...szerkezet, amely a fekete lyukak kutatását segítheti elő. Su Dingqiang, a Kínai Tudományos Akadémia tagja emellett nagy reményeket fűz a gamma sugarak vizsgálatát célzó projekthez is, amely francia közreműködéssel valósul majd meg. Az akadémikus hozzáfűzte, hogy Kína távlati célja egy csillagvizsgáló létrehozása az Antarktiszon.

Forrás: Global Times

A Külföldi Szakértők Ügyeinek Állami Hatósága bejelentette: tovább folytatódik az a program, amelynek keretében tíz év alatt 500–1000 kiemelkedő tudóst, szakembert csábítanak Kínába, hogy részt vegyen a kulcsfontosságú iparágak, illetve a társadalom és gazdaság fejlesztésében.

A kormány által finanszírozott programban a kiválasztott szakemberek fejenként egymillió yuant (158 373 USD) kapnak megélhetési költségekre. Emellett 3–5 millió yuant is adnak nekik tudományos kutatásaikra.

A hatóság közleménye szerint a pályázók nem lehetnek kínaiak, és életkoruk nem haladhatja meg a 65 évet. Három évig (36 hónapig) folyamatosan Kínában kell dolgozniuk, s évente csak 3 hónapot tölthetnek máshol.

A hatóság főigazgatója, Zhang Jianguo bejelentette: a külföldi szakértők első csoportjának anyagait már áttanulmányozták, emellett 95 olyan alprogramot hagytak jóvá, amelyhez külföldről kívánnak szakértőket vagy szakértői csoportokat Kínába hívni. A főigazgató szerint a program elsősorban a kulcsfontosságú iparágak technológiájának fejlesztésére fókuszál.

Forrás: Global Times, Xinhua, 2012-01-11

Az Állami Áramszabályozási Bizottság legutóbbi jelentése szerint Kína szélenergia-előállításai kapacitása megközelítette a 40 millió kilowattot. A 2011-es év első tíz hónapjában a szélturbinák 58,3 milliárd kilowatt-órányi áramot állítottak elő, ez az előző év hasonló időszakához képest 57%-os emelkedést jelent. Jelenleg a teljes kínai áramtermelés 1,5%-a származik szélenergiából.

Augusztus végén 486 szélerőmű működött országszerte, ezek összkapacitása 39,24 millió kilowatt volt. Ezzel Kína már világelső, ráadásul 13,77 millió kilowattnyi kapacitás most áll kiépítés alatt.

Becslések szerint Kína szárazföldön 2,38 milliárd, tengeren 200 millió kihasználható szélenergia-készlettel rendelkezik.

Forrás: Xinhua, Global Times, 2011-12-05

Az utóbbi időben évről évre növekedett a Kínában levédetett találmányok és fejlesztések száma, s a Thomson Reuters hírügynökség friss előrejelzése szerint 2011-ben Kínában fogják bejegyezni a legtöbb szabadalmat.

Kínában szinte minden szektorban folyamatosan növekszik az új szabadalmak száma. 2010-ben 230 ezer szabadalom született, míg 2006-ban ez a szám mindössze 90 ezer volt.

Ugyanakkor nemzetközi szabadalmi védelemért a kínai feltalálóknak csak 5,6%-a folyamodik. Ugyanez az arány az USA-ban 48,8%, Japánban 38,7%.

Forrás: Global Times, 2011-11-17

A belső-mongóliai Ordosz városában nemrég bejelentették: egy tucatnyi marhán és juhon próbálják ki azt az új rendszert, amely lehetővé teszi az állatok követését műholdas helymeghatározó rendszeren keresztül. Az állatokra szerelt készülék segítségével a pásztorok a falujuk honlapján követhetik a csordát, de akár SMS-értesítést is kaphatnak a jószágok mozgásáról.

A rendszert a Huadong Tanárképző Egyetem, a Belső-mongóliai Tanárképző Egyetem és a helyi állattenyésztési hivatal szakemberei közösen fejlesztették ki.

A GPS-es követés nemcsak arra jó, hogy munkaerőt szabadítson fel az állatok mellől, hanem alkalmas arra is, hogy idejekorán figyelmeztessen a túllegeltetés vagy egy-egy járvány veszélyére.

Egy készülék ára 200–400 yuan között mozog, a beépített funkciók számától függően. A beépített elemek 3 évig működőképesek. A fejlesztők szerint tömeges alkalmazás esetén a rendszer még olcsóbb lenne. Egy marha ára 7000 yuan, ehhez képest a készülék ára viszonylag alacsony.

Belső-Mongóliában 93 millió marhát és juhot tartanak, s ezzel ez a terület Kína fő állattenyésztő központja.

Forrás: Xinhua, 2011-11-03

A Qihoo 360, Kína legnagyobb ingyenes vírusirtó programjának gyártója felmérést készített a Kínában használt számítógépek bekapcsolásával kapcsolatos problémákról. Eszerint Kínában naponta 150 millió komputert használnak, de tízből hat nem működik problémamentesen: lassan működnek, s bekapcsolás után hosszú idő alatt áll fel csak a rendszer.

A lassú felállásért és működésért a bekapcsoláskor automatikusan elinduló programok nagy száma tehető felelőssé, amelyek nagyban rontják a hatékonyságot. A Qihoo 360 szerint a 10 ezer leggyakoribb automatikusan induló program kétötöde teljesen felesleges.

Egy átlagos kínai számítógép 56 másodperc alatt válik használatra késszé, de 380 ezer gépnek több mint 5 percig tart, amíg minden alapprogramja betöltődik. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a maguktól induló, „autorun” programok kedvelt célpontjai a hackereknek.

2011 január végéig 328 millió kínai telepítette gépére a Qihoo 360 ingyenes biztonsági szoftverét.

Forrás: Xinhua, 2011-05-11

A Sichuan tartományi Xichang műholdkilövő központban egy Hosszú Menetelés–3A rakétával fellőtték az űrbe a Beidou, vagyis Iránytű nevű műholdat. A műhold a már az űrben lévő hét másik társával együtt Kína saját műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerének eleme lesz. A kész rendszer 30 műholdból fog állni.

A nyolcadik műhold pályára állításával létrejön a kínai navigációs rendszer gerince. A következő két évben további műholdakat fognak fellőni, 2012-ben a rendszer képes lesz szolgáltatásokat nyújtani az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Olyan területeken lesz használható, mint a térképészet, a halászat, a közlekedés, a meteorológia és a telekommunikáció.

2020-ban a kínai rendszer az egész földgolyót lefedi majd.

Forrás: Xinhua, China Daily, 2011-04-10

A mágneslebegtetésű vasutakat (maglev), amelyek jóval takarékosabbak, gyorsabbak és halkabbak, mint a hagyományos vasutak, mindeddig elsősorban hosszabb távokon alkalmazták. Egy maglev szerelvény sebessége elérheti a 450 km/órát. 2005-ben azonban Japánban átadták az első alacsony sebességű maglev vonalat, amely a városi közlekedést szolgálja.

A napokban a kínai fővárosban is elkezdtek építeni egy városi maglev pályát, így Kína lesz a második ország, amely alacsony sebességű mágnesvasúttal rendelkezik. A 10 km-es vonal a pekingi Mengtougou kerületi Shimenyinget köti össze a Shijingshan kerület Pingguoyuan állomásával. Az új szakasz a pekingi metróhálózat S1 vonalának része lesz, 2013-ra fejezik be, és 100-120 km/óra sebességgel közlekednek majd rajta a szerelvények.

A projekt azt bizonyítja, hogy Kína képes az alacsony sebessségű maglev technológia ipari hasznosítására. Shenzhen városa is fontolgatja, hogy 8-as számú vonalát ugyanezzel a technológiával építi meg.

Az új pekingi maglev vonal becslések szerint 300 millió yuanbe (4,6 millió USD) kerül kilométerenként, ami valamivel több, mint a könnyűvasutak ára, de olcsóbb, mint a metróké. Ez utóbbi kilométerenként 600 millió yuanbe kerül.

A maglev vonal építésének megkezdésével azonos napon hét pekingi metrószakasz építése is megindult. Összesen 82 milliárd yuan (12 milliárd USD) befektetésével a nyolc új vonal 113,7 km hosszú lesz, s 2013–2015 között készülnek majd el. Pekingben összesen 16 metróvonal áll építés alatt.

Forrás: Xinhua, 2011-02-28

A kitelepítés a Hubei és Henan tartományban található Danjiangkou víztározó mellett élőket érinti. A tározó a kiindulópontja a dél-észak vízelterelési rendszer középső nyomvonalának. Eddig 149 ezer lakost telepítettek át Hubei és Henan más részeibe.

A nagyszabású dél-észak vízelterelési program célja, hogy a vízben gazdag déli Jangce-völgyből vizet juttassanak a szárazsággal küzdő észak-kínai területekre. Ha elkészül, a rendszer három – egymással párhuzamosan futó – vonalból fog állni: egy keletiből, egy középsőből és egy nyugatiból.

A középső vonal 2014-re készül el. Ennek mentén összesen 345 ezer embert fognak áttelepíteni.

Forrás: Xinhua, Global Times, 2011-02-26

A kínai fővárosban jó ideje mesterségesen szabályozzák, hogy mikor essék a hó. Ezt úgy érik el, hogy különböző vegyszereket juttatnak a felhőkbe. A kínai interneten azonban sokan feltették a kérdést: vajon e vegyszerek nem veszélyesek-e a környezetre és az emberek egészségére?

A kínai Meteorológiai Hatóság Időjárás-módosítási Központjának illetékesei a napokban hivatalosan cáfolták, hogy az általik használt technológia káros lenne az egészségre. Nyilatkozataik szerint katalizátorként ezüst-jodidot használnak, de csak egész kis mennyiségben: egy-egy havazás előtt 13 kg ezüst-jodidot szórnak szét a felhőkben Peking kilenc kerülete és külvárosa felett, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre 1,3 gramm vegyszer jut. Így a mesterségesen előidézett hóesés – a meteorológusok szerint – nem veszélyesebb, mint a természetes módon elinduló havazás.

Forrás: Global Times, 2011-02-17

A papagáj méretű dinoszaurusz attól különleges, hogy mellső végtagjain csak egy-egy ujjal rendelkezik. Ilyen őslényt korábban nem ismertek. A ujjat valószínűleg hangyák kiásására használhatta a Linhenykusnak elnevezett lény – a nevét onnan kapta, hogy a belső-mongóliai Linhe város mellett találtak rá.

A maradványra – egy csontváz részeire – egy kínai, amerikai és brit tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport bukkant, amelyet a kínai Xu Xing vezetett. A felfedezést a napokban publikálták a Kínai Tudományos Akadémia ülésén. A Linhenykus a theropodák („szörnylábúak”) családjába tartozik, amely elsősorban húsevőkből áll. A theropodákból fejlődtek ki a mai madarak.

A theropodák rövid mellső végtagokkal rendelkeztek, s a hátsó végtagjaikon jártak. Mindeddig csak háromujjú változataikat ismerték.

Forrás: Xinhua, 2011-02-03

A Fang Zhouzhi nevű tudós arról híres, hogy rendszeresen leplez le tudományos csalásokat. Most azt álltja: a Keleti Han-dinasztia (25–220) alatt élt Zhang Heng híres szeizmográfja nem volt képes a földrengések észlelésére.

A Zhang Heng-féle készülék egy gömbszerű fémszerkezet volt, amelyből nyolc irányban nyolc sárkányfej lógott ki. Ha valahol földrengés volt, akkor az abba az irányba mutató sárkány szájából kiesett egy golyó. Ez volt a világ első földrengésjelzője, s a készülék szinte minden kínai történelemkönyvben szerepel. Az eredeti szerkezet nagyjából ezer éve elveszett, csak a leírásai maradtak fenn, illetve néhány modern másolat készült róla.

Fang Zhouzhi átvizsgálta a földrengésjelzővel és a földrengésekkel kapcsolatos történeti feljegyzéseket, s szerinte annyi bennük az ellentmondás, hogy egyáltalán nem igazolják a szeizmográf működőképességét. Fang arra is rámutat, hogy 2005-ben a Kínai Földrengésügyi Hatóság munkacsoportja felállította a Zhang Heng-féle szerkezet pontos hasonmását, de ez, bár azóta jó néhány földrengés történt, egyet sem jelzett közülük.

Az internetes kommentelők jelentős része csalódottságának adott hangot, hiszen a világ első szeizmográfjára sok kínai nagyon büszke volt.

Forrás: Global Times, 2010-12-03

A Harbini Technológiai Intézet Apple-rajongó munkatársai saját kutatócsoportot hoztak létre, hogy az iPhone kezelését kényelmesebbé tegyék a kínai felhasználók számára. Azok a megoldások ugyanis, amelyeket az Apple dolgozott ki, igencsak nehézkesek, s azt tükrözik, hogy az amerikai cég nemigen törődik a kínai vásárlók igényeivel. A kutatócsoport azt reméli, hogy fejlesztésével sikerül felhívnia Steven Jobs Apple-főnök figyelmét a kínai felhasználókra.

A 12 tagú kutatócsoport 2008-ban jött létre, miután az egyik programozó vett egy iPhone-t, és bonyolultnak találta a kínai szövegbevitelt. A WI-InputMethod elnevezésű új fejlesztés hatalmas szókészlettel rendelkezik, képes kijavítani a felhasználó mondatait, és maga is eltanulja használójának nyelvhasználati szokásait. Így jóval gyorsabban lehet vele gépelni. A program elkészítéséhez az internetes hozzászólók tanácsait is felhasználták.

Az ingyenes WI-InputMethod a napokban került fel az intézet honlapjára, s egy nap alatt 7000-en töltötték le, ami miatt a honlap egy ideig elérhetetlenné is vált. A program más Apple-rajongói oldalakra is felkerült, de az október végén megnyílt kínai Apple Store-ban nem érhető el, noha az iPhone 4 Kínában is igen kelendő.

A harbini kutatók jelenleg az iPad kínai szövegbeviteli módszerén dolgoznak.

A kutatócsoport elmondása szerint a legnagyobb gondot a cég hozzáállása jelentette: az Apple ugyanis nem támogatja, hogy külsős fejlesztők alkalmazásokat írjanak termékeire, így már kész hivatalos programokat kellett megfejteniük és módosítaniuk. Azt remélik, hogy fejlesztésüket szabadalmaztatni tudják, s az bekerül az Apple hivatalos kínálatába.

Forrás: People’s Daily, Xinhua, 2010-11-13

A vállalatóriás 7,5 millió dollárt fektet a neves Qinghua Egyetemmel közösen felállítandó kutatóközpontba, amely kabinberendezések, új anyagok, számítógépes rendszerek és dizájn fejlesztésével fog foglalkozni. A következő öt évben évi 1 millió dollárt fordítanak a munkára. A Boeing azt is tervezi, hogy közös kutatásokat indít a Kínai Társadalomtudományi Akadémiával is, e projekt célja algából kinyert, repülőgépekben használatos bioüzemanyagok vizsgálata lesz.

A megegyezés szerint a kutatási eredményeket mindkét fél felhasználhatja.

Forrás: People’s Daily Online, 2010-10-21

Jiangxi tartományi régészek a jövő hónapban víz alatti kutatásokat indítanak a Poyang-tóban, kínai legnagyobb édesvizű tavában. Ez lesz az első kínai vízi régészeti vállalkozás, mely édesvízi leletek feltárására irányul.

A projekt első szakaszában a Poyang-tó Laoyemiao nevű részének hajóroncsait és egyéb történelmi emlékeit térképezik fel. A Laoyemiao valójában egy keskeny csatorna, amely a Poyang-tavat összeköti a Jangcéval. Itt haladtak el többek között a híres jindezheni porcelánt szállító hajók. A csatornában – nem teljesen ismert okok miatt – rengeteg hajó süllyed el: a statisztikák szerint csak az elmúlt 60 évben több mint 100 hajó veszett oda vagy tűnt el errefelé. Ezért is hívják a Laoyemiaót Kína Bermuda-háromszögének. A környék fontos csaták helyszíne is volt, a Ming-dinasztiát megalapító Zhu Yuanzhang például itt győzte le egyik legfontosabb riválisát, Chen Youliangot. A régészek tehát értékes leletekre számíthatnak.

A kínai vízi régészet az 1980-as években született meg, ekkor kezdtek elsüllyedt hajókat felkutatni. Az utóbbi években a kutatások feltételei jelentősen javultak, ma már a legmodernebb, világszínvonalú technikák állnak a kínai régészek rendelkezésére. Eddig a tengeren elsüllyedt roncsok feltárására koncentráltak – a legnagyobb sikert 2007-ben a Song-kori Nanhai 1. nevű hajó feltárásával aratták –, de most a belső vizekre is figyelmet fordítanak. A Laoyemiao után a Jangce és a Huai-folyó Anhui tartományi szakaszainak feltárása következik.

A kutatásokban más tudományágak képviselői – meteorológusok, geológusok, hidrológusok – is részt vesznek, így a természettudósok munkája nyomán talán a Laoyemiao titkára is fény derül.

Forrás: Xinhua, 2010-10-21