...előtt. A nagyszabású rendezvény, amelynek keretében 200 kiállítást lehetett megtekinteni Peking több mint 150 pontján, kb. 5 millió látogatót vonzott. Az esemény egyik fő helyszínét a belvárosi hutong - negyed jelentette, ahol a tervezők a 21. századi formatervezést ötvözték a régi hagyományokkal, bemutatva az ódon épületek különféle felhasználási módjait a modern korban. A design-héten emellett számos külföldi művész is képviseltette magát Nagy-Britanniától Brazíliáig. A szervezők szerint ez mindenképpen jó hatást gyakorol majd a kínai designra is, hiszen egy ilyen rendezvény –bár még nem tekinthető annyira jelentősnek és ismertnek, mint a nyugati ehhez hasonló események- kiváló alkalmat jelent a párbeszédre, egymás munkájának, elképzeléseinek megismerésére.

Kép forrása: wallpaper.com

Forrás: www.globaltimes.cn

A Shaanxi tartomány fővárosában, Xi’anban működő Északnyugati Egyetem campusán nemrég lelepleztek két istennőszobrot: az egyik a görög Pallasz Athénét, a másik a kínai Nüwát ábrázolja. A szobrok érdekessége, hogy az arcuk az egyetem igazgatótanácsának két tagjáét, egy bizonyos Guóét és Liét mintázza. A szobrok melletti felirat szerint – amelyet az egyetem Modern Főiskolai Karának dékánja írt – Guo és Li különösen sokat tettek az intézményért.

A szoborállítás heves reakciókat váltott ki az interneten. Egyesek sérelmezték, hogy istennőkként jelenítenek meg két földi nőt, ami sértő a görög és kínai istennők számára. Mások szerint viszont a két istenség arcát soha senki nem látta, így nem lehet probléma a modellek személye.

Az egyetem illetékese szerint a campuson 50–60 olyan szobor áll, amely az iskoláért különösen sokat tett személyeket örökíti meg valamilyen formában.

Forrás: Global Times, 2011-12-08

Lu Xun (1881–1931) eredeti neve Zhou Shuren volt. Sokan a legnagyobb modern kori kínai íróként tartják számon. Fia, Zhou Haiying 1929-ben született Shanghaiban.

Zhou Haiying az 1950-es években a Pekingi Egyetemen fizikát tanult, majd a Távközlési Hatóságnál helyezkedett el. Élete nagy részében a rádiós kommunikáció szakértőjeként tevékenykedett. A halálesetet a Rádió-, Film- és Televízióügyi Állami Hatóság, a Távközlési Hatóság utódszervezete tette közzé honlapján. A nagy író fiát a pekingi Babaoshan temetőben helyezik végső nyugalomra.

Zhou Haiying könyvet írt édesapjáról „Lu Xun és én 70 éven át” címmel.

Forrás: Xinhua, 2011-04-07

A China Guardian műkincsárverésén 308 millió yuant (46,4 millió USD) fizettek egy Wang Xizhi nevéhez köthető kalligráfiáért. Ezt az összeget kínai aukción csak Huang Tingjian kézitekercse múlta felül, amelyért 2009-ben 436,8 millió yuant kapott az eladó.

Wang Xizhit, aki a Kr. u. 4. században élt, a legnagyobb kínai kalligráfusként tartják számon. Egyetlen eredeti műve sem maradt fenn, művészetét csak másolatokból ismerjük. A most elkelt „Nyugalom és béke tekercs” (Ping’an tie) jó minőségű másolat, amelynek tulajdonosai a Yuan-dinasztiáig (1271–1368) folyamatosan visszakövethetők. Készítésének pontos dátuma nem ismert, de szakértők szerint valamikor a 7. században festhették. Első említése egy 1049–1063 között megjelent könyvben található. A műkincs eredetileg kilenc sorból állt, de kétfelé választották. Az eladott darab – amely 24, 5 cm hosszú, 13,8 cm magas – az első rész, ez négy sort tartalmaz negyvenegy írásjeggyel.

A kínai műkincspiac az utóbbi időkben folyamatosan bővült. Míg 2009-ben az amerikai és brit piac zsugorodott, a kínai forgalom elérte a 830 millió USA dollárt. Ez a világforgalom 17,4%-át tette ki, míg a 2008-as összeg csak a 7,7%-át.

A China Guardian őszi aukcióját november 20-23. között tartották, s kínai festmények, kalligráfiák, porcelánok, ékszerek, szobrok, bélyegek, érmék, könyvek, kéziratok kerültek kalapács alá. A Wang Xizhi-kalligráfia megvásárlójának kilétét az aukciós ház nem fedte fel.

Forrás: Xinhua, 2010-11-20

...A Textilvárosban valaha szövetgyárak működtek, mára az üres ipari épületekbe műtermek, galériák, művészeti iskolák települtek. Jelenleg 60–70 művész és képzőművészetet tanuló diák él itt. A Textilváros lakói itt szabadon alkothatnak, pezsgő közösségi életet élhetnek, élővé teszik a lerobbant negyedet, s új turistaattrakciót is jelentenek a régi műemlékeiről ismert városban.

A művészeti negyeddé alakult gyártelepnek azonban komoly gondokkal kell szembenéznie, amelyeket éppen a hely divatossá válása okoz. A terület tulajdonosa egy nagy állami vállalat, amely az elmúlt években a duplájára emelte a bérleti díjat (egy szobrászstúdió esetén ez négyzetméterenként havi 6 yuan – 0,9 USD – volt, mára 12 yuanre nőtt). Ezt az összeget a művészek nem vagy csak nehezen tudják kifizetni, a helyi kormányzat pedig nem ad támogatást nekik. A számlafizetés megtagadása miatt több helyen kikapcsolták az áramot. A Textilváros sikeresebb alkotói nagyobb városok hasonló negyedeibe költöztek.

Az itt élők szerint a Textilvárost érdemes lenne fenntartani. Szerintük a pekingi és shanghai-i művésznegyedekkel ellentétben a xi’ani hely nem üzletiesedett el, a csendes, barátságos környék és a jó közösség ideális helyszín az alkotásra. A lakók számára az nyújt reményt, hogy a terület fél év múlva a város Baqiao kerületének kezelésébe kerül, s a helyi hivatalnokok talán fogékonyabbak lesznek az igényeikre, mint a jelenlegi tulajdonos.

Forrás: Xinhua, Global Times

A nemzetközi állatvédő szervezetek támogatásával megrendezett kiállításra kínai egyetemisták több mint tizenkétezer pályamunkája érkezett be, a szervezők ezekből válogattak. A műalkotások arra hívják fel a figyelmet, hogy a világon évente több millió állatot mészárolnak le szükségtelenül, csupán a divat kedvéért. A rendezvénynek különös súlya van Kínában, amely a világ egyik legnagyobb irhaexportőre, s ahol nincs állatvédelmi törvény.

A nyúlbunda az egyik legdivatosabb viselet, ám egyetlen bundához 30–40 nyulat kell megölni, méghozzá – az irha épségének megőrzése érdekében – meglehetősen kegyetlen módon. A közönségszavazást Zhang Qian shanghai-i diák nyerte, akinek „Kérlek, ne vedd le a ruhám!” című munkája egy életéért könyörgő nyulat ábrázol.

Forrás: Xinhua, 2010-09-21