Az ELTE Konfuciusz Intézet idén is részt vett a kutatók éjszakáján

2022. szeptember 30.

A programot úgy állította össze Intézetünk, hogy akik minket választottak ezen az estén, azok Kínával kapcsolatos ismereteiket a legkülönbözőbb tudományterületekről bővíthessék. A buddhizmus, a fekete mágia, a divattörténet és régi kínai nyomda jól megfért egymás mellett ezen az éjszakába nyúló rendezvényen.

A Kutatók Éjszakája az egész országot érintő tudományos esemény, mely nyitott minden érdeklődő számára. Ezen az estén a különböző tudományos intézetek, az ország egyetemei izgatottan készülnek arra, hogy a megannyi tudásszomjat érdekes előadásokkal oltsák. A látogatók így sokszor nehezen döntik el, hogy éppen melyik programon vegyenek részt, hiszen olyan színes a kínálat.

Szerencsére idén is sokan választották az ELTE Konfuciusz Intézet előadásait. A mi repertoárunkban talán az is érdekes volt, hogy az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet hallgatóinak segítségével koncertet is hallhatott a közönség, a zenei blokkot követően tudományos előadásaink következtek.

Az első előadást Olajos István, az ELTE nyelvtudományi doktori iskolájának hallgatója tartotta „Sámánok a középkori kínai politikában – Ármány és feketemágia a palota falai mögött.” címmel.

A PhD jelölt a régi Kína vallási életének egy igen izgalmas szereplőjéről a wu-ról adott elő, melyet nyugati nyelvre gyakran sámánként fordítanak. Az előadó elmondta: A kínai középkorban e mágikus-vallási tevékenységeket végző személy – ókori tündöklése ellenére – látszólag kiszorult a politikai dimenziókból. A folyamatos háborúknak és a természetfeletti erőkkel való kapcsolatának köszönhetően azonban, a hatalomra vágyó trónörökösök, császárok, sőt még a császári hárem egyes tagjai is előszeretettel vették igénybe kétes szolgálatait.

Olajos István előadásában azt is kifejtette, hogy pontosan hogyan is használták az udvari szereplők a wut céljaik elérése érdekében. A prezentáció után a hallgatóságnak lehetősége volt kérdéseket feltenni, igazán izgalmas kommunikáció vette kezdetét.

A következő előadó Boros Péter volt, aki szintén doktorandusz az ELTE-n. Az egyetemi hallgató ezúttal a buddhizmus és a különböző vallások helyzetét vette górcső alá a XIX. század eleji és XX. század végi Kínában.

A prezentáció során megtudtuk, hogy 1839-től 1949-ig tartó bő száz év alapvető fordulatokat hozott Kína modern kori történetében, amelyek a kínai buddhizmust, valamint általában a vallások helyzetét is radikálisan befolyásolták az országban. Boros Péter előadásában tehát dióhéjban összefoglalta a legfontosabb történelmi eseményeket, kiemelve és értelmezve azok hatásait. Az egymást követő két Ópium-háború például a doktorjelölt szerint világossá tette a Qing birodalom technológiai elmaradottságát a nyugati hatalmakhoz képest, míg a Taiping és Dungan felkelések belülről rengették meg a birodalmat. Így a korszakot széleskörű létbizonytalanság jellemezte, valamint a nyugati politikai és filozófiai eszmék beáramlása, amelyekben az elmaradottság okát kereste a kínai elit.

A politikai változások és új eszmék a Kínában jelen levő vallásokat is változásra késztették, és így a buddhista közösségben is új irányok alakultak ki. A közönség az előadás során ezekbe az új irányokba nyerhetett betekintést.

A harmadik előadó Torma Laura volt, aki szintén az ELTE nyelvtudomány doktori iskola növendéke. Az előadó egy nagyon izgalmas előadással készült, melyben a divaté volt a főszerep.

Az előadás a „Hanfu mozgalom” címet kapta. A mozgalom kialakulásának okai mellett annak jellegzetességeit is sorra vette a PhD hallgató, kitérve arra, hogy a megmozdulás kezdete óta folyamatosan változik, támogatói pedig különböző megközelítéssel fordulnak a téma felé. A hanfu mozgalom továbbá a divatiparra gyakorolt hatása miatt is különösen érdekes jelenség mind a hanfutrendek változása, mind pedig a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

Végül Horváth Janisz zárta az előadók sorát. Az ELTE Konfuciusz Intézet vezető művészeti oktatója a régi kínai nyomda világába kalauzolta el a közönséget. Az előadás a történelmi időkig vitte vissza a hallgatóságot, hogy feltárja a kínai nyomda érdekességeit, és így betekintést nyerhessünk a távol-keleti ország nyomdászati eljárásaiba azokban az időkben, amikor nyugaton még gondolat sem volt a nyomdai technikák kifejlesztése.

Többek között megtudtuk azt is, hogyan készítették el a több ezer írásjegy lenyomatát bő ezer évvel ezelőtt, amikor a számítógép feltalálása még jócskán váratott magára. Az izgalmas előadás alatt az is kiderült, hogy mekkora helyet igényelt egy nyomda és mi alapján rendszerezték a rengeteg kínai karaktert, hogy megkönnyítsék a nyomdászok kicsit sem fáradságos munkafolyamatait. Az előadás követően a kalligráfus nem győzte megválaszolni az érdeklődők kérdéseit, így végül tényleg ránk esteledett a Kutatók Éjszakáján.