Zhang Shuhua, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Információ és Intelligencia Intézetének vezetője a Népi Politikai Tanácskozó Testület éves ülésén szólalt fel. A professzor szerint az angoltanulás – amely előfeltétele a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak – elvonja a diákok figyelmét szakirányú tanulmányaikról. Sokan csak azért nem kerülnek be felsőoktatási intézménybe, mert nem sikerül jól az angol tesztjük a felvételin, attól függetlenül, hogy milyen szakra mennének. Munkahelyi előléptetéseknél és fizetésemeléseknél is elvárhatják az angoltudást, akár kell az alkalmazottaknak használniuk idegen nyelvet a munkájában, akár nem. Sok embernek sosincs szüksége nyelvtudásra, mégis sok energiát kell angoltanulásra fordítaniuk, ami nyilvánvaló pazarlás.

Zhang Shuhua felszólalása nagy vitát váltott ki az interneten, a Sina Weibo nevű mikroblog-szolgáltatónál egy-két nap alatt kilencven ezren szóltak hozzá a témához. Voltak, akik egyetértettek a professzorral, s például arra panaszkodtak, hogy míg sokan az angol miatt nem kerülnek be a választott szakjukra, mások, akiknek alapvető ismereteik sincsenek specializációjuk tárgyáról, angoltudásuk miatt felvételt nyernek. Mások szerint azonban az angol elengedhetetlen Kína nemzetközi kommunikációjához és a tudományos munkához. Voltak hozzászólók, akik azt javasolták, hogy az angoltanulás választható lehetőség legyen az iskolákban, s az egyetemistáktól is attól függően várjanak el nyelvtudást, hogy pályafutások során kívánják-e használni. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a nyelvtanítás Kínában nem elég hatékony, túlságosan a vizsgákra koncentrál a valós kommunikációs készségek helyett.

Forrás: Global Times, Xinhua, 2013-03-14

A Konfuciusz Intézetek Központjának (Hanban) terveiről a központ igazgatója, Xu Lin asszony tájékoztatta a sajtót. Elmondása szerint, míg jelenleg 400 Konfuciusz Intézet működik a világ 100 országában, 2020-ban már közel 500 nagyvárosban lesz ilyen intézmény. A Konfuciusz Tantermek – kisebb fiókintézmények – száma 2015-re 1000-re növekszik, s a regisztrált tanulók száma eléri az 1,5 milliót.

Xu Lin szerint a Hanban mindeddig tízezer nyelvtanárt és önkéntest küldött a világ különböző részeibe a Konfuciusz Intézetekbe, s jelenleg tanárhiánnyal küszködik. A közeljövő prioritása a nyelvtanárképzés lesz, emellett létrehozzák az önkéntesek adatbázisát, felgyorsítják a tananyagfejlesztést, és fejlesztik az online szolgáltatásokat.

A Hanban támogatni fog egyes intézeteket abban, hogy haladó kínai nyelvi kurzusokat és modern Kína-tanulmányok programokat indítsanak, valamint ösztönözni fogják hagyományos kínai gyógyászatra, harc-, konyha- és képzőművészetekre specializálódó Konfuciusz Intézetek alapítását. Támogatni fogják továbbá, hogy az intézetek és tantermek integrálódjanak befogadó országuk oktatási rendszerébe, és hogy minél több diákjuk Kínában folytathasson tanulmányokat.

Forrás: Xinhua, 2013-03-11

A Kelet-kínai Tanárképző Egyetem és a shanghai-i Huangpu kerületi kormány megállapodást írt alá, melynek értelmében megvizsgálják a lehetőségét egy csak fiúk számára nyitott felső-középiskola megnyitásának. Az iskola a Shanghai 8. sz. Középiskola égisze alatt fog működni.

Az ötletet az adta, hogy a középiskolás fiúk a koedukált iskolákban egyfajta „férfiassági válságot” élnek át: fizikailag és érzelmileg gyengék, lány osztálytársaik tanulmányi eredményei jobbak az övéknél.

Az új fiúiskolában különleges tantervet követnek majd, amely jobban alkalmazkodik a fiatal fiúk igényeihez és képességeihez. Azt, hogy van kereslet ilyen jellegű intézményre, középiskolás fiúk és szüleik körében végzett felmérések igazolják.

Az iskolába önkéntes alapon lehet majd beiratkozni, s a diákok nem lesznek elzárva ellentétes nemű társaiktól, iskolán kívül továbbra is tarthatnak velük kapcsolatot. Az iskolát fokozatosan hozzák létre, először két kísérleti osztályt indítanak 60 fővel a 8. számú középiskolában.

A közvélemény megosztott az ügyben: sokan diszkriminatívnak tartják az ötletet, míg mások szerint bátor reformintézkedésről van szó, hiszen az oktatásnak nemcsak a regionális és intézmények közötti különbségeket kell kezelnie, hanem a nemek közöttieket is.

Forrás: Global Times, Xinhua, 2012-03-24

A Tibeti Autonóm Terület kormányának emberi erőforrás és szociális biztonság főosztálya bejelentette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felsőfokú oktatási intézményt végzett fiatalok álláshoz jussanak. A helyi kormány erőfeszítéseinek eredményeként már tavaly is csaknem 100%-os volt a friss diplomások elhelyezkedési rátája: a 12 407 végzett diákból 12 322-en találtak munkát. Ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy a munkához jutott diplomások aránya 2006–2010 között csak 84% volt.

A kormányzat új közszolgálati pozíciókat fog teremteni a friss diplomások számára, emellett ösztönözni fogja a fiatalokat, hogy Tibeten kívül is keressenek munkát. A tavalyi évtől fogva a kormány készpénzes juttatásban részesíti azokat a képzett fiatalokat, akik magánvállalkozásoknál helyezkedtek el, emellett tandíjtámogatást vagy a diákhitel leírását ígéri azoknak, akik legalább öt éven keresztül a magánszférában dolgoznak.

Az idén Tibetben diplomát szerzők száma eléri a 13 ezer főt.

Forrás: Xinhua, 2012-03-13

A kínai országos felvételi vizsga (gaokao) egyszerre lesz egyre fontosabb és egyre kevésbé fontos, ahogy bővülnek a kínai diákok választási lehetőségei.

Az idei évtől fogva a Sydney-i Egyetem felvételi vizsgaként elfogadja a kínai gaokaót, vagyis az ide jelentkező kínai diákoknak nem kell külön készülniük az ausztráliai vizsgákra. Kevésbé tekintélyes ausztrál egyetemek már korábban is felvettek kínai diákokat a gaokao alapján.

Az egyre szélesebb körű elfogadottsággal nemcsak a kínai felvételi nemzetközi presztízse emelkedik, hanem egy régi probléma is megoldódni látszik. Korábban az egyetemre készülő kínai diákoknak már igen korán el kellett dönteniük, hogy kínai vagy külföldi felsőoktatási intézménybe próbálnak meg bekerülni. Csak nagyon kevés diák volt ugyanis képes arra, hogy mind a kínai, mind a tengerentúli vizsgára eséllyel felkészüljön. A gaokao nemzetközi érvényessége ezen a helyzeten változtat, a diákok ugyanazzal a vizsgával sok helyre jelentkezhetnek.

Ennek ellenére egyre több kínai fiatal dönt úgy, hogy meg sem próbálkozik az – egyébként rendkívül kemény – kínai felvételi vizsgával. 2009-ben 840 ezer középiskolát végzett diák döntött úgy, hogy nem teszi le a gaokaót; 2010-ben már 1 millió volt a vizsgát kihagyók száma. Többségük azért döntött így, mert külföldi egyetemen kívánt továbbtanulni.

A múltban kevés kínai diák ment külföldre rögtön a középiskola után, az utóbbi időkben azonban növekszik az ilyen fiatalok száma. Ennek egyik oka az, hogy egyre több jómódú család engedheti meg magának gyermeke tengerentúlra küldését, a másik pedig az, hogy a külföldi intézmények is egyre szívesebben toboroznak kínai diákokat. Szakértők szerint további okként a kínai felsőoktatási intézményekre jellemző problémák is szerepet játszanak. Az egyes kínai egyetemekre jellemző életidegen tananyag és elavult oktatási módszerek miatt sokan külföldi egyetemek mellett döntenek – ez a verseny viszont hosszú távon oda vezethet, hogy a kínai iskolák kénytelenek lesznek megreformálni magukat.

Forrás: Xinhua, 2012-03-01

A kínai Oktatási Minisztérium közleményt adott ki a Kínában tanuló külföldi diákokról. A dokumentumból kiderül: 2011-ben 194 országból összesen 292 611 diák folytatta tanulmányait kínai főiskolán, egyetemen vagy egyéb oktatási intézményben. Ez a diákszám 10,38%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

A diákok közül 25 687 tanult a kínai kormány ösztöndíjával, 14,73%-kal több, mint korábban. A fennmaradó létszámot az önköltséges hallgatók tették ki, az ő számuk 9,98%-kal nőtt egy év alatt.

A legtöbb diák a Koreai Köztársaságból jött Kínába; őket követték az USA-ból és a Japánból érkezők.

A közlemény szerint a tengerentúli diákok fogadása fontos részét képezi a kínai oktatás fejlesztésének. A jövőben Kína igyekszik tovább javítani az oktatásirányítást, illetve az oktatás színvonalát a külföldi hallgatók számára.

A tervek szerint 2020-ra az ország évi 500 ezer diákot fog fogadni.

Forrás: Xinhua, 2012-02-28

Menesztették a guangzhoui (kantoni) műszaki egyetem tanulmányi ügyi igazgatóját – aki a művészeti felvételi vizsgákért felelős volt –, miután rendőrségi ügy lett a legutóbbi rajzvizsgákból. Több mint 430 diák ügyét vizsgálták meg, és kiderült, hogy közülük 103 maga helyett mással rajzoltatta meg a vizsgamunkáját. A csaláson kapott diákok eredményeit törlik, felvételijük érvénytelennek minősül, és a vizsgával nem próbálkozhatnak meg a jövő évben sem. A botrány azután tört ki, hogy a diákok szülei feljelentést tettek az ügyben a helyi oktatási hatóságoknál.

A guangzhoui műszaki egyetem az egyik legfontosabb azon guangdongi intézmények közül, ahol a tartományban művészeti felvételi vizsga tehető. A tartományban összesen 9 ilyen vizsgaközpont működik, ezek 157 guangdongi egyetem és főiskola vizsgáztatását végzik. Az idén január 30. és február 22. között megrendezett megméretéseken 180 ezer diák vett részt.

A helyi vizsgáztatási hatóságok felszólították az információval rendelkezőket, hogy tegyenek feljelentést a további csalási ügyekről. Megígérték, hogy a hasonló esetek megakadályozása érdekében a vizsgarendszer minden szintjén fokozzák az ellenőrzést.

A 103 most lebukott diák többsége Xiaozhou falubeli festészeti stúdiókkal készíttette el vizsgamunkáját. Xiaozhou a Haizhu kerületben található Guangzhoui Szépművészeti Akadémia közelében található, s a községben számos engedély nélkül működő stúdió van a 16 engedéllyel rendelkező mellett. Hozzáértők szerint egy-egy „helyettesítő” művész akár 200 ezer yuant (31 700 USD) is megkereshet egyetlen hónap alatt.

A Haizhu kerületi kormányzat vizsgálatot akart folytatni a xiaozhoui műhelyekben, de többségüket zárva találták. Oktatási szakértők szerint az egész kínai vizsgáztatási rendszerben számos kiskapu és csalási lehetőség található, ezek megszüntetésére további erőfeszítésekre van szükség.

Forrás: China Daily, Xinhua, 2012-02-24

A kínai Oktatási Minisztérium friss statisztikái szerint a tanulmányait külföldön folytató kínai diákok száma tavaly 19,3%-kal nőtt az előző évhez képest.

E diákok 93%-a – vagyis 314 800 fő – saját költségein tanult, míg a maradék állami ösztöndíjjal vagy munkáltatója támogatásával utazott külföldre.

A külföldről visszatérő kínai diákok száma is nőtt: 2011-ben 186 200 fiatal tért haza, ami 38,08%-os emelkedés 2010-hez képest. A visszatért diákoknak több mint 90%-a – 169 200 fő – önköltséges volt.

1978-tól, a reform és nyitás meghirdetésétől 2011 végéig több mint 2 millió kínai diák tanult külföldön, közülük 818 400-an tértek haza.

Forrás: Xinhua, 2012-02-11

A Cnr.cn beszámolója szerint idén ősztől ingyenesek lesznek Tibetben az iskola előtti nevelőintézmények. Ezzel Tibet lesz az első olyan tartományi szintű terület, ahol az oktatás 15 éven keresztül ingyenes. Ebben benne foglaltatik a három év óvoda, a hat év általános iskola, a három év alsó-középiskola és a három év felső-középiskola.

A kormányzat azt tervezi, hogy a közeljövőben 2,6 milliárd yuant (412 millió USD) fektet a tibeti oktatásba. Heping, a tibeti oktatásügyi hivatal elnöke szerint idén tíz kétnyelvű óvodát, három felső-középiskolát és három szakközép-iskolát építenek a nemzetiségi autonóm területen.

Forrás: China Daily, 2012-01-17

A Pekingi Városi Oktatásügyi Bizottság tíz évre szóló tervezetet bocsátott ki a kínai főváros nemzetközi oktatási körülményeinek javítására. A terv szerint a jövőben egy kollégiumban lakhatnak a külföldi és a kínai diákok, s az órarendjük is közelíthet egymáshoz. A külföldi hallgatókat ösztönözni fogják, hogy lépjenek be iskolájuk diákszervezetébe – ez a lehetőség eddig csak a kínaiaknak volt fenntartva.

Egyelőre egy kísérleti program indult el a terv végrehajtására néhány olyan egyetem, közép- és általános iskola részvételével, amelyekben külföldi diákok is tanulnak. A terv ütemezése, határidői még nem nyilvánosak.

2011-ben 184 országból több mint 90 ezer külföldi diák tanult Peking 81 egyetemén, illetve 95 közép- és általános iskolájában. A más országból érkező tanulók száma előrejelzések szerint 2020-ra 180 ezerre fog emelkedni.

A bizottság terveiben az is szerepel, hogy javítják a külföldi diákoknak nyújtott iskolai szolgáltatásokat, emelik az orvosi ellátás színvonalát, és hatékonyabban segítenek nekik balesetek vagy vészhelyzetek esetén.

Szakértők szerint ugyanakkor a diákok kívánságait is figyelembe kell venni, s nem szabad kényszeríteni őket az együtt élésre és tanulásra. Az eltérő kulturális háttér ugyanis konfliktusokhoz is vezethet.

Forrás: Global Times, 2012-01-11

A Shaanxi tartomány fővárosában, Xi’anban működő Északnyugati Egyetem campusán nemrég lelepleztek két istennőszobrot: az egyik a görög Pallasz Athénét, a másik a kínai Nüwát ábrázolja. A szobrok érdekessége, hogy az arcuk az egyetem igazgatótanácsának két tagjáét, egy bizonyos Guóét és Liét mintázza. A szobrok melletti felirat szerint – amelyet az egyetem Modern Főiskolai Karának dékánja írt – Guo és Li különösen sokat tettek az intézményért.

A szoborállítás heves reakciókat váltott ki az interneten. Egyesek sérelmezték, hogy istennőkként jelenítenek meg két földi nőt, ami sértő a görög és kínai istennők számára. Mások szerint viszont a két istenség arcát soha senki nem látta, így nem lehet probléma a modellek személye.

Az egyetem illetékese szerint a campuson 50–60 olyan szobor áll, amely az iskoláért különösen sokat tett személyeket örökíti meg valamilyen formában.

Forrás: Global Times, 2011-12-08

Több kínai egyetemen a férfivécék egy részét nőivé kellett alakítani, mert míg a lányvécék előtt sorok kígyóztak, a férfi mosdókat alig használta valaki. Ez csupán egyik hatása annak, hogy a kínai felsőoktatás kezd elnőiesedni. Például a Kínai Kommunikációs Egyetemen – ahol a férfivécék felét minősítették át – kommunikációtudomány szakon 22 lányra 9 fiú jut, míg a nemzetközi újságírás szakon 47 lányra 4 fiú. Számos más egyetemen is hasonlóak az arányok, különösen a társadalomtudományok, nyelvek, média és tanárképzés területén.

1957-ben a hallgatóknak csupán 23,2%-a volt lány, s még 1988-ban is csak 33,4%-a. 2007 volt az első olyan év, amikor több női egyetemista volt, mint férfi, s a lányok arányának növekedése azóta is folyamatos.

Például Henan tartományban 56 341 fiú és 64 386 lány jelentkezett a 2012-es egységes felvételi vizsgára bölcsész és társadalomtudományi mesterképzésre, és a női jelentkezők jellemzően jobban teljesítenek. Sok egyetemet manapság gúnyosan „apácazárdának” neveznek. Természetesen olyan szakok is vannak, ahol a fiúk alkotják a többséget. Egyes intézmények ezért összefognak, s találkozókat szerveznek diákjaik számára, hogy elősegítsék a különböző nemű fiatalok ismerkedését.

Az arányok eltolódása a munkaerőpiacra is kihat. Sok cég magasabb kritériumokat szab a női jelentkezőknek, mert ilyenből jóval több van.

Az egyik vagy másik nem túlsúlya sok szakértő szerint egészségtelen, hiszen ebben a korban a fiúk és lányok között egészséges kommunikációra van szükség. Vannak olyanok is, akik szerint viszont jót tehet a hölgyeknek, ha nem kell elszenvedniük azt a társadalmi nyomást, amivel a fiútársakkal való együtt tanulás jár.

Forrás: Global Times, 2011-12-06

A Fujian tartományi Anxi városában, a kínai wulong (oolong) tea otthonában megkezdődött az első kínai „teaegyetem” építése. Az intézmény a helyi kormányzat tervei szerint 2012 őszétől várja majd a hallgatókat.

A Fujiani Mezőgazdasági és Erdészeti Egyetem keretébe működő intézmény BA szintű programokat kínál majd a teával kapcsolatos tudományok területén.

Lan Siren, az egyetem rektora elmondta: a teával foglalkozó kínai cégeknek óriási szükségük van képzett terjesztési, menedzsment- és üzleti szakemberekre. Az új képzések ezt a hiányt pótolják majd. A rektor azt is elmondta: az intézmény 500 millió yuanes (78 millió USD) építési költségeinek több mint a felét Anxi tartományból elszármazott üzletemberek adományaiból fedezik.

Anxi járásban évente 45 ezer tonna tealevelet termelnek, ami egyharmada egész Kína wulong-termesztésének. A leghíresebb itteni teafajta a Tieguanyin, ez a külföldiek körében is a legismertebb kínai élelmiszeripari márkák közé tartozik.

Forrás: China Daily, Xinhua, 2011-11-13

A pekingi, nem kormányzati Mycos Intézet nemrég publikálta kutatási jelentését, amely szerint a kínai egyetemekről és főiskolákról minden tanévben kihullik a hallgatók 3%-a, vagyis 500 ezer diák.

A kínai oktatási minisztérium azonban cáfolta az eredményeket: hivatalos adatok szerint a lemorzsolódási arány sokkal alacsonyabb: 0,75%, vagyis évi 160 ezer fő. A cáfolat szerint csak a minisztérium ismeri a pontos számokat, mert ez rendelkezik naprakész adatokkal az elektronikus felvételi rendszeren és a felsőoktatási adatbázison keresztül.

A Mycos Intézet azt állítja, hogy a kutatását a minisztérium adataira alapozta, amelyeket egy 2008-as szemináriumon hoztak nyilvánosságra.

Forrás: Global Times, Xinhua, 2011-10-22

A Kínában könyvelőként dolgozni kívánóknak le kell tenniük az egységes Kínai Országos Hiteles Könyvelő Vizsgát. Nagy botrányt váltott ki, hogy az idén szeptember 17–18-án megrendezett vizsga előtt a tesztkérdések és a helyes válaszok egyes internetes fórumokon is feltűntek. A vizsgára jelentkezők azt is elmondták, hogy az elmúlt hónapokban számtalan SMS-t és telefont kaptak, amelyekben pénzért kínálták nekik a vizsgakérdéseket.

A pontosságra és megbízhatóságra építő szakma egész hitelessége veszélybe kerülhet a botrány miatt – vallják szakértők. A vizsgán ugyanis a lelkiismeretesen tanulókkal szemben előnybe kerülnek azok, akik hozzájutottak a kérdésekhez.

Az ügyben az illetékes hatóságok átfogó vizsgálatot indítottak.

Forrás: Global Times, Xinhua, 2011-09-22

A kínai Oktatási Minisztérium egyik szóvivője kijelentette: az oktatási intézményeknek „demokratikus csatornákon keresztül” kell véleményeket és visszajelzéseket gyűjteniük az oktatóktól és diákoktól, mielőtt nevet adnak egy iskolaépületnek.

A bejelentés apropóját az adta, hogy a közelmúltban éles nyilvános vita zajlott le egy egyetemi névadással kapcsolatban. A világhírű Qinghua Egyetem ugyanis az adományozó ruhaipari cég után a Jeanswest nevet adta egyik épületének. Sokak szerint az egyetem „eladta magát”, s az ügy jól jelzi az egyetemek „hanyatló szellemiségét”; mások szerint viszont természetes, hogy egy oktatási épületet építésének finanszírozója után neveznek el.

A hasonló ügyek jogi szabályozása nem egyértelmű: egy 1997-es szabály szerint oktatási épületeket és tantermeket nem lehet személyek vagy vállalatok után elnevezni, s ha valaki mégis kivételt akar tenni, azt a felsőbb hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Ugyanakkor 2004-ben az Államtanács eltörölte az Oktatási Minisztérium jogosultságát az iskolaépületek névadásának felülvizsgálatára és jóváhagyására.

A szóvivő jelezte: „A minisztérium nagyra értékeli az oktatással kapcsolatos adományokat, és reméli, hogy az adományozók és megadományozottak meg tudnak egyezni olyan nevekben, amelyek egyszerre fejezik ki az adományozók iránti hálát és az iskola fejlődési célkitűzéseit.”

Forrás: Xinhua, 2011-05-27

A kínai Oktatási Minisztérium körlevélben jelentette be: új programot indít „Sport és Művészet 2+1” címmel, hogy fejlessze a kilencéves kötelező közoktatásban a gyerekek művészi tehetségét és sportbeli képességeit. A minisztérium szerint e két képesség javítása nagyban hozzájárulhat a diákok későbbi kibontakozásához.

A program keretéül a Nemzeti Hosszú Távú Oktatásfejlesztési Reformterv (2010–2020) szolgál, amely előírja az általános és középiskolák számára, hogy diákjaikat sokoldalúan fejlesszék: többek között figyeljenek az erkölcsi, szellemi, fizikai, esztétikai és a karrierrel kapcsolatos képességekre.

A körlevél szerint minden iskolának részletes programot kell kidolgoznia arra, hogy valamennyi diák legalább két sportágban és egy művészeti ágban járatossá váljék.

A rendelkezések megosztják a közvéleményt: sokan már eddig is különórákra járatták gyerekeiket, hogy ilyen képességekre szert tegyenek; mások azonban tartanak attól, hogy a sport és a művészetek iránt nem érdeklődő gyerekeket hátrány érheti.

Forrás: Global Times, 2011-05-24

Idén először jelentkezhetnek az északnyugat-kínai Xinjiang Ujgur Autonóm Terület középiskolát végzett diákjai hongkongi és makaói egyetemekre – jelentette be Xinjiang oktatásügyi hivatalának szóvivője.

Azok a xinjiangi diákok, akik idén részt vesznek az országos felsőoktatási felvételi vizsgán, 16 különböző egyetemre jelentkezhetnek Hongkongban és Makaón. Ezek közül 15 Hongkongban, 5 Makaón található. Olyan nagynevű intézmények vannak közöttük, mint a Hongkongi Egyetem, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem és a Makaói Egyetem.

Az itt szerzett végzettséget a szárazföldi Kínában is elismerik.

Forrás: Xinhua, 2011-05-22

A neves pekingi Qinghua Egyetem, amely több más elitegyetemmel együtt az országostól független felvételi rendszert működtet, az idei évtől fogva a testnevelési felmérést is részévé tette felvételi vizsgájának.

Az eredmény azonban katasztrofális volt: a résztvevő 700 középiskolás több mint fele elbukott a testnevelés vizsgán. Az egyetem illetése jelezte: a közoktatásnak jóval nagyobb súlyt kellene helyeznie a fizikai nevelésre, mivel a diákok teljes körűen egészséges fejlődéséhez a testi képességek is hozzátartoznak.

Forrás: Global Times, 2011-04-17

Komoly vitát váltott ki Chongqing egyik középiskolájának kezdeményezése, aminek keretében a diákok fakultatív órán vallási tárgyú irodalmi művekkel ismerkedhettek volna meg. A középiskola az órarend átalakítása során 26 fakultatív tárgyat ajánlott a diákoknak, köztük költészettel, filozófiával, matematikával és logikával kapcsolatos órákat. Különösen népszerűnek bizonyult a vallási tárgyú irodalmi művek bemutatását célzó kurzus, ahová a meghirdetett 50 helynél lényegesen több jelentkezés érkezett. Deng Xiaopeng, az iskola igazgató-helyettese szerint a tanóra célja az lett volna, hogy a nyugati és keleti irodalom összehasonlítása révén szélesítse a diákok műveltségét és fejlessze személyiségét.

Sokan azonban úgy vélték, hogy a kurzus keretében valójában vallásos nevelés folyik, és a spirituális szempontból még nem elkötelezett diákokat nem kívánt külső hatások érhetik. A vegyes reakciókat látva a helyi hatóságok a kurzus törlésére utasították az iskolát. A kínai oktatási törvény szerint az állami oktatásban vallási természetű kérdéseknek nincsen helyük, és ennek megfelelően a Biblia az iskolákban csak mint tisztán irodalmi mű tanítható. A kínai hatóságok több esetben kifogásolták már, hogy külföldi oktatók által tartott, hivatalosan nyelvi és kulturális témájú előadásokon valójában térítés folyt.

Ye Xiaowen, a vallási ügyekért felelős hatóság volt vezetője arról tájékoztatta a China Daily-t, hogy szakértők jelenleg is dolgoznak vallási tanulmányokhoz használható egyetemi tananyagok kidolgozásán. Tervek szerint Kína első ilyen tárgyú tankönyve jövő év elejére készül el, és ettől kezdve a kínai egyetemisták rendszerezett módon ismerkedhetnek meg a világvallások alapjaival. (Szerk.: Bóka János.)

Forrás: China Daily, 2011-04-14

A kínai Oktatási Minisztérium illetékese nemrég nyilvánosságra hozta a külföldön tanuló kínaiakkal kapcsolatos legfrissebb adatokat. Ezek szerint 2010 végén 1,27 millió kínai diák tanult külföldi oktatási intézményekben, s ezzel Kína az az ország, amely a világon a legtöbb hallgatót küldi külföldre tanulni.

A múltban a tanulni vágyó kínaiak jellemzően állami ösztöndíjakkal jutottak külföldre, de ma már 93%-uk saját maga fedezi költségeit. Az érintettek 91%-a az alábbi tíz országban tanul: USA, Ausztrália, Japán, Nagy-Britannia, Dél-Korea, Kanada, Szingapúr, Franciaország, Németország, Oroszország.

1978 és 2010 vége között a külföldön tanuló kínaiak 66%-a, összesen 630 ezer fő tért vissza Kínába diplomaszerzés után. Ám csak 2010-ben már 140 ezer diák tért haza, ami 25%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Forrás: Global Times, 2011-04-13

Az országos könyvelői vizsgára jelentkezők nemrég e-mailt kaptak két gazdasági könyvkiadó vállalattól, amelyben ez állt: az általuk kiadott, a vizsgán számon kért tankönyvek megvásárlásáról szóló igazolásokat csatolni fogják a jelöltek „megbízhatósági aktájához”. Az e-mail a kínai pénzügyminisztérium vonatkozó rendelkezésére hivatkozott. A „megbízhatósági akta” tartalma fontos a munkába álláshoz szükséges igazolások megszerzéséhez.

A vizsgán számon kért tankönyvek és tesztfüzetek 13 kötetből állnak, s összesen 463 yuanbe (70,8 USD) kerülnek. Az egyik kiadó illetékese elmondta: rendszerük rögzíti, ha a vizsgázó az interneten legálisan megrendelte a tankönyveket, de a vásárlást a kijelölt könyvesboltokban kapott számlával is igazolni lehet. Ugyanakkor azt is jelezte: az e-mailben csak tanácsolják, de nem teszik kötelezővé a könyvek megvásárlását.

A pénzügyminisztérium egyik alkalmazottja közölte: a vizsga letételének nem feltétele a könyvek legális beszerzésének bizonyítása, az utóbbi csak a jelölt becsületességének igazolására szolgál. A rendelkezést azért hozták, mert az utóbbi években elterjedtek a tankönyvek kalózkiadásai, s az új szabály a szerzői jogok védelmét és a szerzői jogokkal kapcsolatos tudatosság fokozását célozza.

Sokan azonban tiltakoznak az új rendszer ellen: aki például a barátai könyveiből szeretne tanulni, az sérelmezi, hogy ezt becstelenségnek tartják. Mások jelezték: korábban megbuktak a vizsgán, s szeretnének a régi könyveikből felkészülni, de ezek eredetét nem tudják igazolni.

Forrás: Global Times, 2011-04-13

Nagyszabású akciót tartott a rendőrség Peking Haidian kerületében, amelyben számos egyetem található, és sok külföldi lakik. Az ellenőrzés során 500 külföldi állampolgár útlevelét, vízumát és lakóhely-bejelentési iratait vizsgálták meg.

Az akció azonban nemcsak az ellenőrzésről szólt: a Haidian Kerületi Beutazási és Kiutazási Igazgatási Osztály kétnyelvű brosúrákat osztogatott, amelyben tájékoztatták a külföldieket a vízumigénylési és lakóhely-bejelentési ügyintézés menetéről. Ezzel egy időben közlekedésbiztonsági felvilágosítást is tartottak, és tanácsokat adtak a motorlopások megelőzéséről. Az akcióban 100-an vettek részt, köztük 20 külföldi lakos és diák.

A hatóság évente kétszer rendez hasonló kampányt a külföldiek tájékoztatására, s mindegyik alkalomnak más a fő témája. Az idei témát a megszaporodó motorlopások, illetve az illegális motorvezetés adták. De volt már téma a távközlési visszaélések elhárítása és a biztonságos utazás is.

A környéken egyre több külföldinek lopják el a robogóját, ugyanakkor az is problémát jelent, hogy sok külföldi nem ismeri a motorvásárlásra és -vezetésre vonatkozó szabályokat. Ezért a rendőrség ingyen motorzárakat osztott az érdeklődőknek, és brosúrákban tájékoztatta őket a motorozás feltételeitől.

Forrás: Global Times, 2011-04-13

...Központjának professzora, Dong Fan a Sina.com-on vezetett mikroblogján kijelentette: azon diákjai, akik 40 éves korukban nem rendelkeznek legalább 40 millió yuannel, ne látogassák meg őt, és ne hivatkozzanak rá mint a tanárukra. Azt is hozzátette: „felsőoktatási végzettséggel szegénynek maradni: kudarc és szégyen”.

A bejegyzések hatalmas vitát váltottak ki az internetezők körében, mivel a gazdagságkultusz a felsőoktatásban igen érzékeny téma.

Az Ifeng.com oldalon végzett felmérés szerint a 124 ezer válaszadó 78,8%-a nem érezné életét sikertelennek, ha nem halmozna fel 40 millió yuant. 44% szerint a gazdagság nem a siker egyetlen mércéje, 26% pedig teljes mértékben elutasította Dong véleményét.

Voltak azonban olyanok is, akik kiálltak Dong mellet: szerintük a felsőfokú tanulmányoknak épp az a lényege, hogy az ember pénzt kereshessen, és gondoskodhasson szeretteiről.

Dong Fan mikroblogjában tisztázta korábbi szavait. Kijelentette: célja az volt, hogy kemény munkára ösztönözze hallgatóit. S megjegyzése csak az ingatlanszakmában elhelyezkedőkre vonatkozott, nem minden hivatásra. Dong szerint a 40 millió egyáltalán nem számít nagy összegnek egy ingatlanos területen dolgozó, mesterdiplomával rendelkező vezető menedzsernek.

A Zhaopin.com nevű állásközvetítő oldal felmérése szerint Kínában egy friss BA diplomás havi keresete átlagosan 2 321 yuan, míg MA szintű diplomával 3 254 yuant lehet keresni. Egy másik felmérés szerint az ingatlanszakma Kínában a második legjobban fizetett ágazat: az ingatlanosok átlagosan évi 66 700 yuant visznek haza.

Forrás: Xinhua

A Kelet-kínai Jiaotong Egyetem Technológiai Intézetének vezetői új rendelkezéseket bocsátottak ki, hogy mérsékeljék a hallgatók alkoholfogyasztását. Az új szabályok szerint az egyetemi kampusz közterületein – a menzákon, éttermekben és egyéb nyilvános helyeken – a diákok nem fogyaszthatnak alkoholt. A kampusz területén ezután nem szabad alkoholos italokat árulni.

A rendelet megszegőinek súlyos büntetésekkel kell szembenézniük: például nem kaphatnak ösztöndíjat, és nem veszik fel őket a Kínai Kommunista Pártba.

A női hallgatók támogatják a szabályozást, a férfi diákok többsége azonban ellenzi. Ők azt mondják, hogy az ivás afféle társasági esemény, amely elősegíti az egymás közötti kommunikációt, barátok szerzését. Ráadásul ezután előfordulhat, hogy sok hallgató kiköltözik a kampuszról, vagy kijár inni a városba.

Az illetékesek szerint a rendelkezések a diákok fizikai és mentális egészségének megőrzését szolgálják.

Forrás: Global Times, 2011-03-22

A Tongbai járásban található intézet 2005-ben nyerte el az Állami Vallásügyi Hatóság jóváhagyását, hogy főiskolai jellegű alapképzést folytasson. Az első felvételi vizsgát néhány napja rendezték meg, a száz jelentkezőből végül harmincat vettek fel. A vizsgán kínait, angolt, történelmet, politikai és buddhizmussal kapcsolatos ismereteket kértek számon.

A jelentkezőknek jó fizikai állapotban kell lenniük, 18 és 35 év között. Emellett azt is elvárják tőlük, hogy buddhista szerzetesként éljenek, és hajlandók legyenek leborotválni a fejüket.

A képzés négy évig tart. A vallási tárgyak mellett a diákok angolt, számítógép-használatot és harcművészeteket is tanulni fognak. A napirendjük szerint a diákok reggel 5:00-kor kelnek, 8:30-tól órákon lesznek, s este 10:00-kor fekszenek le. A képzés ingyenes, sőt a hallgatók ösztöndíjat is kapnak.

Ebben az évben még csak férfiak jelentkezhettek, mert az új intézmény még nem tudja megoldani a különböző nemű hallgatók képzését. Később azonban nők is tanulhatnak itt.

A program elvégzése után a diákok szabadon választhatnak pályát. Elmehetnek szerzetesnek vagy apácának egy kolostorba, de visszatérhetnek a világi életbe is.

Forrás: Global Times, 2011-03-01

A Nemzetközi Matematikai Olimpiákra (IMO) való felkészülés szerves része lett sok kínai gyermek életének. Az IMO típusú versenyeken, vizsgákon való jó szereplés ugyanis javíthatja a fiatalok kilátásait arra, hogy elit intézményekben tanulhassanak tovább. Ezért az iskolákban IMO-különórák sora indul.

A China Youth Daily által végzett, 11 050 fő bevonásával zajlott vizsgálat szerint a megkérdezettek 80%-a szerint jó lenne megreformálni vagy eltörölni az IMO-különórákat. 78% szerint a diákok túlzott számban tanulnak az IMO-ra. A válaszadók egyharmada maga is vett részt IMO-felkészítésen, s több mint egynegyedük tervezi, hogy saját gyerekét beíratja ilyen tanfolyamra.

75% szerint az IMO-láz fő oka az, hogy az intenzív matematikai képzés segít a diákoknak bekerülni a jobb oktatási intézményekbe, s csak 8% mondta, hogy a gyerekek matek iránti érdeklődése okozza az IMO-különórák népszerűségét. A válaszadók több mint fele szerint az IMO-oktatás hátrányai súlyosabbak, mint amekkora előnyökkel a gyakorlat jár. Egyötödük gondolja úgy, hogy az előnyök és a hátrányok egyensúlyban vannak.

A jelentés készítői számos érintettet megkérdeztek az IMO-üggyel kapcsolatban. Egy szülő, akinek most ment óvodába a gyereke, azt mondta, hogy valószínűleg fog a gyereke IMO-órára járni. Még ha a gyermeket nem érdekli is a matematika, kénytelen lesz különórákat venni, nehogy lemaradjon társaihoz képest, s elessen a jobb lehetőségektől. Egy megkérdezett általános iskolai matektanár szerint az IMO-őrület az általános iskolákban, különösen azok hatodik – utolsó – évfolyamában tetőzik. A jelenség oka, hogy a jobb középiskolák jelentős része külön felvételit tart, amelyeken az IMO-kompetenciákat is számon kérik. Mivel az oktatási erőforrások Kínában rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg, mindenki szeretne elit intézménybe kerülni, így hatalmas a nyomás a gyerekeken.

A középiskolások számára azért fontos az IMO, mert a sikeres versenyszereplésekért számos felsőoktatási intézmény pluszpontokat ad a gaokaón, az országos felvételi vizsgán. Ugyanakkor több intézmény már nem ad extra pontokat, így az ide jelentkezők számára az IMO-képzés tulajdonképpen értelmetlen.

Egy középiskolai igazgató szerint a kínai oktatási rendszerben az IMO-képzés eltorzult, túlságosan haszonelvűvé vált, és elüzletiesedett. Egy másik igazgató azonban kijelentette: az IMO-t nem érdemes démonizálni.

Forrás: Global Times, 2011-02-15

Egy nemrég megjelent internetes írás azt állította, hogy Hunan tartományban a helyi pénzügyi szervek olyan tanároknak is fizetést utalnak, akik már régóta nem tanítanak az állami iskolákban.

A Yongzhou megyei Ningyuan járásban élő informátor szerint járásában csaknem száz olyan tanár kap fizetést, aki kilépett az állami iskolából, s egy részük magánintézményekben tanít, jó fizetésért. A hírt egy helyi napilap is közzétette. A helyi hatóságok utánajártak az ügynek, s kiderült, hogy az értesülés igaz: 60 olyan tanárt találtak, akiknek az iskola a távozásuk után is évekig fenntartotta státuszát, és nem vette le őket a fizetési listáról. Így – ha az évi 20 ezer yuanes (3 ezer USD) tanári minimálbérrel számolunk – összesen nagyjából 1,2 millió yuant (182 ezer USD) fizettek ki érdemtelenül a helyi kormányzatok. A helyi oktatási iroda személyzeti osztályvezetője szerint a tanárok az iskolaigazgatóval való „jó kapcsolatuk” miatt kaphatták meg megszolgálatlan bérüket.

Yongzhou megye egy másik járásában, Linglingben 109 olyan tanárt találtak, aki munka nélkül vehetett fel fizetést. Egyik kollégájuk szerint a kilépett tanároknak 10 ezer yuant (1517 USD) kellett adniuk az iskolaigazgatónak, hogy rajta maradhassanak a fizetési listán. Az itteni hatóságok nem voltak hajlandók válaszolni az újságírók vonatkozó kérdéseire, sőt jelezték nekik: jobb, ha nem foglalkoznak a témával.

Oktatási szakértők szerint a korrupt gyakorlat rendkívül káros. Nemcsak azért, mert rontja az értékes munkát végző tanárok besorolását, és csökkenti juttatásaikat, hanem mert negatív színben tünteti fel az egész tanári pályát és a tanárokat.

Forrás: Global Times, 2011-02-15

A pekingi egyetemek egy külön e célra kifejlesztett alkalmazás segítségével a leadott diplomamunkákat összevetik egy hatalmas tudományos adatbázissal. A program megjelöli, hogy a szakdolgozatok mely része „lopott”, s ha az ilyen részek aránya meghalad egy bizonyos százalékot, akkor a hallgató nem kaphat diplomát.

Mostanában azonban az interneten olyan szolgáltatók sora jelent meg, amelyek – átlagosan 150 yuanért (23 USD) – hasonló vizsgálatot végeznek el a szövegekkel a dolgozatok leadása előtt, s elmondják a hallgatóknak, miként kell módosítaniuk munkájukat, hogy a szoftveres ellenőrzésen ne bukjanak le. A „szakdolgozat-vizsgálat” kifejezésre keresve az internetes keresők ezer ilyen szolgáltatót dobnak ki, a legnagyobb cégnek havi 1500 kuncsaftja van. A cégek – valószínűleg egyetemi kapcsolataikon keresztül – hozzáférnek a hivatalos tudományos adatbázisokhoz.

A plágiumügyek elterjedtségéhez hozzájárul, hogy végzésük időszakában a hallgatók már az álláskereséssel vannak elfoglalva.

Forrás: Global Times, 2011-01-05

...Általános Iskolájában megnyílt az első iskolai szexuális felvilágosító központ, s ezzel együtt az intézményben – Kínában először – a szexuális felvilágosítás az általános iskolai hivatalos tananyag részévé válik.

Az órákat a Pekingi Erdészeti Egyetem Nemi Kutatási Intézetének szakértői tartják, s a kerület összes általános iskolása látogathatja őket. Szakértők szerint a fiatalok szexualitással kapcsolatos problémáira manapság már nem az önmegtartóztatás propagálása, hanem a szexuális egészségre vonatkozó tudás terjesztése lehet a megoldás. Így készíthetők fel például a diákok a nem kívánt terhességek elkerülésére.

A tanórák része egy anatómiai rajzfilm megtekintése, illetve az ellenkező nem vécéjének meglátogatása is. A diákoknak félévenként két ilyen foglalkozást tartanak. A programot az Anzhenli iskolakörzet mind a tizenhárom általános iskolájára kiterjesztik.

A projekt előkészítéseként az iskola 800 szülőnek küldött ki kérdőíveket, s a válaszok feldolgozásakor kiderült: a szülők 90%-a szerint a kínai gyerekek nem részesülnek megfelelő szexuális felvilágosításban, s örvendetes lenne az ilyen irányú tanórák bevezetése.

Forrás: Global Times

Xu Lin, a Konfuciusz Intézeteket felügyelő Kínai Nyelvoktatási Tanács (Hanban) vezetője a konferencián elmondta: világszerte több mint 40 millió külföldi tanul kínaiul.

2010-ben 40 új Konfuciusz Intézet és 97 Konfuciusz Tanterem (Intézet alá rendelt fiókintézmény) nyílt, s 8 új ország csatlakozott a programhoz. Jövőre 2000 új tanárt és 3000 önkéntest küldenek külföldre, kiképeznek 10 ezer kínai anyanyelvű és 10 ezer külföldi kínai nyelvtanárt.

Eddig 322 Konfuciusz Intézet és 369 Konfuciusz Tanterem létesült a világ 96 országában, ezekből a gyakorlatban 303 intézet és 265 tanterem kezdte meg a működését. Az intézményeknek 2010-ben 360 ezer regisztrált diákjuk volt, ami 130 ezerrel több, mint tavaly. Az intézetek 16 ezer kurzust és 8 ezer kulturális eseményt tartottak, összesen 5 millió ember részvételével, ez kétszerese a tavalyinak. Az intézetekben 2010-ben 4109 teljes vagy részmunkaidős tanár tanított, 1000-rel több, mint tavaly. A tanárok fele Kínából érkezett.

A Konfuciusz Intézetek idén 167 millió USD-ral gazdálkodhattak, ennek az összegnek nagyjából a fele külföldről származott. Egy átlagos Konfuciusz Intézet 500 ezer USD-t, egy Konfuciusz Tanterem 60 ezer USD-t kap.

Forrás: Xinhua, China Daily, 2010-12-13

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévente elvégzi az úgynevezett PISA-felmérést, amellyel az egyes országok 15 éves diákjainak különböző képességeit mérik fel. Az idei felmérésben 70 ország és régió félmillió diákja vett részt.

A szövegértés területén az egész világon a shanghai-i gyerekek teljesítettek a legjobban. Az átlagpontszám itt 556 volt. Az országok sorában Dél-Korea és Finnország végzett az élen (539, illetve 536 pont). Jól teljesített Hongkong is (533 pont). Az OECD-átlag 494 pont volt, ennek a közelében teljesített például az USA, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Magyarország. A legalacsonyabb pontszámot a mexikói középiskolások kapták (425).

Shanghai matematikában és természettudományokban is jól áll. Az itteni diákok egynegyede „fejlett matematikai gondolkodási képességekről tett tanúbizonyságot összetett problémák megoldásában”, míg az OECD-átlag csupán 3% volt.

Az OECD főtitkára szerint a felmérés megmutatta, hogy a „gazdag, jó oktatással rendelkező”, illetve a „szegény, rossz oktatással rendelkező” országok felosztás mára idejétmúlttá vált.

Forrás: Xinhua, Global Times, 2010-12-08

A Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetem egy sor irányelvet adott ki a kínai mint idegen nyelv tanításával kapcsolatban, s ennek alapján jó néhány eddig tanított szót törölni kell az új szavak listájáról. Az irányelveket eljuttatják a külföldieket tanító kínai tanárokhoz. Az előző hasonló irányelvsorozatot 1992-ben adták ki, azóta számos változás történt.

A törölt szavak között egyebek mellett kihalt politikai terminusok szerepelnek, mint például a „kommuna” (gongshe) és a „bázisterület” (genjudi). Az „ördög” (guizi) szót a japánellenes háborúban gyakran használták az ellenségre – ezt most kiveszik a tankönyvekből, hogy ne sértsék senki érzékenységét.

Sok tanár azonban úgy véli, hogy az ilyen szavak ismerete nélkülözhetetlen Kína történelmének és kultúrájának megértéséhez, így benne kéne maradniuk a tananyagban. Már csak azért is, mert sok külföldi egyetemista kifejezetten kedveli az ilyen kifejezéseket.

A megtanulandó szavak listájára az irányelv szerint jó néhány új kifejezést is fel kell venni. Ilyen például a „mobiltelefon” (shouji), az internet (wangluo) és a „fellépni az internetre” (shangwang). A kínai szlenghez tartozó szavak – például a mostanában különösen divatos geili („király”, „nagyszerű”) – nem szerepelnek az új listán, de az illetékesek szerint ezeket a tanórákon az oktatók külön elmagyarázhatják.

A rendelkezések a jövő év februárjában lépnek hatályba.

Forrás: Global Times, 2010-12-01

A Zhejiang tartományi Ningbóban megrendezett III. Globalizációs és Gazdasági Konferencián többen a kínai munkaerőpiac kilátásait elemezték.

Albert Park, az Oxford Egyetem Kína-szakértője szerint Kínában prioritásként kezelik a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek számának növelését, s a gazdaság a munkaintenzív termeléstől fokozatosan halad az innovációra alapuló struktúra felé. Ugyanakkor sok diplomásnak rövid távon alacsonyabb fizetéssel kell megelégednie, mint amilyet elvárna. Park szerint a kínai gazdaság hamarosan fel fogja szívni a növekvő számú diplomás munkaerőt.

A kínai Oktatási Minisztérium júliusi adatai szerint 1,76 millió friss diplomás volt munka nélkül, vagyis az idén júniusban végzett hallgatók 27,8%-a.

Park kutatásai szerint a felsőoktatásban való részvétel megtérülési rátája - vagyis az, amennyivel a diplomások többet keresnek, mint a középiskolát végzettek - az 1988-as 12%-ról a 2000-es évek elejére 40%-ra nőtt. A kínai munkaerőpiacon a diplomások aránya 10% alatt van, úgyhogy bőven van tér a növekedésre. Dél-Koreában például ez az arány 90%. A jelenlegi problémákat az okozza, hogy a munkaerőpiac igényeihez képest túl gyorsan növekszik a felsőfokú végzettségűek száma.

1999-ben 1 millióan végeztek Kínában felsőoktatási intézményben, idén már 6,3 millióan. 2000-ben 9,5 millió diplomás volt a munkaerőpiacon, 2006-ban 37,8 millió.

Park szerint mindez a diplomások elvárásainak módosulásához vezethet. Mindeddig a végzettek igyekeztek addig kivárni, amíg sikerült megfelelő állást találniuk. Az alacsony fizetésű munkahelyeket visszautasították. Manapság azonban már lejjebb kell adniuk, s adott esetben el kell fogadniuk egy kis cég alacsony beosztású pozícióját, azon dolgozva, hogy mind saját pozíciójuk, mind a cégnek a technológialáncban elfoglalt helye emelkedjék.

Eden Yu, a Hong Kong Városi Egyetem üzleti iskolájának dékánja elmondta: Kínának fel kell gyorsítania innovációs fejlesztéseit. A diplomások akkor találhatnak munkát, ha a kínai gazdasági fejlődés jellege megváltozik.

Mind Park, mind Yu arra figyelmeztetett, hogy Kínának nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány lesz a legfőbb problémája a közeli jövőben. Ez az alacsony képzettségű munkavállalók bérének jelentős emelkedéséhez vezethet.

Forrás: Global Times, 2010-11-22

Az általános iskolák diákjai között folyó pozícióhajhászásra egy októberi nanjingi eset hívta fel a figyelmet. Egy Duo Duo nevű ötödikes kislány amiatti elkeseredésében, hogy nem őt tették meg diákfelügyelőnek, iskola után nem haza ment, hanem a vasútállomásra, hogy megszökjön. A rendőrök felfigyeltek rá és hazaszállították, de az eset nagy visszhangot váltott ki. Duo Duo egyébként jó tanuló, és több tantárgynál is diákképviselőként szolgál, de a legmagasabb megbízásnak számító diákfelügyelőségért folytatott harcban alulmaradt.

A kínai iskolákban általában minden osztálynak van egy diákbizottsága, amelyet a diákfelügyelő vezet. A képviselők – akiket vagy az osztályfőnök nevez ki, vagy a diákok választanak meg – a legjobb tanulók közül kerülnek ki, s feladatuk, hogy segítsék a tanárokat az osztály ügyeinek intézésében. A diáktisztviselők a tanár távollétében rendet tartanak az osztályban, megbüntethetik vagy büntetésre javasolhatják a rosszalkodó gyerekeket, s általában a tanárok „kivételeznek” velük. Ráadásul a tisztségviselők gyakrabban kapnak kitüntetéseket, amelyek előnyt jelentenek a középiskolai felvételin, s egyes helyeken magukért a tisztségekért is pluszpontok járnak.

Nem csoda, hogy egy pekingi lap felmérés szerint a megkérdezett 180 elsős diák 90%-a tisztviselő akar lenni, 70%-uk pedig a felügyelői tisztségre is pályázik. Ambícióikban a szüleik is támogatják őket, egyrészt a felvételi előny miatt, másrészt mert gyerekük vezetési és kommunikációs tapasztalatokat szerezhet. A szülői segítség konkrét formát is ölthet: a megkérdezett tanítók szerint sokan felhívják, meglátogatják őket, és ajándékokkal is igyekeznek előnyt szerezni náluk.

A jelenség egyik oka szociológusok szerint a Kínára mindig is jellemző pozíciókultusz, amely a felnőtt társadalmat is áthatja. Jellemző adat, hogy a 2011-es közszolgálati vizsgán 1,3 millióan vettek részt, miközben 65 jelentkezőből csak 1 fő kaphat állást a közszolgálatban. A felnőttek más szempontból is rossz példát mutatnak: a gyerekek azt látják, hogy az embereket sokan a pozíciójuk alapján ítélik meg, sokan pedig azért lesznek tisztviselők, hogy egyéni érdekeiket érvényesítsék.

A diákbizottságokra azonban szükség van: egy tipikus kínai osztályban 60 gyerek tanul, az ő igazgatásukra az osztályfőnök egymaga képtelen. Egyes iskolákban azzal próbálkoznak tompítani a feszültségeket, hogy a diáktisztviselőket rotációs alapon cserélgetik.

Forrás: Xinhua, 2010-11-14

2009-ben 71 ezer külföldi tanult Pekingben, ezt a számot 2015-re 150 ezerre, 2020-ra 200 ezerre kívánják emelni. Ennek érdekében a városi hatóságok növelik a külföldieknek adott ösztöndíjak számát, ösztönzik a helyi és külföldi oktatási intézmények közötti cserekapcsolatokat, fejlesztik az infrastruktúrát, és a színvonal javítása érdekében több leendő tanárt küldenek külföldi képzésre. 2008-ban Peking városa 35 millió yuant költött külföldi diákok támogatására, s 15 milliót a mandarin nyelv népszerűsítésére és oktatására.

Peking nem csak a külföldiek tanítását tartja fontosnak, hanem saját oktatási rendszerét is fejleszti. 10 év alatt az iskola előtti intézményi oktatásnál – vagyis az óvodáknál – a beiskolázottságot a tavalyi 90,3%-ról 99%-ra tervezik növelni. 2020-ra 6000 új óvónő áll munkába a városban. Javítják a vidéki vendégmunkások gyermekeinek oktatási körülményeit, tandíjkedvezményeket vezetnek be a fogyatékkal élőknek, csökkentik a tanulmányi terheket, és igyekeznek megteremteni az átjárhatóságot a különböző felsőoktatási intézmények között.

Forrás: Xinhua, 2010-10-15

A tanítás, kutatás, tudástranszfer szempontjai alapján felállított rangsor szerint Ázsia legjobb egyeteme a Hongkong Egyetem (University of Hong Kong), amely a globális listán az előkelő 21. helyet foglalja el. A hatodik legjobb ázsiai felsőoktatási intézmény a Peking Egyetem, ez a lista készítői szerint a világ 37. legjobb egyeteme. Ázsiában hetedik a Hongkongi Természettudományi és Műszaki Egyetem (Hong Kong University of Science and Technology – a világon a 41.), a kilencedik pedig meglepetésre a Hefei-i Természettudományi és Műszaki Egyetem (49.). A világ legjobb egyeteme továbbra is a Harvard, amelyet közvetlenül amerikai és brit egyetemek követnek.

Megfigyelhető tendencia, hogy a kínai egyetemek évről évre jobb helyezéseket érnek el a hasonló listákon.

Forrás: Xinhua, 2010-09-19

...is felügyeli.

A kurzus azt a célt szolgálja, hogy a diplomaták jobban megértessék magukat Kínában, s megismerkedjenek a kínai kultúra alapjaival is. A tanfolyam, amelyen 26 ország követségének 56 diplomatája vesz részt, tíz hétig tart. A nyelvórák mellett a hallgatók a kínai kalligráfiával, festészettel és a kínai kultúra egyéb kincseivel is megismerkednek.

A közös órák kiegészítésére a Hanban több mint ötven kínai egyetemistát is kiválasztott, hogy a diplomaták magánfoglalkozások keretében velük gyakorolhassák a megtanultakat.

Forrás: Xinhua