Horváth Levente előadása: Tűzokádó sárkány vagy aranyos panda - Ilyen a kínai geopolitikai gondolkodás

2022. október 24.

A vezető nagyhatalmak lépései mögötti rációt mindenki szeretné érteni. Míg úgy gondoljuk a nyugati cselekvések mozgatórugóit jobban értjük, addig Kínát csak messziről figyeljük, pedig a távol-keleti ország megkerülhetetlen, szerepe a világgazdaságban megkérdőjelezhetetlen. Ebben lehet segítségünkre Horváth Levente könyve. Az egykori sanghai főkonzul írásában az eredetileg „Egy övezet egy út” néven ismert komplex geopolitikai-stratégiai terven keresztül mutatja be a kínai gondolkodást. A tőlünk messze fekvő ország értése globális szinten is kulcsfontosságú, hiszen a közös együttműködéshez, és így világ egészét érintő problémák kollektív megoldásához nyújthat táptalajt.

2022 október 14-én, pénteken a Felébredt Sárkány - Az ELTE Konfuciusz Intézetének modern Kínát bemutató előadássorozatának előadója Dr. Horváth Levente Ph.D volt, aki jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója, melynek alapítója is. Az egykori sanghai főkonzul a 2022-ben megjelent "A kínai geopolitikai gondolkodás” című könyvét mutatta be. Az előadásra az ELTE BTK impozáns Kodály termében került sor. Az eseményen sokan részt vettek, a modern Kína iránt érdeklődő közönség szinte megtöltötte helyiséget. Az eseményen lehetőség volt Horváth Levente könyvének megvásárlására is.

„Azért is fontos a kínai geopolitikával foglalkozni a kínai szakterületen elhelyezkedőknek, természetesen a kínai nyelv nyelvtanulás mellett, mert azt látjuk, hogy egy új világrend van kialakulóban a XXI. században. A világgazdaságban az Ázsiai országok felemelkednek” – kezdte előadását a szakember, aki mindenkit arra bátorít, hogy bővítse ismereteit a 8000 kilométerre lévő országról, hiszen ezáltal elérhetjük, hogy ne nyugati szemmel nézzük Kína külpolitikai lépéseit. És hogy miként tudjuk magunkat keleti gondolkodásmódba helyezni? A szakértő szerint első lépésként elengedhetetlen, hogy Kína történelmét, irodalmát, valamint nagy gondolkodóinak műveit tanulmányozzuk.

A volt sanghai főkonzul előadásának elején egy szemléletes ábrán mutatta be a világ gazdasági átalakulását, kiemelve Kína egykori gazdasági nagyhatalmi pozícióját, folytatva a nyugati hatalmak térnyerésével, végül a jelenleg zajló folyamatos változással zárta a görbét, melyben a gazdasági súlypont újra kelet felé tendál. Horváth Levente hangsúlyozta: Az „atlanti időszak” 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét. Ebben a világgazdasági átalakulásban pedig Kínának hatalmas szerepe van.

Az előadó ezután ismertette az Egy övezet egy út több mint hatvan országra kiterjedő kínai kezdeményezést, majd ennek összefüggésében rengeteg érdekes példát hozott fel a kínai gondolkodásról, melyek javarészt a klasszikus művek soraiban gyökereznek. Ilyen „A három királyság története” című mű – Kínában talán a leghíresebb irodalmi mű, olyan, mint egy európai számára Shakespeare – első sora is.

„A megosztottság helyébe az egység lép, az egységet megosztottság követi. Idő múltával az egyiket szükségképpen felváltja a másik. A világ rendje már csak ilyen.”

Az idézet a szakember szerint egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet még pedig arra, hogy Kína történelmét erős ciklikusság jellemzi.

„A történelemben azt láthatjuk, hogy jellemzően mindig megalakult egy erős központi hatalom, majd több százéves egységet követően jött egy idegen hódító, mely végül több részre osztotta az országot, egészen addig amíg az újra meg nem erősödött központi hatalommal, és újfent helyreállt Kína egysége. Fontos, hogy a ciklusok elejét mindig valami nagy teljesítmény nyugtázta, ez az ókorban Kína első császárának esetében a Nagy Fal, a mai Kína esetében pedig az „Egy övezet egy út” program – magyarázta Horváth Levente, aki szerint ez utóbbi azért is nagyon fontos, mert Kína nyitott külföld felé, nem pedig, ahogy a történelem során mindig: bezárkózott. Ezzel a nyitással Kína egy mindenki számára kedvező ún. win-win együttműködés lehetőségét kívánta nyújtani, melyet sokan sokféleképpen értelmeztek.

Ezt tovább gondolva az előadó arra hozott példát, hogy Kína alapvetően béke párti ország, a kapcsolat építését tekintve is az figyelhető meg, hogy eltekint az adott ország politikai berendezésétől vagy vallási hovatartozásától.

„Aki száz csatában száz győzelmet arat, még nem a jók legjobbika. A jók legjobbika küzdelem nélkül hódoltatja meg az ellenséges sereget” – olvashatjuk Szun-ce: A háború művészete című munkájában, miként gondolkodik az ország a háborúról.

Horváth Levente még sok más műre támaszkodba segítette a közönséget, hogy közelebb hozza Kína gondolkodásmódját. Mint elmondta, az idézett művek nagyon jelentőséggel bírnak a kínaiak számára, így talán az sem meglepő, hogy a vezető politikusok képein a háttérben lévő polcokon fellelhetőek a konfuciánus klasszikus művek, ezzel nem egy elemzőnek munkát adva, hiszen mindenkit érdekel, hogy az ország magasan pozícionált emberei milyen könyveket tartanak kiemelten fontosnak.

Végezetül az előadó elmondta, hogy Kínát vagy sárkányhoz, vagy aranyos pandához hasonlítják, az igazság azonban valahol a kettő között van. Azaz Kína egy mérhetetlenül barátságos nagy medve, de mint tudjuk a medvék is tudnak olykor harapni.

Horváth Levente könyve elérhető a kiadónál.

Szerző: Gájász Enikő
Fotó: Macgill Szonja