, egy internet caféban fogták el. Néhány műkincs is megkerült. A gyanúsított beismerő vallomást tett: elmondta, hogy nem lopási szándékkal ment a múzeumba, de ott hirtelen eszébe jutott a bűncselekmény ötlete, s elrejtőzött zárás utánig.

A műtárgyakat egy hongkongi múzeum adta kölcsön a palotamúzeumnak. Shi kilenc tárgyat lopott el, de kettőt a helyszín közelében hagyott. A kincsek 20. századi nyugati stílusú arany pénztárcák és drágakövekkel borított kinyitható zsebtükrök voltak.

Ez volt 20 év után az első lopás a Tiltott Városban. A múzeum szóvivője bejelentette, hogy az eset kapcsán felgyorsítják a biztonsági berendezések modernizálását, új biztonsági rendszerek felszerelését. Azt is elhatározták, hogy az egész múzeumot ellenőrzik, hogy kiderüljön, hiányoznak-e további műkincsek.

A Tiltott Város vezetői nyilvánosan bocsánatot kértek a kiállítási tárgyakat kölcsönző hongkongi múzeumtól.

Forrás: Xinhua, 2011-05-12

Az észak-kínai Shanxi tartomány illetékesei bejelentették: azt tervezik, hogy pályáznak az UNESCO-hoz a changpingi csatamező világörökséggé nyilvánítása érdekében.

A changpingi csata Kr. e. 262-ben kezdődött, s három éven keresztül tartott. A hosszú ütközetben Qin állam megsemmisítő győzelmet aratott Zhao fejedelemség felett, s ezzel megnyílt az út előtte a birodalomegyesítés felé. A csatában a történelmi források szerint 400 ezer Zhao-beli katonát temettek el élve Qin győztes seregei. Qin végül Kr. e. 221-ben egyesítette Kínát.

A Changpingnál zajlott csata helyszíne 10 km széles és 30 km hosszú, s ma Gaoping város külterületén található.

A környéken ma is sok minden emlékeztet az egykori döntő viadalra: található itt például „Nyíl falu” nevű település, illetve „Tábornok-hegy” nevű magaslat. A környéken sok helyen megtalálhatók a harci szekerek és a lópaták nyomai. A világörökséggé nyilvánítás nagyban hozzájárulna az egykori emlékek megőrzéséhez.

Forrás: Xinhua, 2011-05-11

A Shaanxi tartomány székvárosa, Xi’an déli külvárosában található sír a Nyugati Han-korból (Kr. e. 206–Kr. u. 9.) származik. A sír a Nyugati Han-dinasztia tábornokának, Zhang Anshinek (megh. Kr. e. 62) a családi sírkertjében található. A régészek szerint ez az egyetlen a sírkert 14 sírja közül, amelyet nem raboltak ki. Feltételezések szerint Zhang Anshi menye nyugszik itt.

Annak érdekében, hogy felkészüljenek az előkerülő műtárgyak megvédésére, a régészek egy optikai csövet juttattak be a sírkamrába. A készülék fotókat is készített, így már a feltárás előtt kiderült, hogy odabent számos tárgy található. A Kínai Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetének szakértői a sírkamra levegőjéből is mintát vettek. Ennek elemzése azt mutatta, hogy a sír légkörében 19%-os az oxigéntartalom, míg a külvilágban 21%. A metánkoncentráció 1000-szeres, a széndioxid-tartalom 10-szeres az átlagos levegőhöz képest. Ez volt az első alkalom, hogy Kínában levegőmintát vettek egy sírból, és a technikát más országokban is csak ritkán alkalmazzák.

A fotók és minták kiértékelése után néhány napon belül megnyitják a sírt.

A történeti feljegyzések szerint Zhang Anshi három Han-házi császárnak is segített hatalma megőrzésében. Három fia volt, akik közül a másodikat, Zhang Yanshout a császár nemessé avatta. Zhang Anshi sírkertjét, amely 61 600 négyzetmétert fed le, 2007-ben találták meg egy ipari park építése közben. Ebből eddig 40 000 négyzetmétert vizsgáltak át, de az eddig feltárt sírokat mind kifosztották a sírrablók. Ennek ellenére 2 000 értékes emléket találtak itt, köztük bronz-, arany-, ezüst, jáde- és kerámiatárgyakat.

Forrás: Xinhua, China Daily, 2011-04-09

Shicheng – vagyis „Oroszlánváros” – 1339 éve épült a délkelet-kínai Zhejiang tartományban. A klasszikus formában megmaradt város 1959-ben, a Xin’an-folyó vízerőművének építésekor a Qiandao-tó felszíne alá került. A National Geographic kínai kiadásának februári számában exkluzív víz alatti fényképeket közöltek a remek állapotban fennmaradt településről, ami újból felkeltette az érdeklődést Shicheng iránt.

Régészek szerint az eróziótól, átépítésektől megkímélt város afféle időkapszulaként szolgál. Fennmaradtak az épületek, falak, emlékkapuk, lépcsők stb. A városnak öt kapuja volt, egy-egy kaputoronnyal. Shichenget hat főút osztotta részekre, az utak, utcák kövezettek voltak. A történeti források szerint a Sui’an megye központjaként szolgáló városban 265 boltíves emlékkapu emelkedett.

A város a Wushi-hegyről (Öt Oroszlán-hegy) kapta a nevét.

Forrás: Xinhua, Global Times, 2011-03-18

A Hainan Yilong Városi Építési és Befektetési Vállalat Hainan tartomány Wenchang körzetében, Longkou városnál jogot szerzett egy földterület hasznosítására. A területet megtisztították, s egy ötcsillagos szálloda felépítését tervezik ide. A terület rendezésekor azonban el kellett szállítaniuk az ott álló, Mao Zedong egykori pártelnököt ábrázoló 9,9 méteres márványszobrot, amelyet a Wenchang parkban kívántak újra felállítani. A munkálatok közben a szobor öt darabra tört. Mint kiderült, a 2008. október 1-jén átadott szobor több darabból készült, amelyeket ragasztással rögzítettek egymáshoz. A szállítómunkások azonban nem tudtak erről.

Az eset nagy vitát váltott ki az internetezők körében. Sokak szerint Mao több tiszteletet érdemelt volna, sőt egyesek az ingatlanfejlesztők megbüntetését követelik. Mások szerint végül is csak egy szoborról van szó, s felesleges ekkora feneket keríteni az ügynek.

Az ingatlanfejlesztő képviselőivel a helyi hivatalnokok is találkoztak, s felszólították őket, hogy kérjenek bocsánatot a történtekért.

A vállalat végül a hinews.cn portálon bocsánatkérő levelet tett közzé, melyben többek között ez áll: „Bűnösnek érezzük magunkat a történtek miatt, és bocsánatot kérünk, amiért megsértettük sok internet-felhasználó érzéseit.” A szobrot eltörő munkások jelezték: készek részt venni egy új szobor felépítésében.

Forrás: Global Times, 2011-03-17

A Dazu járási Baoding-hegyen található barlangtemplom Ezerkezű Guanyin-szobrát (Qianshou Guanyin) 800 évvel ezelőtt, a Déli Song-korban faragták ki. Guanyin – vagyis Avalokitésvara – bódhiszattva Kínában a könyörületesség istennője.

A felújítási tervet nyolc szakértő hagyta jóvá, a Kulturális Örökségvédelmi Hatóságtól, a Palota Múzeumtól, a Kínai Nemzeti Múzeumtól és a Kínai Központi Képzőművészeti Akadémiától.

Az „Ezerkezű Guanyinnak” 1007 keze van, s mindegyik tenyerében egy-egy szemmel rendelkezik. A barlang, amelyben az istennő található, 7,7 méter magas, 12,5 méter széles. Az évszázadok során a szobor színei kifakultak, az aranyozás lekopott, s repedések is megjelentek rajta. A felújítási munkálatok úttörő jellegűek lesznek, a szakértők szerint az itteni tapasztalatok más hasonló helyszíneken is alkalmazhatók lehetnek.

A dazui sziklatemplomoknál több mint 50 ezer sziklafaragvány található, ezek közül a legkorábbi a Tang-korra (618–907) datálható. Az UNESCO 1999-ben vette fel Dazut a világörökségi helyszínek listájára.

Forrás: Xinhua, Global Times, 2011-03-11

A Tiananmen tér keleti oldalát szegélyező Kínai Nemzeti Múzeum 2007 márciusa óta volt zárva. Ez alatt jelentősen kibővítették, alapterülete 65 ezerről 200 ezer négyzetméterre nőtt. Ezzel ez lett ez a világ legnagyobb múzeuma.

Az épület eredeti építészeti stílusa nem változott. A múzeum a föld felett négy szinttel, a föld alatt két szinttel rendelkezik. Az első, második és harmadik szinten állami események és nagyszabású kiállítások kapnak helyet. A negyedik szinten, amelynek befogadóképessége 500 fő, különböző szolgáltatások (étterem stb.) lesznek elérhetők.

A föld alatt egy nyolcszáz fős vetítőtermet alakítottak ki különböző kulturális eseményekre, illetve egy 300 fős termet is kialakítottak tudományos előadások számára. Ezek mellett egy 600 négyzetméteres közösségi teret is létrehoztak. A föld alatti raktár és kiállítótér 30 ezer négyzetméteres, itt 1,2 millió műtárgy fér el. A jelenlegi gyűjtemény 1,05 millió műtárgyat – ősi cserépedényeket, bronztárgyakat, porcelánokat, festményeket stb. – tartalmaz.

A múzeum tetejét 20 ezer négyzetméteres kert fedi, ezzel ez Peking legnagyobb zöldtetője.

Forrás: Global Times, 2011-03-01

A kínai Kulturális Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös közleményben jelentette be: hamarosan a kínai állampolgároknak nem kell fizetniük, ha képzőművészeti közgyűjteményt akarnak megtekinteni.

2011 végéig az állami és a tartományi fenntartású művészeti galériákban Kína-szerte eltörlik a belépődíjakat. 2012 végére pedig minden közgyűjtemény ingyenes lesz. A közlemény azt is leszögezte: az egyes kormányzati szintek pénzügyi hivatalainak növelniük kell a galériákba és könyvtárakba történő befektetéseket, hogy azok igénybevételi díj nélkül működhessenek, és javítsák az alapvető kulturális szolgáltatások színvonalát. A közlemény felszólítja a galériákat és könyvtárakat, hogy javítsák működésük hatékonyságát, és nyújtsanak speciális szolgáltatásokat olyan különleges csoportoknak, mint a gyerekek, a vidéki bevándorlók és az idősek. A központi kormányzat meghatározott összeget fog elkülöníteni, hogy a kevésbé fejlett közép- és nyugat-kínai régiók galériáit és könyvtárait támogassa.

2008 óta a központi kormányzat által fenntartott múzeumokba és emlékházakba már ingyenes a belépés.

Forrás: Xinhua, 2011-02-10

Bruce Lee a Guangdong tartománybeli Foshan járás Jun’an nevű városkájából származott. A nemrég itt felállított 18,8 méter magas bronz alkotás a világ legnagyobb Bruce Lee-szobra. Készítője Cao Chongen, az egyik legismertebb kínai szobrász. A mű 2 millió yuanbe került, készítése 2 évig tartott. A szobrot hivatalosan november 28-án, Bruce Lee születése hetvenedik évfordulójának másnapján avatják fel. A szobor talapzatába „A Kungfu Királya” címet vésték, emellett megtalálható itt Lee életrajza és a szobor támogatóinak neve.

A világhírű Bruce Leet saját szülővárosában nem övezte különösebb kultusz, egészen addig, amíg a helyi kormányzat létre nem hozta a Bruce Lee Paradicsom nevű parkot. Az 1998-ban kialakított park 2005-ben vette fel a kungfu sztár nevét. A 2 négyzetkilométeres területen tavak, dombok, ritka madarak mellett megtekinthető itt a Bruce Lee Múzeum, amelyben a mester fegyvereit, posztereit és más emléktárgyait állították ki.

A parktól 1 km-re található Bruce Lee szülőháza, amelyet nagyapja építtetett. A szegényes ház a helyi stílusban, szürke téglából épült, fekete tetőcserepekkel. A hálószoba, vendégszoba, konyha és kert összesen csupán 51 négyzetmétert tesz ki.

A park és a szülőház egyre inkább afféle zarándokhellyé válik a kungfu rajongók körében. Fogadásukra több hotel és egy turistaközpont építését tervezik.

Forrás: China Daily, 2010-10-27

1860. október 18–19-én a harmadik ópiumháború során brit és francia csapatok törtek be a Peking északnyugati külvárosában található császári palotakomplexumba. Nagy részét lerombolták, az itt talált műkincseket elrabolták. Azóta a kínaiul Yuanmingyuannek nevezett Régi Nyári Palota Kína megaláztatásának, kifosztásának jelképe.

Az esemény 150. évfordulóján, október 18-án este nagyszabású megemlékezést tartottak a Yuanmingyuanben. Az emlékezés mellett a rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra a kiáltványra, amelyben a Yuanmingyuan vezetése felszólítja az érintetteket: adják vissza az annak idején innen elrabolt kincseket.

A műkincs-visszaszolgáltatási kampány 2006-ban indult, de nem volt túl sikeres: mindössze 85 klasszikus alkotás tért vissza a palotába. A mostani kiáltvány új lendületet adhat a mozgalomnak. Az első aláíró a kampány „arca”, Jackie Chan volt.

A Régi Nyári Palotából elrabolt műkincsek a világ számos pontjára eljutottak, s időnként aukciós házak kínálatában is feltűnnek. Legutóbb 2008-ban tört ki vita a Yuanmingyuan vezetői és a francia Christie’s között egy kínai bronz patkányfej árverésre bocsátása miatt. A szobrot akkor a kínaiaknak nem sikerült visszaszerezniük.

Forrás: Beijing News/People’s Daily Online, 2010-10-19

Shaanxi tartomány székhelye, Xi’an – különböző neveken – 11 évszázadon keresztül volt Kína fővárosa. Fénykorát a Tang-dinasztia idején, a 7–10. század között élte: ekkor a világ legnagyobb birodalmának központja volt. A Tang-korban állt a város szívében a Daming palota, a kínai császárok egyik lakóhelye.

A palota épületei már egy évezrede elpusztultak, de az elmúlt három évben – Kína egyik legnagyobb szabású örökségvédelmi projektje keretében – részben újjáépítették őket, s az így kialakított Daming Palota Nemzeti Örökség Parkot megnyitották a látogatók előtt.

Az eredeti minták alapján emelt épületek, a környező park és a most is folyó ásatásokon előkerült leleteket bemutató kiállítások új turisztikai látványosságot jelentenek, amelyeken keresztül a látogatók betekinthetnek a császárkori Kína fénykorának történelmébe, kultúrájába és hangulatába. Az élményt audiovizuális elemek – például 3 dimenziós IMAX filmek fokozzák. A Daming palota másolata a Shanghai-i Expón is megtekinthető.

Forrás: China Daily, 2010-10-14

Amikor 1931-ben a japán hadsereg elfoglalta Mandzsúriát, a nanjingi kormány illetékesei úgy döntöttek, hogy a veszélyeztetett Pekingben őrzött császári műkincseket a biztonságosabb Dél-Kínába szállítják. A nagy gondosságot igénylő művelet több évig tartott. A 13 ezer dobozba csomagolt számtalan műtárgy 10 ezer kilométert utazott vonaton, hajón és repülőn, s végül egyetlen darab sem tűnt el vagy sérült meg. A műkincsek egy része később visszakerült Pekingbe, másik részüket pedig a Taibei-i Palotamúzeumba szállították.

A Tiltott Város Shenwumen kapujának kiállítási csarnokában megrendezett mostani tárlat a két Palotamúzeum munkatársainak együttműködésével jött létre. A három hónapos kiállításon 400 dokumentum, fotó és műtárgy tekinthető meg. A pekingi és taibei-i szervezők a kiállítás előtt kéthetes tanulmányúton vettek részt, követve a műkincsek útját. Itt szemtanúkkal, szemtanúk gyermekeivel és helyi történészekkel konzultáltak a 7–8 évtizeddel ezelőtti szállítási munkálatokról, s tapasztalataikat a kiállításba is beépítették.

A kiállítás az egykori műkincsmentők mellett a Tiltott Város építésének 590-edik, a Palotamúzeum megnyitásának 85-ödik évfordulójáról is megemlékezik.

Forrás: Global Times, 2010-09-28

Az 44 méter magas vörös tégla és gránit Óratorony, mely a Star Ferry komp Tsim Sha Tsui állomásának közelében emelkedik, Hongkong egyik híres műemléke és szimbóluma. Eredetileg az itt található vasútállomás időjelzőjeként szolgált, de amikor az állomást 1975-ben elköltöztették, az 1920-ban Nagy-Britanniában készült harangot is leszerelték. Azóta vasútállomásokon és raktárakban őrizték.

Most azonban a tulajdonos vasúttársaság a harangot Hongkong városának adományozta, s az öntvény – amely eredetileg negyedóránként jelezte az idő múlását – visszakerült a helyére. A neki helyet adó tornyot 1990-ben minősítették műemlékké. A harang hangja kellemes emlékeket ébreszt hongkongiak több nemzedékében, hiszen szerves része volt a város régi életének.

Forrás: Xinhua, 2010-09-18